Hazánk széladottságai nem közelítik meg sem a Lengyel-síkságét, sem pedig Európa tengerparti területeiét - közölte tegnap Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) miniszterhelyettese az LMP-s Schmuck Erzsébet és Ungár Péter a hazai szélerőműépítés ellehetetlenítési okait firtató írásbeli kérdésére. A két ellenzéki politikus emlékeztet: utoljára (amúgy a szociálliberális időszakban kiadott engedély alapján) 2011-ben épült Magyarországon szélerőmű, sőt az Orbán-kabinet 2016-ban ellehetetlenítette a további létesítéseket. A kormány azóta is élesen kiáll a tilalom mellett, még ha érveiket a tudomány egyértelműen cáfolja, illetve az éghajlat szempontjából lényegtelennek is ítéli. Szakemberek egyre erőteljesebben hangsúlyozzák - ellátás-biztonsági és rezsicsökkentési okokból is - a szélerőmű-telepítések fontosságát, amire a világ többi állama is példát mutat. Schmuck Erzsébet és Ungár Péter - lapunkhoz hasonlóan - felidézi, hogy - a máskor a kormányvonalhoz résmentesen igazodni igyekvő - Áder János köztársasági elnök három hete saját környezetvédelmi podcastjében mintegy mellékesen nyilvánvalónak nevezte a szélhasznosítás fokozásának szükségességét. "Bizonyára Önök is jól tudják, hogy a napenergia hasznosításában kedvezőbbek a lehetőségeink" - folytatódik Schanda Tamás válasza. Jelenleg is üzemelnek szélerőművek Magyarországon - fűzi hozzá. A miniszterhelyettes eme - részben cáfolt, de a cél szemszögéből legalábbis kevéssé perdöntőnek ítélt - érveken túl csak a napelemek, a klímavédelem, a függetlenség, a "tiszta, okos, megfizethető" energia, a szén-dioxid-kibocsátás-csökkentés és az energiabiztonság politikai propagandapaneleit ismételte meg. (Szakértők szerint a szélerőmű-építések tilalma e célok mindegyikét veszélyezteti. Különösen szembeötlő a függetlenségi törekvésekkel kapcsolatos ellentmondás, hisz így a szélerőmű-áramot a környező országoktól kell vásárolni. A Nemzetközi Energiaügynökség vezető közgazdásza, Varró László épp múlt csütörtökön fogalmazta meg, hogy a magyar energiapolitika lemaradt a pont a közepes vagy gyengébb szélviszonyokra alapozó áramtermelésben áttörést felmutató nemzetközi fejleményektől.)
Idén 25 milliárd forintot szán a kormány az illegális hulladékhalmok eltávolítására - derült ki a Magyar Éghajlatváltozási Tudományos Testület (HuPCC) szervezésében tegnap kezdődött, négy napos Első Országos Interdiszciplináris Éghajlatváltozási Tudományos Konferencián az esemény védnöke, Palkovics László innovációs és technológiai miniszter bevezető előadásából. Tavaly a klíma- és természetvédelmi akcióterv keretében 14 milliárdot költöttek e célra.
A tárcavezető főként már ismert éghajlatváltozás-ellenes terveiket ismertette. Közlése szerint a Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia végső változatát idén dolgozzák ki. (Azt nem említette, hogy a teljes szén-dioxid-kibocsátás-mentesség elérésének 2050-ig szóló menetrendjével kecsegtető dokumentumot eredetileg 2020-ra ígérték, ám tavaly csak egy "tervezetet" küldtek Brüsszelbe.
Igaz, szavai szerint az idei, végső anyagban érvényesítik például, hogy az EU - így Magyarország - 40 százalékról 55 százalékra növelte az 1990-es alapú kibocsátáscsökkentés 2030-as célját.)
A konferencia az éghajlatváltozásban érintett tudományterületek képviselői közötti párbeszédet mozdítaná elő - hangsúlyozta az esemény sajtóbeszélgetésén Ürge-Vorsatz Diana, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) üvegházgáz-kibocsátás korlátozásának lehetséges módszereit számszerűsítő, III-as számú munkacsoportja, valamint a szervezet mintájára másfél hónapja alakult Magyar Éghajlatváltozási Tudományos Testület Egyesület (HuPCC) alelnöke, a CEU professzora. Az IPCC és a HuPCC célja az éghajlatváltozás szempontjából legfontosabb tudományos munkák összegzése, de ennek alapján nem tüntetnek ki megfelelőként irányokat: előterjesztéseik a döntéshozók - elsősorban kormányok - munkáját segítik. A HuPCC úgynevezett Első Nemzeti Értékelő Jelentését 2023-ra készíti el. Alapelveikre hivatkozva kérdésünkre Ürge-Vorsatz Diana nem kívánt véleményt nyilvánítani az Orbán-kormány szélellenes, illetve atompárti energiapolitikáját illetően sem. A HuPCC anyagi bázisa még formálódik: alapvetőn közpénzekre számítanak, hisz - a tudományos munka függetlenségét biztosítva - az IPCC-t is kormányok támogatják - szögezte le felvetésünkre. Ürge-Vorsatz Dianához hasonlóan a konferencia más felszólalásaiból is kitűnt, hogy az előkészítésben oroszlánrészt vállalt a - közleményükben támogatóként is feltüntetett - ITM.
A csütörtökig tartó online rendezvényen több százan szólalnak fel, a regisztrálók száma pedig megközelítette az ezret. Nyitóbeszédében a fővédnök, Áder János többek között Gábor Dénes Nobel-díjas tudósunkat idézte. Eszerint, míg "az emberiség eddig a természettel küzdött, mostantól a saját természetével kell megküzdenie".