Alaposan felbolygatta Oroszország és Törökország viszonyát Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétvégi isztambuli látogatása. Recep Tayyip Erdogan hiába lavírozna Moszkva és Kijev között, úgy tűnik, hogy az ukrán határnál zajló orosz csapatösszevonások miatt feszültté vált légkörben erre már nincs lehetősége. A török államfő ugyan hangsúlyozta, hogy országa a kelet-ukrajnai konfliktus diplomáciai rendezését pártolja, a vizitet megelőzően pedig telefonon is egyeztetett Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, a Kreml mégis zokon vette az isztambuli találkozót. Moszkva nemtetszését az válthatta ki, hogy sajtóértesülések szerint Erdogan és Zelenszkij fegyvereladásokról is tárgyalt. Putyin számára elfogadhatatlan, ha az orosz érdekszférának tekintett Ukrajna harci eszközökhöz jut, kiváltképp, ha modern drónokról van szó.
Oroszország számára rendkívül kínos, hogy az orosz gyártmányú légvédelmi rendszerek mindhárom konfliktusban hatástalannak bizonyultak a török drónokkal szemben. Még ennél is megalázóbb lenne, ha ez a forgatókönyv Kelet-Ukrajnában is megismétlődne. Az ukrán hadsereg 2019-ben már vásárolt egy tucat Bayraktar TB2 típusú török drónt, ebből a beszámolók szerint eddig hatot kaptak meg. A nemzetközi sajtó régóta rebesgeti, hogy Ukrajna újabb rendelésre készül.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfőn óva intette a nemzetközi közösséget attól, hogy fegyvert szállítsanak "a kijevi rezsimnek". Az orosz propaganda olvasatában a fronton az ukrán kormányerők provokálnak, támadásra készülnek, és ha győznének, akkor az orosz nemzetiségűeket népírtás fenyegetné. Lavrov ebben a kontextusban azt javasolta Törökországnak és más felelős nemzeteknek, hogy "alaposan elemezzék a helyzetet" és ne táplálják Ukrajna “harcias érzelmeit”.
Nem egyszerű ajánlásról van szó. Erre utal, hogy Moszkva aznap azt is bejelentette: a törökországi járványhelyzetre tekintettel június elejéig felfüggesztik a két ország közötti repülőjáratokat. Orosz turisták százezrei kényszerültek lemondani az erre az időszakra tervezett nyaralásukról, ami érzékenyen érinti az egyébéként is gyengélkedő török gazdaságot. Kétségtelen, hogy a lépésnek van alapja, hiszen a törökök jelenleg az eddigi legsúlyosabb fertőzési hullámmal, rekordszámú, napi 50 ezernél több megbetegedéssel és 250 körüli halálesettel néznek szembe. Politikai okokat sejtet a háttérben azonban, hogy az intézkedést másfél hónapra rendelték el.
Nemcsak Oroszország nézi rossz szemmel a török drónok térnyerését. A NATO-szövetséges Kanada hétfőn megtiltotta a drónokhoz használt technológiai eszközök exportját Törökországba, miután a hegyi-karabahi konfliktusban Azerbajdzsán által tavaly bevetett török drónok kanadai fejlesztésű célzórendszert használtak. Marc Garneau kanadai külügyminiszter elmondta, hogy a technológia felhasználása nem állt összhangban Ottawa külpolitikai céljaival és török kollégája nem tudott megnyugtató biztosítékot adni arra vonatkozóan, hogy ez a jövőben másképp lesz.
Noha az orosz járatkorlátozások és a kanadai kiviteli tilalom is kellemetlenül érintik az ankarai vezetést, mindez aligha tántorítja el Erdogant a különutas külpolitikától, amelynek egyik zálogát éppen a saját gyártású drónok jelentik. Ezek a harci eszközök regionális hatalommá teszik Törökországot, ezáltal az államfő erős ember imázsát is építik. Az pedig külön büszkeséggel töltheti el Erdogant, hogy vejének az amerikai műszaki elitegyetemen, az MIT-n mérnökként lediplomázott Selcuk Bayraktarnak kulcsszerepe van a drónfejlesztési programban.
