Budapest;ötletek;szavazás;

2021-04-14 06:40:00

Egymilliárd forint az ablakban - Erre költenének a Budapestiek legszívesebben

Több száz ötlet gyűlt össze a főváros részvételi költségvetési keretének elköltésére. A budapestiek szavazhatnak arról, melyik valósuljon meg.

Szociális kemping hajléktalanoknak, gyalogoshíd a Corvinus és Műegyetem között, nudista strand, napozóstég a Rómaira,  emlékmű a koronavírus áldozatainak, babazászló az újszülöttek házára, függőágyak a lezárt Szabadság hídra, a Hősök tere parkosítása és nyugdíjasházak közötti ingajárat – íme néhány ötlet a fővárosi önkormányzat részvételi költségvetési keretének felhasználására. 

A helyenként meghökkentő ötletek áradása mellett természetesen több, jól ismert téma is felbukkan a javaslatok között. Sokan sokfelé szeretnének fát ültetni, fontosnak tartják a közterek és parkok rendbetételét, a forgalomcsillapítást, új busz- és kerékpársávokat és a különféle szeméttel kapcsolatos ügyeket. De akad számos, a főváros által már elindított vagy éppen tervbe vett projektelem is, mint például a Blaha Lujza tér kivirágoztatása, időalapú jegy a közösségi közlekedés eszközeire, társasházak belső udvarának zöldítése, egységes parkolási rendszer kialakítása, a fővárosi gazdálkodás transzparenssé tétele. Mindezek mellett két új adónemre is érkezett javaslat: a régi épületek megóvása, a köztéri reklámok visszaszorítása érdekében városképvédelmi adót, a gazdák megregulázására pedig ebadót vezetnének be. Érdekes kezdeményezés az egész városra kiterjedő kátyú-nyilvántartó rendszer, az általános hibabejelentő applikáció, illetve a hivatalos nyomtatványok átlagember számára is érthetőre „fordítása”.

Természetesen van kedvenc javaslatom, de nem szeretném befolyásolni a szavazókat, így egyelőre nem árulom el, melyik az – hárított Kerpel-Fronius Gábor, Budapest részvételiségért felelős főpolgármester-helyettese. Azt viszont elárulta, hogy a beérkezett csaknem 700 javaslatból nem mindegyikre szavazhatnak a fővárosiak. Az ötleteket ugyanis több szempont szerint is előszűrik: kigyomlálják az új ötleteket nyilvánvalóan nem tartalmazó trollkodásokat, a nem önkormányzati kompetenciákat és területeket érintő vagy a kiírásban szereplő összeghatárokat meghaladó javaslatokat. Kerpel-Fronius azt külön hangsúlyozta, hogy a válogatásnál semmiféle módon nem vettek figyelembe politikai szempontokat. Sőt, az ellenzéki és kormánypárti kerületek együttműködésében sem volt különbség, mindenütt komolyan vették a lakossági felvetéseket és a túlnyomó többségét támogatták is. Ha mégsem, azt valóban komolyan megindokolták.

A beérkezett javaslatok kidolgozottsága nagyon tág határok között mozgott, volt amelyik csupán egy felvetés volt – amiből a Városháza ellenzéki irányítása alatt létrejött Nyitott Budapest osztályának segítségével formálódott listára felvehető javaslat –, de olyan is akadt, ahol a több egyedi javaslatot a hasonló téma okán egy nagyobbá lehetett gyúrni. Kerpel-Fronius szerint a részvételi költségvetés bevezetése a városlakók és a hivatal dolgozói számára is szemléletváltást igényelt. Előbbiek számára még nem megszokott a közvetlen javaslattétel, utóbbiaknak pedig a szolgáltató jelleget kell még szokni.  

Budapesten egyébként egyelőre nem jelentkeztek a módszer francia „gyermekbetegsége”, minthogy a tehetősebb és a jobb érdekérvényesítő erővel rendelkező kerületek lefölözik a pénzt, illetve az oktatási célú javaslatok kiszorítják a többit. Budapesten első nekifutásra a nyilvános illemhelyek kialakítása, a zöldítés és a közösségi komposztálás volt a slágertéma. A városrészek között pedig nem a vagyon, hanem inkább a kerületvezetés részvételiséghez való hozzáállása jelentett vízválasztót.

A beérkezett projekteket a hétvégén összeülő – szintén fővárosi választók alkotta – részvételi tanács értékeli és javaslatokat is megfogalmaz majd. Ezt követően májusban szavazhatnak a budapestiek. A győztes tervek megvalósítása még az idén megkezdődik, de bizonyosan akad majd olyan, amelyik áthúzódik a jövő évre.