"Komolyan, három keresztutcányit akartam lesétálni! Tényleg én vagyok a legnagyobb gond a járványban?!"

Fél órán belül kétszer is megbüntettek egy hajléktalan férfit, amiért megszegte a kijárási korlátozást.

– Összesen 180 ezer forint büntetést osztottak ki a rendőrök fél óra alatt, amiért kétszer is megszegtem a kijárási korlátozást – mutatja a rendőrségi papírokat és a velük járó sárga csekkeket a néhány hete hajléktalanná lett nagykanizsai férfi, aki kérte, nevét ne írjuk le. – Az első bírságot még lenyelem, volt némi igazuk, de a második büntetés annak ellenére is igazságtalan, hogy nem válogattam meg a szavakat, mert dühös voltam rájuk, meg pia is volt bennem.

A „nyomtatvány helyszíni bírság kiszabásáról” feliratú rendőrségi iratokból kiderül, hogy húsvét vasárnapján először este kilenckor intézkedtek vele szemben. „Veszélyhelyzet idején az este 8 és reggel 5 közötti kijárási tilalmat figyelmen kívül hagyta és az utcán bolyongott” – olvasható a papíron, mivel indokolták az első, 30 ezer forintos bírságot. Fél óra múlva aztán újabb papírt kapott a férfi, amikor ismét összetalálkozott a rendőrökkel. Ekkor már 150 ezer forintos bírságot szabtak ki rá ismétlődő szabálysértésre hivatkozva.

A 43 éves férfi – mint meséli – évekkel ezelőtt már egyszer belekóstolt az utcai életbe, amikor letöltötte csalás miatt kirótt másfél éves büntetését. Utána azonban vissza tudott térni a normál életbe, sőt, a közelmúltig Németországban dolgozott vízvezeték-szerelőként. A távolság azonban kikezdte családi kapcsolatait, így hazatérése után elvált a feleségétől, költöznie kellett otthonról, s amikor annyi pénze sem maradt, hogy albérletet fizessen, ismét az utcára került.

– Még a menhelyen sem regisztráltam, annyira friss a helyzet – magyarázza. – Mondjuk, a szállóra amúgy sem mennék be. A holmim az egyik ismerősömnél tettem le a Sugár úton, ha kell, nála meg is alhatok.

Húsvétvasárnap este is hozzá indult, mivel meglehetősen fázott – talán, ha két fok volt, amit erős szél súlyosbított –, ám a Dózsa György úton megállították a rendőrök. Mivel már egy órája érvényben volt a kijárási tilalom – akkor még este 8 és reggel 5 közötti időszakra vonatkozott az –, 30 ezer forintra megbüntették.

– Elfogadtam, mit tudtam volna tenni, csak annyit kértem, hadd menjek el a Sugár útig – folytatja a férfi. – Talán, ha háromszáz méterről lett volna szó, de azt mondták a rendőrök, menjek a Citrom-szigetre, aludjak ott.

A Citrom-sziget – ahogy a helyiek nevezik a hajdani laktanyát –, a zalai város nyomortelepe, a romos épületben olyan fedél nélküliek húzzák meg magukat, akik nem hajlandók beköltözni a szállóra.

– Bementem, mert figyeltek a rendőrök, de hol aludtam volna? A betonon? Még egy hálózsákom sem volt – eleveníti fel az este történteket. – Így hát vártam kicsit, aztán elindultam vissza a Sugár út felé. Ötven métert tehettem meg, s már megint ott volt a járőr: két férfi és egy nő, ugyanazok, akik korábban megbüntettek. Észrevették, hogy kijöttem a Citrom-szigetről, megfordultak és utánam jöttek. Aztán megkaptam a 150 ezres bírságot.

A férfi nem titkolja, iszogatott már azon az estén, és – talán emiatt is – a második intézkedés során már gúnyolódott a „japánokkal” – ahogy mondja, a rendőröket emlegetik így a fedél nélküliek. Szerinte elképzelhető, hogy ezért nyomták meg jobban a tollat a büntetésnél.

– Komolyan, három keresztutcányit akartam lesétálni! Tényleg én vagyok a legnagyobb gond a járványban?! Ráadásul ismertek a rendőrök, pontosan tudták, nem hamukázom, valóban a Sugár úton van a holmim – dühöng a férfi, és amikor a bírságra kerül a szó, azzal folytatja: – Vélhetően megyek vissza a sittre. Miből fizetném ki a bírságot? Ha akad valami alkalmi meló, az éppen csak arra jó, ne haljak éhen. Oké, a törvény, az törvény, de tényleg velünk kell példát statuálni? Mindegy, majd leülöm. Ötezer forintjával számolva az 36 nap lesz.

Az ügyben megkerestük a rendőrséget még hétfőn, de kérdéseinkre szerda estig sem kaptunk választ.

Utcai szigor járvány idején

A koronavírus járvány miatt született rendeletek alapvetően megváltoztatták a rendőrök hozzáállását az utcán élő hajléktalanokhoz. A 2018 októberében életbe lépett hajléktalantörvény ugyan megtiltotta az életvitelszerűen utcán élést, ám az Alkotmánybíróság (AB) kimondta: ha a hatóság nem tudja biztosítani a fedél nélküliek elhelyezését az ellátórendszerben, akkor az otthontalanok legálisan tartózkodnak a közterületeken.

– Két időszakot, 2018 őszét, illetve 2019 nyarát kivéve úgy tapasztaltuk, a rendőrség nem foglalkozik érdemben az utcán élőkkel, nem indítottak eljárásokat ellenük – mondta Molnár Noémi, az Utcajogász Egyesület munkatársa. – A koronavírus miatti rendelkezések, elsősorban a kijárási tilalom elrendelése után viszont megváltozott a helyzet. Noha szerintünk az AB-határozatot jelenleg is alkalmazni kellene esetükben. Így viszont azt tapasztaljuk, hogy a rendőrség velük szemben ugyanúgy alkalmazza a kijárási korlátozás megszegésére vonatkozó büntetéseket, mint azokkal, akiknek van otthonuk.

Molnár Noémi úgy véli, nagy a látencia, ugyanis meglehetősen kevés konkrét eset jut el hozzájuk. A szakember szerint a fedél nélküliek rendszerint alá is írják a bírságolási papírt, elismerve a szabálysértést, ugyanis attól tartanak, ha eljárás indul, még nagyobb összegű büntetést szabnak ki rájuk. - V. A.