kárpótlási törvény;kárpótlási jegy;Budapesti Értéktőzsde;

2021-04-12 06:13:00

Kár, pótlás

Sokan meglepődtek azon a hasonlaton, amely a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) mozgalmasnak aligha nevezhető mindennapjait tán legszorgalmasabban követő újságíró kollégánknak jutott az eszébe: "A hazai tőkepiac történetének talán legviccesebb eleme a kárpótlási jegy, egy kicsit talán a bitcoinhoz hasonlíthatnánk."

Az éppen harminc esztendős speciális értékpapír a rendszerváltást követő időszak valóban legfurcsább teremtménye. Azon kevesek, akik jó érzékkel felvásárolták ezeket a kárpótoltak seregétől, így teremthették meg a vagyonuk alapjait; sokan pedig örültek annak, hogy nem várt pénzhez jutottak. Igaz, számosan keseregtek is amiatt, hogy az egykor államosított vagyonuknak miért csak egy töredékéért kárpótolták őket.

A köztudatban ma már az a téves elképzelés él, hogy mindez nem más,  mint az 1990-et követő gazdaságtörténet egy lezárt fejezete, nem is érdemes vele foglalkozni. Pedig ha valaki veszi a fáradságot, és rápillant a BÉT-en jegyzett értékpapírok listájára, akkor ott könnyen fellelheti a máig forgalomképes kárpótlási jegyeket is, amelyekre még mindig - bár nem gyakran - üzletet is kötnek. Néhány napja pedig még ennél is több történt: a jegybank mint pénzügyi felügyeleti hatóság hírül adta, "az MNB tízmillió forint bírságot szabott ki egy magánszeméllyel szemben a piaci manipuláció tilalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt. A magánszemély a vizsgált időszakban a magyar állam által kibocsátott kárpótlási jegyekre vonatkozóan számos alkalommal hajtott végre önkötést eredményező tőzsdei tranzakciókat, valamint nagy volumenben adott be - valós kereskedési szándék nélkül -, majd vont vissza rövid időn belül ügyleti megbízásokat. Mindezzel hamis, félrevezető jelzéseket küldött a befektetőknek az értékpapír keresleti-kínálati viszonyairól."

Nincs szándékunk a bűnpártolás csapdájába besétálni, de kétségtelenül nem kevés leleményre vall, hogy valaki egy széles körben ismert, de mégis tetszhalott értékpapírt néz ki manipulációja célpontjául. A spekuláns fejében a kárpótlási jegy csak egy eszköz lett volna arra, hogy szabálytalan módon pénzt keressen. De ne feledjük: az egykor 161 milliárd forint értékű speciális értékpapír tömegéből 1,97 milliárdnyinak a tulajdonosai még mindig arra várnak, hogy a kormány - a törvényi kötelezettségének eleget téve - állami vagyont, részvényt, termőföldet vagy egyéb hasznosítási lehetőséget ajánljon fel nekik. Mégis, több mint másfél évtizede nem teszi. A hoppon maradt kárpótlási jegy tulajdonosok számára az is nemes gesztus lenne, ha a költségvetés elszámolnia velük.

Ám arról, hogy hol helyezkedik el a kárpótlás hatósági feladatainak ellátása a kormányzati hierarchiában, mindent elmond a szervezet neve: Budapest Főváros Kormányhivatala Gyámügyi és Igazságügyi Főosztály Kárpótlási és Családi Csődvédelmi Osztálya. A hírek szerint idén semmiféle évfordulós megemlékezést nem tartanak. A kárpótlási iratanyagot kezelő Veritas Történetkutató Intézet Deáktól származó jelmondata pedig így hangzik: "Hazudni nem szabad!"