A megújuló- és atomhajtású szekér

Furcsállja a hazai szélenergia-tilalmat és sokallja az épületek fogyasztását Varró László, a Nemzetközi Energiaügynökség vezető közgazdásza, de az atomtermelés fenntartását jó döntésnek tartja.

A magyar energiapolitika kissé lemaradt a szélerőművek fejlődésétől - fogalmazott Varró László, a legelfogadottabb szakmai világszervezetnek számító Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezető közgazdásza a The Explorer Society Alapítvány Másfélfok nevű oldalának múlt heti sajtóklubján. Az elmúlt öt-tíz évben épp a Magyarországra jellemző, közepes vagy gyengébb szélviszonyok hasznosításában értek el áttörést. Az egy szélkerékre eső teljesítmény emelkedése ritkább telepítést tesz lehetővé, ami a látvány miatt berzenkedőket nyugtathatja meg.

A világ központi szándéka a hat évvel ezelőtti párizsi klímamegállapodás szellemében az iparosodás kezdetéhez képest másfél fok alatt tartani a felmelegedést. (A házigazda is innen kölcsönözte nevét.) Ennek érdekében a fő cél az úgynevezett "net zéró", azaz egy adott térség teljes szén-dioxid-kibocsátás-mentessége. (Azért nettó, mert az esetleges szennyezést helyben meg is kötik.) Ezt az Európai Unió 2050-re, Kína pedig 2060-ra teszi. Eléréséhez viszont gyors, átfogó, észszerű átalakításokat sürgetnek. Az IEA számításai szerint ugyanis a kormányok jelenlegi intézkedései még csak szinten tarthatják a szennyezést, amennyiben a hatékonyságjavulás ellensúlyozhatja a gazdasági bővülést. Kedvező, hogy az EU a 2030-as szén-dioxid-kibocsátási-csökkentési célt 40-ről 55 százalékra növelte, de Peking, Washington, illetve a pénzügyi és ipari körök növekvő nyitottsága is bizakodással tölti el.

Az energiafogyasztáson belüli hangsúly a közvetlen fűtőanyag-hasznosításról - például az autózás vagy a fűtés terén - a villamosenergia irányába tolódik el. A közlekedésben így az elektromos járművek, az épületfűtésben pedig - a takarékossági szabványok és -felújítások mellett - a hőszivattyúk terjedésére számít. Az IEA szerint az elektromos autók töltése komoly szerepet játszhatna a teljes rendszer egyensúlyának fenntartásában is. A repülés, a hosszú távú teherfuvarozás, az acél- vagy a cementipar átállásához viszont még újabb találmányok szükségesek: a szennyezéscsökkentés harmadát jelenleg kísérleti eljárásoktól várják.

A kulcs a villamosenergia-ipar átalakítása, ahol a cél minél több karbonmentes termelő beállítása. Ráadásul itt már csak az érett eljárásokra támaszkodnak. A "szekeret" a nap és a szél húzza, de az atomenergia megtartása is helyes - szögezte le Varró László. (Megjegyzendő: a szakember az elmúlt évek során fokozatosan helyezte át a hangsúlyt az atomerőművek hátrányairól azok előnyeire.)

Ezért a nap- és szélenergia-hasznosítás robbanásszerű terjedési üteme még többszörösére emelendő. Előbbire jó példaként hozta fel Magyarország utóbbi három évét. A nap és a szél kiegészíti egymást és termelésük jól jelezhető előre. Hullámzásuk kiegyenlítésére még sokáig szükségesek az gázerőművek is. Bár a földgáz is bocsát ki szén-dioxidot - vagyis működtetésüket az Unió 2050-től elvben tiltja -, ezek szerinte addigra átállíthatók szennyezésmentes hidrogénre. A cél érdekében elengedhetetlennek tartja a villamosenergia-rendszerek országos irányításának uniós szintűvé emelését, illetve a berendezések nagyarányú fejlesztését. Ennek költsége az éves GDP 1 százaléka, ám a beruházások élénkítik a gazdaságot. A jövőre nézve éppúgy nem képzelhető el a magyar ellátás egyensúlya a szlovák vagy erdélyi vízerőművek, mint a megújuló-alapú német ellátás a francia atom- vagy osztrák vízerőművek támogatása nélkül - fogalmazott.

Kérdésünkre, miszerint az EU néhány tagállam - így Magyarország - folyamodványa nyomán felveheti-e a támogatott fejlesztések közé az eddig csak tűrt atomenergiát, úgy fogalmazott: bár Brüsszel fejébe nem lát bele, tény, hogy az atomreaktor nem termel szén-dioxidot, ha pedig egy politika ezt tagadja, akkor az már nem nyugszik tudományos alapokon. Bár egy kizárólag megújuló-alapú rendszer a sűrűn lakott térségekben "sem ellenkezik a fizika törvényeivel, nagyon csúnya számok jönnek ki". Ezt azzal érzékeltette, hogy míg Magyarország minap átadott, messze legnagyobb, kaposvári napelemtelepe évi mintegy 60 gigawattóra (GWh) áramot termel, addig az ennél kisebb területen üzemelő paksi nukleáris blokkok 16 ezret.

Az átmenet sikerességének másik döntő kihívása a nagy mennyiségű áramtárolás. (Az erőműveknek alapesetben ötvenedmásodpercenként kell az igényeknek megfelelő áramot termelniük.) A jelentős energia tárolására alkalmas szivattyús-tározós egységek telepítése a környezetvédők ellenállása miatt Európában már legfeljebb a Balkánon lehetséges, az akkumulátortelepek egyelőre drágák, kicsik, az e-autók hasznosítása gyerekcipőben jár. Megoldásként egyre gyakrabban merül fel a vízből, árammal termelt, szén-dioxid-kibocsátás-mentes hidrogén. Az anyag tárolására és továbbítására alkalmassá tehető a jelenlegi földgázrendszer is. Ugyanakkor az átállás az európai áramtermelés 15 százalékát igényelné.

Varró László felvetésünkre a jövőbeni nagykereskedelmi átlag-áramár alakulását illetően nem kívánt becslésekbe bocsátkozni. Mindazonáltal szerinte a jelenleginél nagyobb ingadozások várhatók: egy szeles nyári napon akár ingyen is áramhoz lehet majd jutni, míg egy csendesebb téli estén igencsak felszökhet az ár - véli. Emiatt szükségesnek tartja a fogyasztás átrendezését is.

Arra a kérdésünkre, hogy a 2050-es cél elérhető-e a társadalom összeomlása nélkül, úgy fogalmazott: komfortzónán belül sodródva borítékolható a terv kudarca. Ám kedvező példaként hozta fel, hogy a panelberuházások vagy épp a gázfűtés bevezetése 20-30 év alatt a magyar társadalom nagy részének életkörülményeit alakította át. Igaz, kérdésekre bírálta a hazai épülethatékonyságot, amiben a "térkövekre" költött uniós támogatásokat elszalasztott lehetőségnek tartja. A cél évi százezer hazai lakás átalakítását igényelné, ami most "nem látszik".