Előfizetés

Megszólalt Áder János a szegedi professzor botrányában: ha valóban elhangzott, akkor az minősíthetetlen

Czene Gábor
Publikálás dátuma
2021.04.12. 19:31

Fotó: MICHAL CIZEK / AFP
Az államfő hivatala reagált a Népszavának a Szegeden tanító professzor botrányos kijelentéseire.
Utólag is méltónak tartja-e Gulyás Lászlót a kitüntetésre? Amennyiben nem: készül-e lépéseket tenni az ügyben? – múlt héten ezekkel a kérdésekkel fordultunk Áder János köztársasági elnökhöz.
A Szeged.hu híradása nyomán a Népszava is foglalkozott a botrányos esettel. A cikk szerint a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Karán tanító Gulyás László professzor, a Magyarságkutató Intézet tudományos tanácsadója egyik online előadásában egyebek mellett közölte, hogy „afrikai civilizáció nincs. Ott a fekák az őserdőben lóf...t se csináltak”. Vagy például:„utálom a cigányokat, de a Győzikét végképp”. Joe Bident, az Egyesült Államok elnökét „félhülyének”, Kamala Harris alelnököt „fekete ribancnak” nevezte, más összefüggésben „rendkívül csúnya niggerekről” beszélt. Annak a véleményének is hangot adott, hogy „az lenne a tökéletes, ha Claudia Schiffer a hálószobámban tartózkodna”. Négy hallgató panaszt tett, az egyetem belső vizsgálatot indított.
Gulyás Lászlónak március 15-én a köztársasági elnök a Magyar Érdemrend lovagkeresztje polgári tagozata kitüntetést adományozta a „magyarság történetével kapcsolatos kimagasló színvonalú kutatásai, jelentős oktatói és tudományszervezői tevékenysége, valamint a nemzeti, polgári értékrendet közvetítő publikációi” elismeréseként. Az államfő hivatalának sajtóigazgatósága hétfőn arról tájékoztatta lapunkat, hogy az alaptörvény vonatkozó pontja, továbbá a Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011-es törvény alapján a miniszterelnök előterjesztésére a köztársasági elnök adományozza az állami kitüntetéseket. A hatályos szabályozás alapján állami kitüntetés visszavonására nincs mód, az „államfőnek tehát jogi kötelezettségből származó tennivalója nincs”.
A Népszavának adott válasz ugyanakkor hangsúlyozta: „ha valóban az hangzott el az egyetemi katedrán, ami a tudósításokban olvasható, az Áder János köztársasági elnök szerint minősíthetetlen”. Kerestük Gulyás Lászlót és Horváth-Lugossy Gábort, a Magyarságkutató Intézet főigazgatóját is, de eddig még egyikük sem jelzett vissza.

Sok szülő a nyitás ellenére sem engedné iskolába, óvodába a gyerekét

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2021.04.12. 17:36
Képünk illusztráció
Fotó: MARTIN BUREAU / AFP
Az oktatási-nevelési intézmények jövő hétre tervezett nyitását csak 10 százaléknyian tartják biztonságosnak.
Néhány nap alatt több mint 85 ezren töltötték ki a Szülői Összefogás Gyermekeink Jövőjéért Közösség kérdőívét az április 19-re tervezett óvoda- és iskolanyitásról, s a válaszadók 76,3 százaléka azt jelezte: nem kifejezetten tartják biztonságosnak az intézmények újranyitását. A szervezet április 6. és 9. között mérte fel a szülők véleményét, s mint az eredményekről szóló elemzésükben írják, a válaszadók területi eloszlása tükrözi az országos népességeloszlást, a főváros és a vidék, valamint a megyék tekintetében egyaránt. Miután a kormány a múlt héten úgy döntött, jövő héten az óvodák és az általános iskolák nyitnak, a középiskolákban május 10-étől folytatják a tantermi oktatást, a gimnáziumokra vonatkozó adatokat az elemzésben végül nem közölték. Az viszont kiderült: az óvodás és az általános iskolás gyerekek szüleinek mindössze 10 százaléka tartja teljesen biztonságosnak, hogy egy hét múlva kinyissanak az intézmények. A szülők 29,4 százaléka bizonytalan abban, hogy visszaengedi-e a gyermekét az iskolába április 19-én. Mindössze 34,7 százalék jelentette ki, hogy biztosan visszaengedi, 33,5 százalék azonban nem akarja visszaengedni. A felmérés arra is rámutatott, hogy kevesen (9,4 százalék), de vannak olyan szülők, akik annak ellenére elengednék gyermekeiket az iskolába, hogy azt nem tartják biztonságosnak. Mindemellett a szülőknek mindössze 8,9 százaléka jelezte, hogy igénybe vennének gyermekfelügyeletet a bölcsődékben, óvodákban, iskolákban. A szülői közösség ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, a cselekvési szándékokat felülírhatják külső kényszerek. Jelenleg ugyanis nem a szülők szabad döntése, hogy a járványhelyzetben elküldik-e gyerekeiket iskolába, csakis az intézményvezetők dönthetnek arról, engedélyezik és igazolják-e a távolmaradást, vagy sem. Noha a hétvégén Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár is azt nyilatkozta, ha egy szülő úgy dönt, hogy a járványügyi helyzetre hivatkozva nem viszi be gyermekét az iskolába, akkor ez igazolt hiányzásnak tekinthető, a kérdőívet kitöltő szülők 20,4 százaléka mégis arról számolt be, hogy esetükben az intézményvezető korábban sem fogadta el a hiányzás indokaként a járványhelyzetre hivatkozó szülői igazolást. A felmérésben résztvevő 85 ezer szülő 87,6 százaléka azt is kijelentette: szükségesnek tartanák, hogy a gyerekekkel otthon maradni kényszerülő szülők állami bértámogatásban részesüljenek. A szülői szervezet petíciót is indított annak érdekében, hogy maradjanak zárva a köznevelési intézmények és kapjanak támogatást az otthon maradó szülők.

Elhunyt Rácz Sándor István

MTI
Publikálás dátuma
2021.04.12. 16:29

Fotó: Shutterstock
Családja tájékoztatása szerint egy hete 85. életévében távozott az 1956-os szabadságharcos.
Elhunyt Rácz Sándor István 1956-os szabadságharcos 84 éves korában múlt hétfőn – közölte a család. Mint írták: az 1956-os forradalom és szabadságharc idején társaival vagoneltereléssel meggátolták az oroszok által összeszedett magyarok deportálását a Szovjetunióba, ezzel több száz ember életét mentették meg. A megtorlásokkor 12 év letöltendő büntetésre ítélték, ebből hat évet leült, majd 1963-ban amnesztiával szabadult. Emlékeztettek arra, 1988-ban ő alapította meg Budapest első MDF-es szervezetét, majd az MDF országos választmányának elnöke volt, ebben a tisztségében kérte Antall Józsefet, hogy legyen Magyarország miniszterelnöke. Rácz Sándor István előkészítője volt a rendszerváltásnak, részt vett a Magyar Politikai Foglyok Szövetségének létrehozásában, míg 1990 és 1995 között az 56-os Magyarok Világszövetségének ügyvezető elnöke volt