Előfizetés

"Komolyan, három keresztutcányit akartam lesétálni! Tényleg én vagyok a legnagyobb gond a járványban?!"

Vas András
Publikálás dátuma
2021.04.15. 07:00

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
Fél órán belül kétszer is megbüntettek egy hajléktalan férfit, amiért megszegte a kijárási korlátozást.
– Összesen 180 ezer forint büntetést osztottak ki a rendőrök fél óra alatt, amiért kétszer is megszegtem a kijárási korlátozást – mutatja a rendőrségi papírokat és a velük járó sárga csekkeket a néhány hete hajléktalanná lett nagykanizsai férfi, aki kérte, nevét ne írjuk le. – Az első bírságot még lenyelem, volt némi igazuk, de a második büntetés annak ellenére is igazságtalan, hogy nem válogattam meg a szavakat, mert dühös voltam rájuk, meg pia is volt bennem. A „nyomtatvány helyszíni bírság kiszabásáról” feliratú rendőrségi iratokból kiderül, hogy húsvét vasárnapján először este kilenckor intézkedtek vele szemben. „Veszélyhelyzet idején az este 8 és reggel 5 közötti kijárási tilalmat figyelmen kívül hagyta és az utcán bolyongott” – olvasható a papíron, mivel indokolták az első, 30 ezer forintos bírságot. Fél óra múlva aztán újabb papírt kapott a férfi, amikor ismét összetalálkozott a rendőrökkel. Ekkor már 150 ezer forintos bírságot szabtak ki rá ismétlődő szabálysértésre hivatkozva. A 43 éves férfi – mint meséli – évekkel ezelőtt már egyszer belekóstolt az utcai életbe, amikor letöltötte csalás miatt kirótt másfél éves büntetését. Utána azonban vissza tudott térni a normál életbe, sőt, a közelmúltig Németországban dolgozott vízvezeték-szerelőként. A távolság azonban kikezdte családi kapcsolatait, így hazatérése után elvált a feleségétől, költöznie kellett otthonról, s amikor annyi pénze sem maradt, hogy albérletet fizessen, ismét az utcára került. – Még a menhelyen sem regisztráltam, annyira friss a helyzet – magyarázza. – Mondjuk, a szállóra amúgy sem mennék be. A holmim az egyik ismerősömnél tettem le a Sugár úton, ha kell, nála meg is alhatok. Húsvétvasárnap este is hozzá indult, mivel meglehetősen fázott – talán, ha két fok volt, amit erős szél súlyosbított –, ám a Dózsa György úton megállították a rendőrök. Mivel már egy órája érvényben volt a kijárási tilalom – akkor még este 8 és reggel 5 közötti időszakra vonatkozott az –, 30 ezer forintra megbüntették. – Elfogadtam, mit tudtam volna tenni, csak annyit kértem, hadd menjek el a Sugár útig – folytatja a férfi. – Talán, ha háromszáz méterről lett volna szó, de azt mondták a rendőrök, menjek a Citrom-szigetre, aludjak ott. A Citrom-sziget – ahogy a helyiek nevezik a hajdani laktanyát –, a zalai város nyomortelepe, a romos épületben olyan fedél nélküliek húzzák meg magukat, akik nem hajlandók beköltözni a szállóra. – Bementem, mert figyeltek a rendőrök, de hol aludtam volna? A betonon? Még egy hálózsákom sem volt – eleveníti fel az este történteket. – Így hát vártam kicsit, aztán elindultam vissza a Sugár út felé. Ötven métert tehettem meg, s már megint ott volt a járőr: két férfi és egy nő, ugyanazok, akik korábban megbüntettek. Észrevették, hogy kijöttem a Citrom-szigetről, megfordultak és utánam jöttek. Aztán megkaptam a 150 ezres bírságot. A férfi nem titkolja, iszogatott már azon az estén, és – talán emiatt is – a második intézkedés során már gúnyolódott a „japánokkal” – ahogy mondja, a rendőröket emlegetik így a fedél nélküliek. Szerinte elképzelhető, hogy ezért nyomták meg jobban a tollat a büntetésnél. – Komolyan, három keresztutcányit akartam lesétálni! Tényleg én vagyok a legnagyobb gond a járványban?! Ráadásul ismertek a rendőrök, pontosan tudták, nem hamukázom, valóban a Sugár úton van a holmim – dühöng a férfi, és amikor a bírságra kerül a szó, azzal folytatja: – Vélhetően megyek vissza a sittre. Miből fizetném ki a bírságot? Ha akad valami alkalmi meló, az éppen csak arra jó, ne haljak éhen. Oké, a törvény, az törvény, de tényleg velünk kell példát statuálni? Mindegy, majd leülöm. Ötezer forintjával számolva az 36 nap lesz. Az ügyben megkerestük a rendőrséget még hétfőn, de kérdéseinkre szerda estig sem kaptunk választ.

Utcai szigor járvány idején

A koronavírus járvány miatt született rendeletek alapvetően megváltoztatták a rendőrök hozzáállását az utcán élő hajléktalanokhoz. A 2018 októberében életbe lépett hajléktalantörvény ugyan megtiltotta az életvitelszerűen utcán élést, ám az Alkotmánybíróság (AB) kimondta: ha a hatóság nem tudja biztosítani a fedél nélküliek elhelyezését az ellátórendszerben, akkor az otthontalanok legálisan tartózkodnak a közterületeken. – Két időszakot, 2018 őszét, illetve 2019 nyarát kivéve úgy tapasztaltuk, a rendőrség nem foglalkozik érdemben az utcán élőkkel, nem indítottak eljárásokat ellenük – mondta Molnár Noémi, az Utcajogász Egyesület munkatársa. – A koronavírus miatti rendelkezések, elsősorban a kijárási tilalom elrendelése után viszont megváltozott a helyzet. Noha szerintünk az AB-határozatot jelenleg is alkalmazni kellene esetükben. Így viszont azt tapasztaljuk, hogy a rendőrség velük szemben ugyanúgy alkalmazza a kijárási korlátozás megszegésére vonatkozó büntetéseket, mint azokkal, akiknek van otthonuk. Molnár Noémi úgy véli, nagy a látencia, ugyanis meglehetősen kevés konkrét eset jut el hozzájuk. A szakember szerint a fedél nélküliek rendszerint alá is írják a bírságolási papírt, elismerve a szabálysértést, ugyanis attól tartanak, ha eljárás indul, még nagyobb összegű büntetést szabnak ki rájuk. - V. A.

Az idősödés sokaknak nem lesz sikertörténet

Unyatyinszki György
Publikálás dátuma
2021.04.15. 06:40

Fotó: Népszava
Kemény, de alacsonyabb hozzáadott értékű munka után, rosszabb egészségi állapottal tudják majd csak elérni a nyugdíjkorhatárt.
Az idősödő társadalom problémáinak enyhítésére, például a nyugdíjrendszer fenntarthatóságára válaszul a magyar kormány a születendő gyermekek számának növelésére fordítja energiáit, ám ennél sokkal hatékonyabb eszközei is lennének – véli Gál Róbert Iván társadalomkutató, és Medgyesi Márton, közgazdász-szociológus, akik az Eötvös Károly Intézet által szervezett szerdai konferencián beszéltek a problémáról. A magyar társadalom öregedése miatt várhatóan jelentősen nőni fognak az állam egészségügyi és gondozási kiadásai, de szerintük ezekre a kihívásokra nem rövidtávú politikai érdekek szerint kell felkészülni. A sikeres felkészülés nem csak az idősgondozási, egészségügyi és nyugdíjrendszer működésének anyagi fenntarthatóságát jelenti, hanem egyúttal elérhetőbb a hosszabb, egyben egészségesebb időskor is. Gál Róbert István szerint a felkészülésben nem állunk jól: miközben fokozatosan emelni kényszerült az állam a nyugdíjkorhatárt, annak ütemével nem egyformán nőtt a nyugdíjba lépés után várható hátralévő élettartama az embereknek, végeredményben kevesebbet élhetnek a most nyugdíjba lépők nyugdíjasként, mint 10-20 éve. A korhatáremelés következménye, hogy tovább marad az idősödő korosztály a munkaerőpiacon, ezért egy ideig nem nőtt az eltartandók száma. – Az idősödés sokaknak nem lesz sikertörténet – fogalmazott a hamarosan nyugdíjba lépő korosztályról Gál. Sokan kemény, de alacsonyabb hozzáadott értékű munka után, rosszabb egészségi állapottal tudják majd csak elérni a nyugdíjkorhatárt, miközben a jobb helyzetben lévő csoportok akár a korhatár elérése előtt is előteremthetik az időskori életük feltételeit, ez a szórás pedig növekedhet. Gál azonban jelentős változásra számít hosszabb távon, megváltoznak az életszakaszok: nőni fog az egészségben eltölthető évek száma, ezért lehetőség lesz a nyugdíjkorhatár emelésére is. Gál szerint minden emberi tőkeberuházás, mint például az iskolázottság szintjének emelése segíti az egészségesebb és hosszabb élet elérését. A képzettebb emberek magasabb értéket állítanak elő, ezért többet is fizetnek be a társadalombiztosításba, ugyanakkor egészségesebben is élnek, ami növeli a várható élettartamot és a munkaképesség idejét is, tehát egyértelmű, mire érdemes energiát fordítania a kormányoknak. Ezek már zajló folyamatok, de a további javuláshoz nagyobb erőfeszítésekre lesz szükség Gál szerint, és sürgető lenne cselekedni. Medgyesi Márton szerint bár az öregedés üteme „rémisztő képet fest” az időskori ellátás finanszírozhatóságáról, de vannak mérséklő tényezők is: az emberek egyre egészségesebb élete miatt az időskor végére, jellemzően csak az életük utolsó öt évére koncentrálódnak az állam egészségügyi kiadásai. A költségnövekedés ugyanakkor elkerülhetetlen lesz az ellátási technológiák fejlődése miatt is, de azért is, mert az időskori ellátásban az EU átlagához képesti lemaradásunkban is felzárkózás várható, ami több ellátottat eredményez. Ezen költségek fedezetét egy jobban képzett, egészségesebb társadalom tudja előteremteni, még ha kisebb is lesz az arányuk a társadalomban.

A többség a kormányt okolja a főváros pénzhiányáért

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2021.04.15. 06:20

Fotó: Béres Márton / Népszava
Tomboló járvány idején csak minden második fővárosi tartja elfogadhatónak, hogy a BKV dolgozói béremelési követeléseik teljesítése érdekében sztrájkot szervezzenek.
Járványtól függetlenül viszont 65 százalék támogatja a bérharcot - derül ki a Publicus Intézet Népszava megrendelésére készített március végi felméréséből. A legmegértőbbnek kissé meglepő módon a Jobbik szavazói bizonyultak, kétharmaduk pandémia idején is elfogadhatónak tartja a munkabeszüntetést. Normál időkben a többi ellenzéki szavazó is jobban támogatja a harcos érdekérvényesítést, de közülük is kiemelkedik a Jobbik, a Momentum és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP). A kormánypárt hívei viszont mindkét esetben elutasítóak, pandémia idején csaknem kétharmaduk ellenzi a sztrájkot, úgy egyébként pedig a fele. A válaszadók 61 százaléka szerint a főváros azért nem tud béremelést adni a BKV-dolgozóknak, mert a kormány a járványhelyzetre hivatkozva durván megvágta az önkormányzatok bevételeit, bár a megkérdezettek harmada azt is megemlíti, hogy az önkormányzati cégek, különösképpen a BKV, borzasztóan pazarlóan működik. A kormányzati megvonásra vonatkozó megállapítással főként az ellenzéki szavazók értenek egyet, míg a pazarló működésre inkább a fideszesek hajlanak. De még az ő esetükben is csak 39 százalék látja ebben a probléma gyökerét.  Meghökkentően nagy különbségek mutatkoznak abban, hogy egy-egy párt szavazóit mennyire érintené közvetlenül a BKV leállása. A válaszok szerint a legrosszabb helyzetbe az MSZP-szimpatizánsokat sodorná a sztrájk, 80 százalékuk mondta azt, hogy befolyásolná az életüket, míg a negyedük szerint el is lehetetlenítené a közlekedésüket. A momentumosoknak se jönne jól a leállás, de 68 százalékból 57 megoldaná valahogy. A legkevésbé a kormánypártiakat zavarná, a válaszadók alig fele mondta azt, hogy nehézségeket okozna a sztrájk. A jobbikosoknak pedig alig 3 százaléka vélte úgy, hogy nem tudnának eljutni egyik helyről a másikra. 
A megkérdezettek csaknem fele jogosnak tartja a 6 százalékos béremelési, illetve a munkahelyek megtartására vonatkozó követelést. A többség elutasítja azt az állítást, miszerint elégedjenek meg 1-2 százalékkal, illetve járvány idején egyáltalán ne kérjenek semmit, hiszen bárki elveszítheti az állását. A pártokra bontott válaszoknál azért van némi eltérés. A momentumosok és a kétfarkú kutyások több mint ötöde szerint beérhetnék 1-2 százalékkal. Ez több mint kétszerese a kormánypártiaknak. A járvány alatt semmilyen követelés nem jogos felvetéssel legkevésbé a DK és a Momentum szavazók értenek egyet, de még a kormánypártiak többsége is blődségnek gondolja. A fővárosiak többsége (78 százalék) meglehetősen szkeptikus annak megítélésében, hogy milyen lesz a fővárosi önkormányzat pénzügyi helyzete a járvány után. A Fidesz szavazók 43 százaléka ugyan úgy véli, hogy minden visszatér a korábbi kerékvágásba, az ellenzékiek túlnyomó többsége (95 százalék) szerint a főváros bevételei a pandémia elmúltával is jóval kisebbek lesznek a korábbinál, hiszen rengeteg cég tönkremegy, így sokkal kevesebb iparűzési adót fognak befizetni. (A főváros bevételek fő forrása az iparűzési adó.) A kétfarkú kutyások itt is kilógnak a sorból, mivel a többi ellenzéki párt 3-5 százalékos reményindexéhez képest, közülük 27 százalék véli úgy, hogy visszatérhetnek a dolgok a járvány előtti állapothoz. A legkilátástalanabbnak a 29 év alatti, illetve a 8 általánost végzettek látják a helyzetet. A főváros pénzügyi helyzetének megoldását elsöprő többséggel a kormányzati segítségben látja az ellenzék (70-90 százalék), de azt is jónak tartanák, ha a kormány lehetővé tenné, hogy a válság alatt is jól teljesítő cégektől több adót szedhessen be az önkormányzat. A Fidesz szavazók 14 százaléka elfogadhatónak tartaná, ha a kieső bevételek miatt a közszolgáltatások színvonala (közlekedés, köztisztaság) csökkenne. De ezt rajtuk kívül senki sem tartja jó ötletnek.