Előfizetés

Kimenti a kormány a közvagyont

Papp Zsolt
Publikálás dátuma
2021.04.13. 06:40

Fotó: Ruzsa István / MTI
Az elmúlt egy évben az Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. több száz milliárd forintnyi vagyonát adta át fideszes káderekkel kitömött alapítványoknak. Ilyen mértékű privatizáció nem volt a Horn-kormány óta, de akkor legalább volt bevétel.
Kedden tárgyalja az országgyűlés gazdasági bizottság az állami vagyonkezeléséről szóló 2019-es kormányzati beszámolót, amit várhatóan csont nélkül elfogad a fideszes többségű testület. A bizottság előtt fekvő anyag szerint 2018 végén a nemzeti vagyon körébe tartozó eszközök értéke vagyis praktikusan az állami vagyon értéke 10 380 milliárd forint volt, egy évvel később pedig már 10 371 milliárd forint. A csökkenés nem vészes alig pár milliárd forint, ám Mager Andrea tárca nélküli miniszter előterjesztésből az is kiderül, hogy az állam befektetett pénzügyi eszközei 1200 milliárd forintról 737 milliárdra olvadtak 2019-ben. A 240 oldalas anyag egy lábjegyzetéből kiderül, hogy vagyoncsökkenés oka nem más, mint a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány és a Budapesti Corvinus Egyetemnek juttatott ingyenes vagyonátadás. Igaz, azt még a lábjegyzet sem említi, hogy ezzel az akcióval több száz milliárdnyi Mol és Richter részvény került ki az állami szervek fennhatósága alól. Könyvvitelileg az átadott vagyonnak jelentős részét átvezették egy másik sorra – a vagyonkezelésben lévő eszközök közzé, így a mérlegben nem olyan látványos a vagyonvesztés, mint valójában. Ugyanis azzal, hogy a kormány elajándékozta a Mol és a Richter részvényeket, gyakorlatilag a tulajdonjogról és annak osztalékiról is lemondott. A gazdasági bizottság elé kerülő jelentés itt véget ért, ugyanis a 2020. évi vagyonpolitikai beszámolót még el sem készítette a vagyonkezelést felügyelő tárca nélküli miniszter, pedig az azóta eltelt időszakban további számottevő vagyonvesztést szenvedett el a magyar állam a kormány döntései miatt. 2020-ban tovább folytatódott az állami részvények ajándékozása, ezek következtében az elmúlt két évben a kormány az állami kézben lévő mintegy 25-25 százaléknyi Mol és Richter részvényekből 20-20 százalékot ajándékozott el a már említett Budapesti Corvinus Egyetemet működtető Maecenas Universitatis Corvini Alapítványnak, illetve a magát „tehetséggondozó műhelyként” definiáló Mathias Corvinus Collegium nevű alapítványának, amelyek közös ismérve, hogy a kuratóriumaikban többségben vannak a Fidesz delegáltjai, így a jövőben az állami vagyonnal kapcsolatos döntésekbe sem a parlament, sem a kormány nem tud beleszólni, hanem azokról a vagyonkezelő alapítványok kuratóriumaiban döntenek. Az ügylet piaci értéke mintegy 700 milliárd forint volt. Így az állam részesedése mind a Molban, mind a Richterben 5-5 százalékéra csökkent, ám ez sem tartott sokáig. Jelenleg tárgyalja a parlament a Mol maradék 5,2 százaléknyi részesedésnek (piaci értéken) mintegy száz milliárd forintnyi részvénycsomag elajándékozását a most létrehozandó Mol – Új Európa fantázianevű alapítvány számára, így piaci értéken két év alatt mintegy 800 milliárd forintnyi részvényvagyontól szabadította meg a kormány az MNV-t, s ezen keresztül az adófizetőket. További vagyonvesztéssel jár parlament előtt fekvő tucatnyi törvényjavaslat, amely főleg egyetemek frissen létrehozandó alapítványaiba adna több száz milliárdos ingatlanvagyont. Pedig az MNV-nek a vagyonkezelési alapelvek, és az állami vagyonról szóló törvény szerint is az állami vagyont gyarapítania kellene. Az elmúlt hónapokban bekövetkezett privatizáció egyedül az 1995-ös magánosításokkal vethető össze, amikor is a Horn-kormány több közüzemi szolgáltatót értékesített, igaz akkor több száz milliárd forintnyi bevételre tett szert a magyar állam, amit jelentős részben az államadósság csökkentésére fordított. A mostani privatizációval azonban a kormány nem könnyíti meg jövőbeni kormányok helyzetét, hisz mind a Corvinus Egyetem, mind a parlament előtt levő tervezetek alapján létrehozandó tucatnyi egyetemi alapítvány a jövőben is megkapja a költségvetési támogatást, vagyis nem csökkennek a büdzsé terhei.  

Az osztalékról is lemondtak

A Mol és a Richter állami részvényeinek elajándékozásával a vagyonkezelő gyakorlatilag elbúcsúzhat attól is, hogy e társaságoktól osztalékbevételre tegyen szert. A 2019-es beszámoló szerint az MNV Zrt. 17 milliárdos osztalékbevételt szerzett ebből 13,6-ot a Mol, 2,8 milliárd forintot a Richter pakett után fizettek. További 1,3 milliárd jött az egyéb kis cégektől, s ez az ami megmaradt a vagyonkezelőnek, illetve az adófizetőknek.  

Beszorultak a mamahotelbe a fiatalok, annyira beütött a járvány

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.04.12. 10:49
Képünk illusztráció
Fotó: FREDERIC CIROU / AFP
A koronavírus alaposan felforgatta a budapesti albérleti piacot.
A Rentingo.com legfrissebb elemzéséből kiderül, hogy a pandémia miatt sok fiatal ragadt a szülőkkel közös háztartásban, mert nem tudott saját lakást bérelni: míg a járvány kitörése előtt a bérlők több mint fele 25 év alatti volt, arányuk 2021-re 35 százalékra csökkent

- írja a portfolio.hu. A több mint 30 ezer budapesti bérlő adataiból ugyanis azt a következtetést lehet levonni, hogy a járvány kitörése után megugrott azon fiataloknak a száma, akik az albérlet helyett szüleikkel élnek közös lakásban.  Ebben szerepet játszik az egyetemi távoktatás is, ami miatt most sokaknak nem éri meg az intézmény közelében fenntartani egy lakást.

A megújuló- és atomhajtású szekér

Marnitz István
Publikálás dátuma
2021.04.12. 08:30

Fotó: Shutterstock
Furcsállja a hazai szélenergia-tilalmat és sokallja az épületek fogyasztását Varró László, a Nemzetközi Energiaügynökség vezető közgazdásza, de az atomtermelés fenntartását jó döntésnek tartja.
A magyar energiapolitika kissé lemaradt a szélerőművek fejlődésétől - fogalmazott Varró László, a legelfogadottabb szakmai világszervezetnek számító Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezető közgazdásza a The Explorer Society Alapítvány Másfélfok nevű oldalának múlt heti sajtóklubján. Az elmúlt öt-tíz évben épp a Magyarországra jellemző, közepes vagy gyengébb szélviszonyok hasznosításában értek el áttörést. Az egy szélkerékre eső teljesítmény emelkedése ritkább telepítést tesz lehetővé, ami a látvány miatt berzenkedőket nyugtathatja meg. A világ központi szándéka a hat évvel ezelőtti párizsi klímamegállapodás szellemében az iparosodás kezdetéhez képest másfél fok alatt tartani a felmelegedést. (A házigazda is innen kölcsönözte nevét.) Ennek érdekében a fő cél az úgynevezett "net zéró", azaz egy adott térség teljes szén-dioxid-kibocsátás-mentessége. (Azért nettó, mert az esetleges szennyezést helyben meg is kötik.) Ezt az Európai Unió 2050-re, Kína pedig 2060-ra teszi. Eléréséhez viszont gyors, átfogó, észszerű átalakításokat sürgetnek. Az IEA számításai szerint ugyanis a kormányok jelenlegi intézkedései még csak szinten tarthatják a szennyezést, amennyiben a hatékonyságjavulás ellensúlyozhatja a gazdasági bővülést. Kedvező, hogy az EU a 2030-as szén-dioxid-kibocsátási-csökkentési célt 40-ről 55 százalékra növelte, de Peking, Washington, illetve a pénzügyi és ipari körök növekvő nyitottsága is bizakodással tölti el. Az energiafogyasztáson belüli hangsúly a közvetlen fűtőanyag-hasznosításról - például az autózás vagy a fűtés terén - a villamosenergia irányába tolódik el. A közlekedésben így az elektromos járművek, az épületfűtésben pedig - a takarékossági szabványok és -felújítások mellett - a hőszivattyúk terjedésére számít. Az IEA szerint az elektromos autók töltése komoly szerepet játszhatna a teljes rendszer egyensúlyának fenntartásában is. A repülés, a hosszú távú teherfuvarozás, az acél- vagy a cementipar átállásához viszont még újabb találmányok szükségesek: a szennyezéscsökkentés harmadát jelenleg kísérleti eljárásoktól várják. A kulcs a villamosenergia-ipar átalakítása, ahol a cél minél több karbonmentes termelő beállítása. Ráadásul itt már csak az érett eljárásokra támaszkodnak. A "szekeret" a nap és a szél húzza, de az atomenergia megtartása is helyes - szögezte le Varró László. (Megjegyzendő: a szakember az elmúlt évek során fokozatosan helyezte át a hangsúlyt az atomerőművek hátrányairól azok előnyeire.) Ezért a nap- és szélenergia-hasznosítás robbanásszerű terjedési üteme még többszörösére emelendő. Előbbire jó példaként hozta fel Magyarország utóbbi három évét. A nap és a szél kiegészíti egymást és termelésük jól jelezhető előre. Hullámzásuk kiegyenlítésére még sokáig szükségesek az gázerőművek is. Bár a földgáz is bocsát ki szén-dioxidot - vagyis működtetésüket az Unió 2050-től elvben tiltja -, ezek szerinte addigra átállíthatók szennyezésmentes hidrogénre. A cél érdekében elengedhetetlennek tartja a villamosenergia-rendszerek országos irányításának uniós szintűvé emelését, illetve a berendezések nagyarányú fejlesztését. Ennek költsége az éves GDP 1 százaléka, ám a beruházások élénkítik a gazdaságot. A jövőre nézve éppúgy nem képzelhető el a magyar ellátás egyensúlya a szlovák vagy erdélyi vízerőművek, mint a megújuló-alapú német ellátás a francia atom- vagy osztrák vízerőművek támogatása nélkül - fogalmazott. Kérdésünkre, miszerint az EU néhány tagállam - így Magyarország - folyamodványa nyomán felveheti-e a támogatott fejlesztések közé az eddig csak tűrt atomenergiát, úgy fogalmazott: bár Brüsszel fejébe nem lát bele, tény, hogy az atomreaktor nem termel szén-dioxidot, ha pedig egy politika ezt tagadja, akkor az már nem nyugszik tudományos alapokon. Bár egy kizárólag megújuló-alapú rendszer a sűrűn lakott térségekben "sem ellenkezik a fizika törvényeivel, nagyon csúnya számok jönnek ki". Ezt azzal érzékeltette, hogy míg Magyarország minap átadott, messze legnagyobb, kaposvári napelemtelepe évi mintegy 60 gigawattóra (GWh) áramot termel, addig az ennél kisebb területen üzemelő paksi nukleáris blokkok 16 ezret. Az átmenet sikerességének másik döntő kihívása a nagy mennyiségű áramtárolás. (Az erőműveknek alapesetben ötvenedmásodpercenként kell az igényeknek megfelelő áramot termelniük.) A jelentős energia tárolására alkalmas szivattyús-tározós egységek telepítése a környezetvédők ellenállása miatt Európában már legfeljebb a Balkánon lehetséges, az akkumulátortelepek egyelőre drágák, kicsik, az e-autók hasznosítása gyerekcipőben jár. Megoldásként egyre gyakrabban merül fel a vízből, árammal termelt, szén-dioxid-kibocsátás-mentes hidrogén. Az anyag tárolására és továbbítására alkalmassá tehető a jelenlegi földgázrendszer is. Ugyanakkor az átállás az európai áramtermelés 15 százalékát igényelné. Varró László felvetésünkre a jövőbeni nagykereskedelmi átlag-áramár alakulását illetően nem kívánt becslésekbe bocsátkozni. Mindazonáltal szerinte a jelenleginél nagyobb ingadozások várhatók: egy szeles nyári napon akár ingyen is áramhoz lehet majd jutni, míg egy csendesebb téli estén igencsak felszökhet az ár - véli. Emiatt szükségesnek tartja a fogyasztás átrendezését is. Arra a kérdésünkre, hogy a 2050-es cél elérhető-e a társadalom összeomlása nélkül, úgy fogalmazott: komfortzónán belül sodródva borítékolható a terv kudarca. Ám kedvező példaként hozta fel, hogy a panelberuházások vagy épp a gázfűtés bevezetése 20-30 év alatt a magyar társadalom nagy részének életkörülményeit alakította át. Igaz, kérdésekre bírálta a hazai épülethatékonyságot, amiben a "térkövekre" költött uniós támogatásokat elszalasztott lehetőségnek tartja. A cél évi százezer hazai lakás átalakítását igényelné, ami most "nem látszik".

Orbánék furfangos ellenállása

Az Orbán-kormányok eddig egyetlen szélerőmű építését sem engedélyezték. Máig az első, 2006-os kiíráson nyertes, mintegy 180 torony üzemel. A második, még a szociálliberális időszakban kiírt kört a Fidesz-KDNP-kabinet 2010-ben, röviddel megválasztásuk után fújta le. Az Orbán-kormány 2016-ban úgy döntött, hogy csak a településhatártól 12 kilométeren kívül létesülhet szélerőmű, ám ezzel gyakorlatilag az ország egész területét tilalmi övezetté változtatták.