Előfizetés

A sokkolója helyett véletlenül a fegyverét használta az a rendőr, aki lelőtte a fekete fiatalt Minneapolisban

MTI
Publikálás dátuma
2021.04.13. 07:57

Fotó: KEREM YUCEL / AFP
A történteket követően vasárnap este több száz fős, feldühödött tömeg kezdett tiltakozni a rendőrkapitányság épületénél.
A sokkolója helyet véletlenül a lőfegyverét használta vasárnap az a rendőr, aki egy igazoltatást követően lelőtt egy fekete bőrű fiatalt Minnesotában – jelentette be hétfői sajtótájékoztatóján Tim Gannon, a minneapolisi Brooklyn Center rendőrfőkapitánya. Gannon azt is elmondta, hogy a 20 éves Daunte Wrightot lejárt gépjármű-regisztrációja miatt állították meg a kollégái. Miután ellenőrizték a sofőr adatait, kiderült, hogy elfogatóparancs van ellene érvényben. A sajtótájékoztatón bemutatták az igazoltatás közben készült rendőrségi felvételeket is, amelyen az látszik, hogy az egyik tiszt megpróbálta megbilincselni Wrightot, de a férfi kiszabadította a kezeit és beugrott az autójába. Ekkor egy másik tiszt háromszor azt kiabálta, hogy „sokkoló”, leadott egy lövést a kezében lévő fegyverből, majd azt mondta: „lelőttem”.
– A felvételekből és a tisztek reakciójából úgy tűnik számomra, hogy véletlen fegyverhasználat volt, amely Wright úr tragikus halálát eredményezte

– mondta Gannon, hozzátéve, hogy a nyomozás a kezdeti szakaszban van.

A történteket követően vasárnap este több száz fős, feldühödött tömeg kezdett tiltakozni a Brooklyn Center-i rendőrkapitányság épületénél. A rohamfelszerelésbe öltözött rendőrök gumilövedékeket, fény- és könnygázgránátot vetettek be. Néhány tüntető megrongált két rendőrautót, a tömeg köveket dobált. A rendőrségi jelentések szerint voltak, akik fosztogatni kezdtek, a közeli bevásárlóközpontban 20 üzletbe törtek be. Tim Walz, Minnesota állam kormányzója hétfőn bejelentette, hogy este 7 órától kedd reggel 6 óráig kijárási tilalmat vezetnek be a környező megyékben. Mike Elliott, Brooklyn Center polgármestere azt mondta, teljes mértékben támogatja a rendőrtiszt felmentését.
– Az az álláspontom, hogy nem engedhetjük meg magunknak, hogy a szakmánkban olyan hibákat kövessünk el, amelyek más emberek életébe kerülnek

– fogalmazott a polgármester.

A Brooklyn Center nevű minneapolisi negyed mintegy 16 kilométerre található attól a helytől, ahol tavaly egy másik rendőri intézkedésben meghalt George Floyd. Őt a rendőrök azért akarták előállítani a városban 2020. május 25-én, mert bejelentést kaptak, hogy a férfi hamis pénzzel akart fizetni. Az intézkedés során a 46 éves Floyd nem tett eleget a rendőri felszólításnak, ezért lefogták, és a földre teperték. Az egyik rendőr, Derek Chauvin ezt követően a földön fekvő Floyd nyakán térdelt perceken keresztül. Az esetről videofelvétel készült, amelynek képei később az egész világot bejárták és heves tiltakozásokat váltott ki a rendőri brutalitás miatt. Chauvint gyilkossággal és emberöléssel vádolják az ellene folyó perben. Tárgyalása jelenleg is zajlik Minneapolisban. Wright édesanyja vasárnap újságíróknak azt mondta, hogy felhívta a fia, és közölte vele, hogy félreállították a rendőrök, mert légfrissítők lógtak a visszapillantó tükrén, ami Minnesotában illegális. Katie Wright elmondása szerint hallotta a telefonban, hogy a rendőrség felszólította a fiát, szálljon ki a járműből.
Tim Walz, Minnesota állam kormányzója hétfőn bejelentette, hogy este 7 órától kedd reggel 6 óráig kijárási tilalmat vezetnek be a környező megyékben. Mike Elliott, Brooklyn Center polgármestere azt mondta, teljes mértékben támogatja a rendőrtiszt felmentését.
A rendőrfőkapitány sajtótájékoztatóján megerősítette, hogy kollégái a gépjármű lejárt regisztrációja miatt állították meg Wrightot, majd ahogy közeledtek az autóhoz, felfedezték, hogy valamilyen tárgy lóg a visszapillantó tükrén.

Wright apja a Washington Post című napilapnak elmondta, hogy fia néhány évvel korábban tanulási nehézségei miatt abbahagyta az iskolát, és különféle munkákat végzett, hogy 2 éves fiát támogatni tudja. Ben Crump ügyvéd képviseli Wright családját. Ő az a jogi képviselő, aki elérte, hogy 27 millió dolláros kártérítést fizessen Minneapolis városa a Floyd család számára. – Daunte Wright egy újabb fekete férfi, akit azok öltek meg, akik arra esküdtek fel, hogy szolgálnak és védenek minket – fogalmazott Crump. Joe Biden amerikai elnök teljes körű kivizsgálást sürgetett Wright halála ügyében, és békés tiltakozásra szólította fel a minnesotai tüntetőket. Az elnök elítélte az erőszakot és a fosztogatásokat. – Valóban tragikus dolog történt, de azt hiszem, meg kell várnunk, mit mutat a vizsgálat – mondta Biden újságíróknak a Fehér Házban.

Abszurd vádak Berlin ellen

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2021.04.13. 07:30

Fotó: JOHN MACDOUGALL / AFP or licensors
Németországban nagyon is szigorúan veszik azt, ha valaki átlépi a szólásszabadság határait. A német demokrácia egyik alappillére, hogy a véleménynyilvánítás nem torkollhat gyűlöletbeszédbe.
Megszokhattuk már, hogy Gulyás Gergely szóvivői tájékoztatóin a külpolitikai kérdéseket illetően időnként a tényeket sajátos módon értelmező kijelentések hangoznak el. Így történt például amikor a CSU egykori elnöke, Franz Josef Strauss szellemi örökösének nevezte a Fideszt. Mindezt egyebek mellett arra hivatkozva, hogy a magyar kormánypárt azt képviseli, amit Strauss, nevezetesen nemzeti szuverenitásunk leginkább egy erős Európában érvényesülhet. Strauss azonban teljesen más értelemben alkalmazta a nemzeti szuverenitást, ő egy olyan Európát képzelt el, amely a bipoláris világrendben is meg tudja védeni magát. A berlini focicsapat, a Hertha BSC által a Magyar Nemzetben megjelent interjúja miatt elbocsátott magyar kapusedző, Petry Zsolt ügye kapcsán pedig azt találta mondani, „elsősorban Németországnak kell arra a kérdésre válaszolnia, hogy egy jogállamról beszélünk-e még vagy sem. A szólásszabadság valóban közös és európai érték. A XX. században volt totalitarizmus, ami Németországból indult, nem szeretnénk, ha a XXI.-ben is lenne.” Azért tehát, mert egy klub menesztette Petryt, a teljes német jogállamiságot, a szólásszabadság németországi tiszteletben tartását kérdőjelezi meg. Mindez azért is sajátos, mert a Népszabadság bezárásakor a kormány mosta kezeit, mondván, az egy magáncég, amihez semmi köze sincs. Ezúttal azonban egy fociklubot azonosít Németországgal. Ez a hozzáállás persze a magyar viszonyokat is jól tükrözi. Itthon természetesnek tartja a kormány, hogy egy egyszerű focicsapat mögött kormányzati attitűdöt kell keresni. Itthon ugyanis magától értetődő, hogy a labdarúgó csapatokat a kormányhoz közel állók irányítják, s a jelek szerint a magyar kabinetnél el sem tudják képzelni azt, hogy egy proficsapat piaci alapokon is képes működni és nem csak a kormányzat átirányított pénzei tartják fenn. De tekintsünk el a magyar kormány vádaskodásaitól, a primitív, hangulatkeltő megnyilvánulásoktól. A német szólásszabadság kérdése ugyanis Berlinben örökzöld téma abból a szempontból: hol húzhatjuk meg a szabad véleménynyilvánítás és a diszkrimináció határát? Mi az a kijelentés, ami már nem megengedhető? Azért is butaság a Petry-ügy kapcsán a nácizmussal előhozakodni, mert a berlini kormányzat éppen a sötét múlttól akar minél nagyobb távolságot tartani azzal, hogy keretrendszerben szabályozza, melyek azok a kijelentések, amelyek már gyűlöletbeszédnek számítanak, s a másik kirekesztését célozzák, bármilyen okból. Egy olyan országban, amely komolyan veszi az Európai Unió alapértékeit, a demokratikus jogrendszert, magától értetődő, hogy nem engedik szabadjára a hazugságokra épülő gyűlöletkampányt. Németországban a szélsőjobb kivételével mindenki egyetért abban, hogy ez nem a szólásszabadság korlátozása, hanem annak a garanciája, hogy egy társadalom normális körülmények között is létezhet. Azért is rendkívül visszatetsző éppen Németországot vádolni a szólásszabadság korlátozásával, mert Európa államai közül itt tartják talán a legfontosabb értéknek a politikai korrektséget. Rendkívül érzékenyen reagálnak a gyűlöletkeltés legenyhébb formáira is. Az országban különösen nagy hangsúlyt helyeznek arra, hogy a szólásszabadságra hivatkozva ne bélyegezhessenek meg vallást, vagy etnikai csoportot. A szólásszabadság már az 1789-es francia forradalom egyik alapvető dokumentumába, az Emberi és polgári jogok nyilatkozatába is bekerült. 11. cikkelye monda ki, hogy a szólásszabadság az egyik legfontosabb alapjog. Ma pedig a demokratikus jogállam egyik legfőbb értéke. A nemzetiszocializmusban aztán 1933-ban, majd 1934-ben korlátozták a szólásszabadsághoz fűződő jogokat. Németországban már nem sokkal a nácizmus bukása, a második világháború után szembesültek a dilemmával: hol rejtőznek a szólásszabadság határai? S már rögtön az első ilyen ügy rámutatott, hogy  jogállamban egy ilyen kérdés eldöntésénél mennyire fontos a független alkotmánybíróság szerepe. 1950-ben mutatták be annak a Veit Harlannak az új filmjét, aki a korszak egyik legismertebb antiszemita alkotását, a Jud Süsst is rendezte, s ő maga is hírhedt antiszemita volt. A hamburgi újságíró, Erich Lüth 1950-ben ezért a film bojkottjára szólított fel, amire Harlan beperelte, s a bíróság utóbbinak is adott igazat, mondván, az újságíró megsértette jó hírnevét. Csakhogy Lüth az időközben létrejött német alkotmánybírósághoz fordult, amely – igaz, csak 1958-ban - neki adott igazat. A taláros testület indoklása szerint a bojkottfelhívással csak a véleményét fejezte ki. A hatályos német szabályozás értelmében a szabad véleménynyilvánítás korlátozása a diszkriminációra, gyűlöletre, erőszakra vagy szegregációra való felbujtás esetén alkalmazható, ha ezt „tudatos célból és bizonyos okokból” alkalmazzák. Pontosan meg is határozzák, mit jelent a „tudatos cél”. Eszerint az elkövető szándékosan szít gyűlöletet a megkülönböztetés céljával. Teljesen mindegy, eléri-e a célját, a törvény a szándékot is bünteti. A rasszizmus elleni törvény tiltja a gyűlöletkeltés bármely formáját nemzeti vagy etnikai származás, bőrszín, állampolgárság alapján. Az antidiszkriminációs törvény pedig egyebek mellett a következők alapján tiltja a megkülönböztetés minden formáját: kor, születési hely, családi állapot, politikai, szakszervezeti meggyőződés, szexuális orientáció, nyelv, fogyatékosság, társadalmi eredet, vallás vagy hit, testi, genetikai jellemzők, jelenlegi vagy korábbi egészségi állapot. A bíróság ennek alapján futballhuligánokat is elítélt, akik – miközben egy török párra támadtak – Mohamed prófétát becsmérelték és közben náciköszöntéssel adták mindenki tudtára, milyen oldalhoz is tartoznak. A német törvény szigorúan bünteti a saját fajának felsőbbrendűségét, vagy a faji gyűlöletet hirdetőket. Bíróság ítélt el egy férfit, aki nemzetiszocializmust népszerűsítő szlogeneket festett közlekedési táblákra, múzeumokra. A törvény tiltja továbbá azon csoportokhoz való tartozást, amelyek nyíltan kirekesztést, gyűlöletet szítanak. Bíróság ítélte el egy csoport tagjait, amely neonáci koncerteket szervezett. Rendkívül szigorúan veszik Németországban a holokauszt tagadását. Egy férfit azután ítéltek el, hogy az illető honlapján azt követelte, állítsanak újra üzembe gázkamrákat a zsidókkal szemben. A közösségi oldalak új kihívások elé állították a német törvényhozókat. Így 2018-ban lépett életbe a Hálózati Végrehajtási Törvény (NetzDG), amely kimondta: ha a vállalatok nem távolítják el 24 órán belül a gyűlöletbeszédet tartalmazó bejegyzéseket, súlyos pénzbüntetésre számíthatnak. Ennek összege 5-től 50 millió euróig terjed. Azon platformokra vonatkozik a jogszabály, amely kétmilliónál több felhasználóval rendelkezik. Ugyanakkor a törvény nem érinti az üzenetküldő szolgáltatásokat, így a WhatsAppot. A német állampolgárok a Szövetségi Igazságügyi Hivatalnál egy űrlapon jelenthetik, ha szabályszegést tapasztalnak, a hivatal ezután vizsgálódni kezd. A vállalatok pedig saját felületeket fejlesztettek, amelyen szintén jelenteni lehet a szabálysértő bejegyzéseket. A rendelkezés természetesen a Facebookot érintette a legérzékenyebben. A legtöbb demokráciában a vélemény szabadságának korlátozása nem akadályozhatja az eltérő vélemények képviseletét, hanem akkor alkalmazható, ha az állami, vagy más fontos érdekeket veszélyeztet. Elsők között említik ezzel kapcsolatban a kiskorúak védelmét. A szólásszabadságnak tehát igenis vannak határai: egy demokráciában már diszkriminációnak számít a gyűlöletkeltés, vagyis az, amire egyes államokban egy teljes kormányzati politika épül. 
AfD Lower Saxony - Demonstration of AfD opponents
Fotó: MORITZ FRANKENBERG

Milton, az úttörő

A szólásszabadság jogrendszerbe foglalása érdekében 1644. november 23-án jelentette meg John Milton az Areopagitica című röpiratát az Angol Parlament cenzúra törvénye ellen a szólás- és lelkiismereti szabadság érdekében – íra a Wikipédia. Az 1643-as angol cenzúra törvény előírta: - minden nyomtatott kiadvány engedélyeztetését minden nyomtatott kiadványnak a Cenzori Hivatalnál (Stationers’ Hall) történő regisztrálását, a szerző, kiadó, és a nyomda pontos megjelölésével - minden kormányt kritizáló könyv felkutatását, elkobzását és megsemmisítését - minden ellenzéki írónak, nyomdásznak és kiadónak az elfogását és bebörtönzését. A cenzúratörvény 1689-ig volt érvényben. 1689-ben az English Bill of Rights kodifikálta a szólásszabadságot. Ezek miatt nem történhetett felelősségre vonás semmilyen bíróságon vagy más helyen a Parlamenten kívül. Az Emberi Jogok Egyetemes nyilatkozatának 19. paragrafusa (1948) szerint a szólásszabadság elidegeníthetetlen jog. „Minden személynek joga van a vélemény és a kifejezés szabadságához, amely magában foglalja azt a jogot, hogy véleménye miatt ne szenvedjen zaklatást, és hogy határokra való tekintet nélkül kutathasson, átvihessen és terjeszthessen híreket és eszméket”. Az Európai Emberi Jogi Bíróság egy 1976-os határozata úgy fogalmaz, hogy „a szólás szabadsága nemcsak azokra az 'információkra' és 'eszmékre' vonatkozik, amelyeket az emberek jó néven vesznek […], hanem azokra is, amelyek bántják, felháborítják vagy zavarják […] a lakosság bármely részét”. 

Nagy-Britanniában az 50 év felettiek mindegyike megkapta az oltást, vagy már értesítették, hogy mikor oltják be

MTI
Publikálás dátuma
2021.04.13. 07:29

Fotó: MI NEWS / NurPhoto via AFP
A tervek szerint július végéig a teljes brit felnőtt lakosság részesül a koronavírus elleni oltásban.
Nagy-Britanniában az 50 évesnél idősebb korosztályok és a legveszélyeztetettebb lakossági csoportok mindegyik tagja már vagy megkapta a koronavírus elleni oltást, vagy van időpontja az oltás beadására – közölte kedden a brit kormány. A Downing Street bejelentése hangsúlyozza, hogy ezt a kitűzött határidő előtt sikerült elérni, ugyanis a kormányzati tervekben az szerepelt, hogy ezek a lakossági csoportok április 15-ig jussanak hozzá a vakcinához. A brit kormány egyesített oltásügyi bizottsága (JCVI) által még tavaly összeállított elsőbbségi lista élén az idősotthonok lakói és gondozóik mellett a 80 éven felüliek, valamint az egészségügyi ellátás és a gondozói szolgálatok első vonalában dolgozók álltak, majd időrendi sorrendben a 75, a 70, a 65, a 60, az 55, végül az 50 éven felüliek következtek. Boris Johnson brit miniszterelnök keddi nyilatkozatában a nagy-britanniai oltási kampány hatalmas jelentőségű mozzanatának nevezte, hogy teljesült a JCVI által kijelölt összes kockázati csoport oltási terve. Johnson hozzátette: Nagy-Britannia most már elindulhat annak a célnak a teljesítése felé, hogy július végéig a teljes brit felnőtt lakosság részesüljön a koronavírus elleni oltásban.
A londoni kormányfői hivatal kiemelte, hogy az első és a második dózisokkal együtt csaknem 40 millió adagnyi vakcinát adtak be a december 8-án indult tömeges oltási kampány kezdete óta, és a következő napokban megkezdik az 50 éven aluliak értesítését arról, hogy jelentkezhetnek oltási időpontért.

A Downing Street közleménye is megerősítette: az ország úton van annak a célnak a teljesítése felé, amelynek alapján
július 31-ig a teljes felnőtt lakosságnak lehetősége lesz a koronavírus elleni oltás első dózisának beadatására.

– A JCVI várhatóan ismerteti végleges útmutatóját arról, hogy a kormány miként hajtsa végre az 50 év alattiak oltási programját, és ennek az útmutatónak közzététele megnyitja az utat az oltási kampány várhatóan még ezen a héten elkezdődő következő szakasza előtt – hangsúlyozza a londoni miniszterelnöki hivatal. A Downing Street szerint a jelenlegi elképzelés az, hogy az oltási program új szakaszában elsőként a 40-es éveik végén járókat értesítik arról, hogy foglalhatnak oltási időpontot. A brit egészségügyi minisztérium legújabb adatai szerint a koronavírus elleni oltás első dózisát 32 190 576-an, a második adagot 7 656 205-en kapták meg a nagy-britanniai oltási kampány kezdete óta. Nagy-Britanniában jelenleg az Oxford/AstraZeneca-vakcinát, a Moderna oltóanyagát és a Pfizer/BioNTech-oltást használják. Az angliai közegészségügyi szolgálat (PHE) az oltások hatékonyságát vizsgáló átfogó kutatásáról minap közzétett részletes jelentésében közölte: a modellszámítások arra vallanak, hogy december eleje és március vége között a 80 éven felüli lakosságon belül 9100, a 70-79 éves korosztályban 1200, a 60-69 év közötti korcsoportban száz, vagyis a teljes vizsgált népesség körében 10 400 halálesetet sikerült megelőzni a koronavírus elleni oltással.