Gyilkos szatírát eresztett meg a bécsi Profil főszerkesztője Orbán Viktornak címezve, miután a folyóirat a jelek szerint még mindig nem tudta megemészteni, hogy a Fidesz az MTVA-val összejátszva igyekezett lejáratni a lap egyik munkatársát, aki pedig csak arról akart felvilágosítást kapni, miként próbál a magyar párt új, jobbos-szélsőjobboldali koalíciót létrehozni Strasbourgban.
Egy képzelt riportról van szó, amelyben Rainer Nikowitz, a főszerkesztő a Karmelita Kolostorban, bűneit töredelmesen megbánva járul a Nagy Ember színe elé. Az interjú legelején mindjárt tisztázni is szeretné, mi volna a házigazda számára a legméltóbb megszólítás. Nos, a válasz az, hogy „Führerem”, hozzátéve, hogy egy osztráknak ezt igazán illene tudnia.
Ám azonnal kétségbe vonja, hogy a vendég valóban újságíró volna, mert a magyar köztévé munkatársai azok, akik valóban a sajtót képviselik. Ennek megfelelően mindannyian az ő fenekében laknak, életvitelszerűen. Csak akkor bújnak ki onnan, amikor nyilvánosan árulják magukat. Arra az óvatos megjegyzésre, hogy odabent meglehetősen sötét lehet, a válasz az, hogy ez álhír, mert Magyarországon Orbán az igazság és a fény. Kívül-belül.
Ezek után a beszélgetés arra terelődik: milyen amatőr az a megoldás, hogy egy interjú során a média kérdez, a politika pedig válaszol. Magyarországon ez már nem így van, mert – mondja Orbán – amikor ő megszólal az MTVÁ-nál, akkor a kérdéseket is ő állítja össze.
Arra a közbevetésre, hogy a Fidesz kizárása ellen voksolt az EPP frakciójában az osztrák konzervatívok összes képviselője, leszámítva Karast, az Európai Parlament alelnökét, a vendéglátó úgy reagált, hogy már hallott az illetőről. Az egy komcsi.
Innentől kezdve a két ember között a szereposztás az, hogy a kérdéseket is Orbán teszi fel magának, Nikowitz pedig buzgón helyesel. Bár azért jelzi, hogy a leendő frakció ügyében nagyon érdekelné, miként lehet a nacionalizmust nemzetközivé tenni. Netán kell hozzá némi ellenségkép?
Az is szükséges, feleli erre Orbán, de leginkább arra kell odafigyelni, ki rendezi Brüsszelben a legjobb melegpartit a szigorú lezárás idején. Majd hozzáteszi, hogy Szájert a liberálterroristák összpontosított kampányának részeként hurcolták meg, a célpont pedig egy virtigli kereszténydemokrata párt volt.
A miniszterelnök ezek után rátér arra, hogy Magyarország miért marad még mindig bent ebben az ótvar EU-ban? Hát, csakis azért, mert Orbán elég nagyszívű ahhoz, hogy felvegye a pénzt ettől a bagázstól, pedig egyébként nagy ívben tesz mindenre, amit Brüsszel forszíroz. Nikowitz itt már odáig jut alélt gyönyörűségében, hogy kijelenti: a politikus túlságosan is jóságos, Európa egyszerűen nem érdemel meg egy ilyen embert.
A kurta felelet annyi, hogy ezt nyugodtan lehet terjeszteni. Majd a társalgás azzal zárul, hogy ha a vendégnek netán szüksége volna egy új állandó lakhelyre… Nikowitz érti a célzást, és a biztonság kedvéért csak annyit kérdez: a Vaseline-t hogy mondják magyarul?
Orbán Viktor mielőbb véget akar vetni a járványnak, de az oltási kampány ellenére változatlanul igen jelentős a halottak száma és igen nagy nyomás nehezedik az egészségügyre. A miniszterelnök mégis feloldotta a korlátozások egy részét. Az ország erős embere az immunitás kiterjesztésére épít a jövő tavaszi választások előtt. A lakosság 27 százaléka már megkapta legalább az első oltást, aminél csak Málta áll jobban az EU-ban. Igaz, a magyar vezetőnek ehhez kellett az EU által nem engedélyezett kínai és orosz vakcina is.
Viszont sokan vannak, akik nem értenek egyet az iskolák újranyitásával. Berczelédi Zsolt, a baptista Kőrösi Csoma Gimnázium igazgatója azt mondja, nagyon veszélyes ilyen gyorsan kitárni a kapukat, mert a tanárok közül sokan még mindig várnak a 2. oltásra.
Orbán azonban bizakodik, hogy június közepére, az első Eb-csoportmérkőzés idejére már minden regisztrált immunis lesz a betegségre. Ám közben, mivel úgy véli, hogy a nehezén már túlvan, szép komótosan nekimegy a szokásos bűnbakoknak, kezdve a brüsszeli bürokratákkal. De sorra került az ’oltásellenes’ ellenzék is. A Republikon szerint a hat pártnak van esélye, hogy lenyomja jövő tavasszal a Fideszt.
A bécsi polgármester május 2-áig meghosszabbította az egészségügyi korlátozásokat, és a lépést a legnagyobb tartomány, Alsó-Ausztria is követi, mert továbbra is igen rosszul alakulnak a járványadatok. Ily módon továbbra is zárva maradnak a boltok, pedig elvileg jövő hétfőn nyithattak volna, ám a levegőben lógott, hogy nem lesz belőle semmi. Az intenzív osztályokon ugyanis újabb rekordot döntött a betegek száma. Az ágyak 80 %-a foglalt, de úgy, hogy más tartományokból is átvesznek pácienseket.
A főváros első embere előtte egyeztetett a szakmával és utána jelentette be a legnagyobb sajnálata mellett, hogy nincs más választása. Mint mondta, az állapotok nem drámaiak, de súlyosak. Az illetékes tanácsos viszont hozzátette, hogy a kórházakon óriási a terhelés. A 3. keleti tartomány, Burgenland ugyanakkor egyelőre fontolja, hogy mitévő legyen.
Az intézkedés értelmében a bécsi iskolákban legalább még két hétig marad a távoktatás. A végzős évfolyamok viszont hétfőtől visszatérhettek az osztályokba.
A kínai vakcina hatásossága körül felmerült kételyek miatt bizonytalanná vált a szer sorsa, Brazíliától Magyarországig, pedig ezek a nemzetek nagyban függnek az oltóanyagtól, miután a védekezést a tömeges oltásokra építik. Ám Pekingből olyan adatok érkeztek, hogy a Sinovac készítménye az eseteknek csak alig 50 százalékban segít, de a többi gyógyszer is legfeljebb csak 79 százalékos biztonságot ad. Az összes nyugati gyártmány, de még a Szputnyik V is jó 90 %-ban nyújt védettséget.
A bilit a kínai Betegségmegelőzési Központ igazgatója borította ki és a ritka beismerés még azelőtt szétfutott a világhálón, hogy a cenzúra mozgásba lendülhetett volna. Később maga Gao is visszakozott, de a történtek megkérdőjelezik a terveket, főként a fejlődő világban.
A University College London egyik szakértője az mondja, hogy a kínaiak sem bíznak saját magukban. Hiszen keresztülhajszolták a vakcinák fejlesztését, noha igazából nem vizsgálták meg alaposan a klinikai teszteket. Ezért az ottani lakosságban is nagy az ellenkezés e szerekkel szemben. Annál is inkább, mert pl. a Sinopharm még mindig adós az ellenőrzés 3. szakaszának eredményeivel.
FAZ
A Jobbik be akar lépni az Európai Néppártba. Ezt Brenner Kolomán, az Országgyűlés alelnöke közölte az újsággal. Mint megjegyezte, már régóta esedékes volt, hogy az európai konzervatívok kitegyék a Fideszt, amely most az EPP-től jobbra próbál új csoportot létrehozni Strasbourgban. A pártcsalád egyik szóvivője azonban azt válaszolta, hogy számukra nem opció a felvétel. Amire Brenner úgy reagált, hogy továbbra is érdekeltek az együttműködésben, de nem úgy, hogy kérelmezik a tagságot.
A lap úgy mutatja be a politikust, mint a párt egyik stratégáját, javarészt ő dolgozta ki az alapnyilatkozatot, amely Magyarország egyetlen olyan néppártjaként határozza a Jobbikot, amely hű Adenauer, De Gasperi és Schumann örökségéhez. Márpedig ez meglepő irányváltás, hiszen egykor az indulás meglehetősen radikálisra sikeredett, beleértve antiszemita, cigányellenes és irredenta megnyilvánulásokat.
A párt most igyekszik a róla kialakult képet külföldön is javítani, miután Magyarországon belül már elfogadták, hogy mérsékelt vonalra állt rá, immár a Fidesztől balra. Hunyady Bulcsú a Political Capitaltől alátámasztja ezt a véleményt, megjegyezve, hogy a jelek szerint a Jobbik komolyan gondolja az új irányt. És nem tart a kormánnyal sem a migránsok, sem a Soros elleni kampányban.
A fő mozgatórugója azonban az, hogy a módosított választási törvény értelmében csak egy egyesült ellenzék tudja legyőzni a Fideszt. Brenner elismeri, hogy számukra nem könnyű együttműködni Gyurcsánnyal, aki továbbra is igen megosztó figura. Úgy magyarázza, hogy a helyzet olyan, mint a rendszerváltás tájékán: mindenki helyet foglal a kerekasztal mellett, miközben mára Orbán egypártrendszert alakított ki.
Az ellenzéknek jó 10 év óta először van esélye, hogy nyerjen. Nem vitatott, hogy ehhez szükség van a Jobbikra. Hunyady azonban azt mondja, hogy sem Jakab Péter, sem Gyurcsány, sem Dobrev Klára nem lehet a közös miniszterelnökjelölt, mert onnantól kezdve a Fidesz számára sétagalopp volna a küzdelem.
A lengyel emberi jogi ombudsman azt közölte, hogy egy varsói bíróság helyt adott a fellebbezésének és átmenetileg leállította, hogy az állami PKN Orlen olajtársaság megvehessen 24 regionális, illetve 120 helyi lapot. Adam Bognar szerint erről telefonon kapott tájékoztatást, ám mind a potenciális vevő, mind a legnagyobb kormánypárt, PiS kétségbe vonja a hírt. Az óriásvállalat vezérigazgatója, Kaczynski bizalmi embere szerint egy ilyen döntés meglepő volna, hiszen még nem nyújtották be az összes bizonyítékot.
Az Orlen azt állítja, hogy teljesen normális üzleti tranzakció keretében veszi meg a német Passau Kiadótól a Polska Presst, a dologban nincs semmi politika. És hogy nem kíván beleavatkozni a kiadványok tartalmába. A tavaly tető alá hozott ügylet azonban aggályokat váltott ki a sajtó szabadsága miatt. Annál is inkább, mert a Jog és Igazságosság meghirdette a média „visszalengyelesítését”.
A párt egyik parlamenti képviselője azt mondta, hogy szeretné látni az indoklást, de a helyzet mindenképpen bizarr. Egyben azzal vádolta az ombudsmant, hogy az a német érdekeket védi.
Egy héten belül már a 2. cseh szociáldemokrata miniszter kénytelen venni a kalapját, miközben már kevesebb, mint 6 hónap van hátra a választásig. Ezúttal a külügyi tárca vezetőjét mentettek fél tisztségéből, miután Petricek alulmarad a pártelnöki tisztségért vívott harcban. A győztes, a belügyi tárca vezetője, Hamacek, aki ily módon megőrizte posztját a párt élén, azzal érvelt, hogy egységet kell mutatni az októberi erőpróba előtt, annál is inkább, mert a szociáldemokraták vesztenek népszerűségükből.
Petricek ellenezte, hogy folytassák az együttműködést a Babis irányította ANO-val. De azzal is kivívta Zeman államfő haragját, hogy nem szerette volna, ha az oroszok indulnak az új atomreaktor megépítésére kiírt versenytárgyaláson. Pártbeli kollégája, az egészségügyi tárca első embere szintén az oroszokba bukott bele, mert ő meg a Szputnyik V beadását utasította el, amíg ahhoz nincs meg az európai gyógyszerhatóság engedélye.
A lap szerint bár az EU-t évtizedek óta temetik, különösen ha beüt egy olyan válság, mint a mostani, ám szervezet továbbra is stabil és ez megint megzavarja bírálóit. A szerző, az FT külpolitikai fő elemzője kiemeli, hogy az unió jobb állapotban van, mint akár Nagy-Britannia, akár az Egyesült Államok. Gideon Rachan azzal érvel, hogy az integráció az eltelt csaknem 70 évben sok mindent át- és túlélt, miközben több, mint négyszeresére nőtt.
Szóval akár el is lehetne ismerni, hogy nagyon igencsak ellenáll a nehézségeknek. Miközben az amerikai törvényhozást a közelmúltban rohamozta meg a dühös csőcselék, az egyik nagy párt pedig ráunt a demokráciára. London ugyanakkor azzal küszködik, hogy Észak-Írországban ismét fellángolt az erőszak, de arra is jó esélye van, hogy elveszítse területének egyharmadát, ha kiválnak a skótok.
Brüsszel gondjai részben abból erednek, hogy nemzetközi szervezet, ám sok mindenben egy államra hasonlít: van közös pénze, törvényhozása, legfelső bírósága és központi bankja. Viszont egyre csökken annak az esélye, hogy felbomlik. Már az olyan nacionalisták sem forszírozzák a kiválást, mint Le Pen és Salvini. Egyik sem lett hirtelenjében meggyőződéses Európa-párti, csak látják a közvélemény kutatásokat.
Orbán Viktor, aki előszeretettel szokott az EU-n gúnyolódni, illetve ostorozza a liberalizmust, szintén így áll a dologgal. Tudja, hogy országa nagyon is rá van szorulna a támogatásra, illetve az egységes piacra. Ezért bármilyen rossz is a viszonya az unióval, nem fog fű alatt kiosonni a szervezetből. Lehet, hogy cinikus, de nem ostoba. Brüsszel ugyan a kezét tördeli a magyar és lengyel fejlemények láttán, de nem valószínű, hogy bármelyik is kihajítja a klubból.
Ha jövőre Le Pen nyeri a francia választásokat, az minden bizonnyal meg fogja rázni az unió vezetését, de ha nem kell a Frexittől tartani, akkor az integráció alighanem megemészti a csapást. És az idő múltával egyre biztosabb lábakra állhat az európai terv. A fiatalok pártolják és az is összefogásra ösztönöz a kontinensen, hogy Kína és Oroszország egyre fenyegetőbb, az USA viszont mind kevésbé megbízható.
Szóval nagy tévedés azt hinni, hogy a különleges politikai szerkezet predesztinálja az EU-t az összeomlásra. A nemzeti és nemzetek fölötti hatáskör óvatos, ám egyre magasabb szinten érvényesülő egyensúlya a stabilitás és az erő forrása, nem pedig a gyengeség, vagy a törékenység jele.
