Előfizetés

Izraeli szabotázs a diplomáciának

Rostoványi András
Publikálás dátuma
2021.04.12. 17:47

Fotó: KAREN MINASYAN / AFP or licensors
"Revansot fogunk venni a cionistákon” - ígérte meg Dzsávád Zárif iráni külügyminiszter, válaszul a natanzi nukleáris telep elleni akcióra.
Izraelnek a közeljövőben aligha kell nagyszabású megtorlástól tartani, hiszen Teherán jelezte, hogy a “megfelelő időben és helyszínen” kíván bosszút állni. A szabotázsnak rövidtávon inkább az Egyesült Államok és az európai hatalmak ihatják meg a levét, amelyek a perzsa állam nukleáris ambícióit féken tartó 2015-ös atomalku megmentésére törekszenek. A szigorúan őrzött natanzi létesítményben vasárnap történt áramkimaradás, amelyet az irániak eleinte egy izraeli kibertámadásnak tudtak be, de a New York Times (NYT) értesülései szerint valójában robbantás iktatta ki a földalatti telep elektromos rendszerét. Az üzemzavar érzékenyen érintette Teheránt, hiszen Haszán Róháni elnök - videókapcsolaton keresztül - éppen az előző napon avatta fel a létesítmény az új, fejlettebb urándúsító centrifugáit. A szabotázs következtében a berendezések hirtelen leálltak és ezáltal károsodhattak is, ami a NYT-nak nyilatkozó nyugati hírszerzési források szerint kilenc hónapra visszavetette a telep urándúsítási kapacitásait. Az iráni kormány viszont azt hangoztatta, hogy csak első generációs centrifugák romlottak el és azokat fejlettebb berendezésekre fogják lecserélni, vagyis a natanzi létesítmény rövidesen még nagyobb teljesítménnyel fog működni. Bármi is legyen az igazság, a szabotázs csak még jobban megbonyolíthatja az iráni atomalku újjáélesztését célzó bécsi tárgyalásokat. A múlt héten - az Egyesült Államok indirekt részvételével - megkezdődött egyeztetéseket Teherán és Washington egyaránt “konstruktívnak” minősítette, ám most éppen ez került veszélybe. Az iráni politikai mérsékeltebb irányvonalához tartozó Róháni ugyan nem ül fel az izraeli provokációnak, ám a teheráni parlamentben többségben lévő konzervatív keményvonalasok kevésbé higgadtak. A júniusi elnökválasztásra készülő radikálisok tavaly decemberben törvénybe foglalt ultimátumot intéztek az atomalkut aláíróinak azt követően, hogy Izrael likvidálta az iráni atomprogram atyjának tekintett Mohszen Fahrizadehet. Az akkori ellenlépés megnehezítette a megállapodás megmentésére irányuló diplomáciai törekvéseket, egy újabb, hasonló jogszabály akár végérvényesen ki is siklathatná azokat.

Bajorországi tragédia: két magyar is meghalt egy autóbalesetben

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.04.12. 17:24
Képünk illusztráció
Fotó: DANIEL BOCKWOLDT / AFP
Gyanús rendszemtábla miatt üldözték az ellenőrzés elől elhajtó kocsit, de nyomuk veszett, majd egy fának hajtottak.
Súlyos baleset történt vasárnap este a bajorországi Zwiesel közelében: két magyar állampolgár meghalt, utastársaik egy része pedig súlyosan megsérült – számolt be a BR24 hírportál. A cikk szerint késő este egy országúti ellenőrzés során a német rendőrök leintették egy autót, amelyen olyan rendszám szerepelt, amelyet a Németországból kivitelre szánt járművekre tesznek. A BMW azonban nem állt meg, hanem a szakadó esőben nagy sebességgel elhajtott. A rendőrök hiába indultak az autó után, elvesztették a nyomát, majd 20 perccel később segélyhívás érkezett a rendőrségre, miszerint a közelben egy autó fának ütközött, kiderült, hogy a BMW az. A kocsiban hét magyar állampolgárságú személy ült. A sofőr, egy 29 éves férfi, a helyszínen életét vesztette, míg az egyik utas, egy nő, a kórházba szállítás után vesztette életét. A többi utas közül néhányan súlyos sérüléseket szereztek. A mentésben három mentőhelikopter vett részt, az egyiket Csehországból hívták. A BR24 azt írja, egyelőre nem tudni, miért nem állt meg az autós az ellenőrzéskor és miért menekült el. Ugyanakkor a rendőrségi szóvivő szerint a BMW-re feltett rendszám eredetileg egy Mercedesé volt. Az ügyet egy rendőrségi munkacsoport vizsgálja. (24.hu nyomán) 

A jobboldal nehezen alkalmazkodik a társadalmi változásokhoz

Horváth Gábor
Publikálás dátuma
2021.04.12. 16:28
Mitch McConnel
Fotó: MANDEL NGAN /
Helyette azt követeli, hogy a demokrácia jegyében agitálhasson a demokrácia ellen.
Macujama Hideki vasárnap megnyerte az augustai mesterversenyt, ezzel ő lett az első japán golfozó, aki diadalmaskodni tudott a világ négy legnagyobb tornájának egyikén. A sajtó nem sportra koncentráló része sajnálatos módon nem ezt tartotta a fő hírnek, hanem azt, hogy egyáltalán megtartották a versenyt. Georgia ugyanis pária lett, miután márciusban a szavazást – főként a fekete állampolgárok dolgát – nehezítő választási kódexet léptetett életbe. A Major League Baseball ezután elvitte a georgiai Atlantából a profik gálameccsét, ezzel több mint 100 millió dolláros (30 milliárd forintos) kárt okozva a környék gazdaságának. A Demokrata Párt nem érte be ennyivel, kampányt indított, hogy a georgiai székhelyű multik, például a Coca Cola vagy a Delta légitársaság is hallassák a hangjukat. A cégek pedig, amelyekről sokáig azt hitték, hogy a számukra előnyös gazdaságpolitika miatt a republikánusok természetes szövetségesei, sorra adtak ki az új törvényt ellenző közleményeket - mert vásárlóik ezt várták tőlük. Mitch McConnel, a szenátus republikánus frakcióvezetője figyelmeztette is a gazdasági szereplőket, hogy maradjanak távol a politikától. Amire az a replika érkezett, hogy akkor bezzeg jól jött a cégek politikai szerepvállalása, amikor a republikánus jelöltek kampánykasszáit kellett feltölteni. A változások elkerülhetetlenek. 2004-ben George W. Bush még melegellenes programmal kampányolt, ez ma Amerikában már elképzelhetetlen lenne. A Gallup hosszú ideje követi a társadalmi mozgásokat, egy idei felmérésben arra jutott, hogy az amerikaiak minden eddiginél nagyobb része, 5,6 százaléka vallja magát melegnek, leszbikusnak, biszexuálisnak vagy transzneműnek. A cég másik kutatása szerint tavaly már csak 47 százalék mondta magát vallási közösséghez tartozónak. Az arány 1999-ben még 70 százalék volt. A változások a szóhasználatban is megmutatkoznak, bizonyos kifejezések és gondolatok többé nem szalonképesek. A jobboldal emiatt a „tiltás kultúrájának” (cancel culture) elburjánzásáról beszél, míg liberális körökben azon vitatkoznak, hogy mit kell eltűrni a szólásszabadság jegyében. Jelenleg az a helyzet, hogy gyakran fekete rendőrök védik a Ku Klux Klan és az amerikai Dél szimbólumaival tüntető neonáci demonstrációkat.      

Zsolt, Colin, Rush és Kálmán

A magyar állami és kormánypárti sportcsatornák (már az is jellemző, hogy ilyenek léteznek) műsorvezetői nem avatják be a nézőket abba, hogy miért térdelnek le a futballisták a brit és más külföldi bajnokságok mérkőzései előtt. Az érzéketlen interjúja miatt Petry Zsoltot ért berlini retorziót a nácizmushoz hasonlítgató hazai politikusok és jegyzetírók nyilván nem emlékeznek az 1968-as mexikói olimpián fekete kesztyűs öklükkel demonstráló amerikai sprinterekre, akik hazaérve elestek a korábban beígért szerződésektől. Ugyanígy járt Colin Kaepernick, aki öt éve az amerikai himnusz alatt féltérden tiltakozott a rasszizmus és elnyomás ellen. Trump elnök követelésére az amerikai-futball liga, az NFL egyik csapat sem szerződtette, pedig a még mindig csak 33 éves irányító korábban a bajnoki döntőbe vezette a San Franciscót. A jobboldal talán legismertebb médiaszemélyisége, Rush Limbaugh 2003-ban millió dolláros jövedelmet veszített el, miután az ESPN sportcsatorna műsorában arra célzott, hogy a fekete irányítók intellektuálisan képtelenek a fehérekkel azonos teljesítményre. 2007-ben Mészöly Kálmánnak is bocsánatot kellett kérnie és lemondania az MLSZ-elnök tanácsadójának posztjáról, mert azt nyilatkozta a fekete légiósokról, hogy „épphogy lejöttek a fáról Afrikában és már hozzák is őket”.