„Az Európai Unió túl gyenge ahhoz, hogy érdemben tudjon valamit kezdeni Orbán hazugságaival és propagandájával”. Ezt az EP osztrák kereszténydemokrata alelnöke fejtette ki az Európai Újságírók Szövetségének online vitájában. Karas megjegyezte, hogy a magyar kormány a járványra hivatkozva még jobban ellenőrzése alá vonta a sajtót és most már ott tart, hogy aki kérdez, az aktivista, vagy szimplán hazudik. A politikus, aki az egyik élharcosa volt a Fidesz néppárti kizárásának, hangsúlyozta, hogy Brüsszelnek keményebb eszközökre van szüksége, mert különben nem tudja elérni, hogy tiszteletben tartsák az értékeit, illetve hogy ellensúlyozza a kormánypárti magyar sajtó machinációit.
Jelezte ugyanakkor, hogy médiaszabadság korlátozása, az erősödő tekintélyuralom és a hiányos jogállamiság nem csupán magyar gond, más néven, illetve másmilyen arccal megjelenik pl. a görögöknél, szlovákoknál, lengyeleknél és a máltaiaknál is.
A körkapcsolás során Halmai Katalin, a Népszava brüsszeli tudósítója, a külföldi tudósítók ottani szövetségének elnöke elmondta, az Orbán-kabinet miként hallgatja el a halottakat a kezében lévő sajtót segítségével, egyben úgy beállítva, hogy másutt sokkal rosszabbak az állapotok. Ugyanakkor a közeli média melegen méltatja az orosz és a kínai vakcinát, ám közben a hivatalos oldalak semmiféle érdemi tájékoztatást nem adnak alapvető kérdésekben. Ha az újságírók érdeklődnek, sokszor előbb kapnak választ Kínából, mint saját hatóságaiktól.
Azt, amit a múlt héten a bécsi Profil munkatársa átélt az MTVA jóvoltából, azt a magyar kollégák jóformán nap mint nap megtapasztalják – mondta Halmai.
A Nemzetközi Sajtóintézet igazgatóhelyettese kifejtette, hogy a magyar sajtó helyzete jó ideje immár egész Európa számára gond, de most már késő. 10 éve kellett volna közbeavatkozni – hangsúlyozta Scott Griffin. Merthogy a modell máshová is átterjedhet, lásd Lengyelországot és Szlovákiát. A befolyásolás nem nyers erővel megy, mint Erdogan alatt, hanem közvetve. A tulajdonosokon vagy az adón keresztül.
A legnagyobb német lap magyarországi tudósítója azt tapasztalja, hogy mostanában új szintre emelkedett az Orbán-kormány támadása a külföldi sajtó ellen: Orbánék egy egész hadsereget vezényelnek ki, hogy kicsinálják azt, aki kérdezni merészel. Cathrin Kahlweit ezt abban a vitában mondta, amelyet Bécsben, a Concordia Sajtóklubban a magyar és a szlovén sajtószabadság helyzetéről rendeztek, a magyar nagykövetség tőszomszédságában.
Magyarország esetében az apropót az adta, hogy a köztévé megpróbálta nyilvánosan lejáratni a Profil c. osztrák hetilap munkatársát, aki az Orbán által tervezett jobbos-szélsőjobbos EP-frakció részleteiről szeretett volna felvilágosítást kapni. A cikk társszerzője a rendezvényen úgy vélte, a biztosítékot alighanem az vágta ki magyar részről, hogy a három kérdés között volt egy, amely az antiszemitizmusra vonatkozott. Ezt tekinthette a Fidesz provokációnak. Emiatt játszotta át az ügyet a köztelevíziónak.
De mint Geets elmondta, nem sikerült egyiküket sem megfélemlíteni, viszont jócskán meglepődtek a kirohanás hevessége láttán. Merthogy az még a magyar viszonyokhoz képest is túlzottnak tűnt. Ezért azután még az osztrák külügyminiszter is tiltakozott.
Kahlweit maga is megtapasztalta, milyen is az, személyes célpontnak lenni. Miután a magyar családképről írt, azzal vádolták meg, hogy manipulál és álhíreket terjeszt. Úgy látja, hogy a hatalom arrogáns és próbálja maga érdekében felhasználni a külföldi tudósítókat. Ám aki ehhez nem partner, az az ország ellenségének minősül. Még azzal is megvádolják, hogy megsérti a magyar népet.
Mindez visszatükröződik abban, hogy fél a nép, az emberek immár óvakodnak nyilatkozni, nehogy fenyegetéseket, vagy gyalázkodó e-maileket kapjanak. Ez jól ismert a tekintélyuralmi rendszerekből, és rendkívül veszedelmes – tette hozzá Kahlweit. Ráadásul a rezsim már terjeszkedni igyekszik a szlovén, az észak-macedón és a szerb sajtóban is.
De szintén gond van azzal, hogy a magyar hatóságok egyre kevésbé hajlandóak segíteni az újságírók munkáját. A minisztériumoktól nem érkezik válasz, a telefonban csakis magyarul beszélnek a köztisztviselők. Ám a lényeg igazából az, hogy mindez csupán egy része a demokrácia átfogó leépítésének. Orbán és a Fidesz már odáig jutott, hogy egyáltalán nem tartják fontosnak a játékszabályok betartását.
Ivo Mijnssen, aki a Külföldi Újságírók Szervezetének alelnöke kitért arra, hogy az idegen befektetőknek nem érdekük a politikai vetésforgó, mert nem szeretnék, ha az új kormány netán szemügyre venné az érvényes szerződéseket.
Magyarország és Lengyelország példája azt mutatja, hogy a demokráciát nem lehet csupán a többségi elvre és a szabad választásokra korlátozni, mert szükség van az emberi és polgári jogokra, a szabad sajtóra, a független bíróságokra, valamint a jogállamiságra is, különben a többségi elvnek könnyen tekintély-, sőt önkényuralom lehet a vége. Erre figyelmeztet kommentárjában Paul Lendvai.
Az elemző rámutat, hogy egész Kelet-Európában csehül áll a politikai stabilitás, illetve a gazdasági felemelkedés, noha már 3 évtized telt a szocializmus bukása óta. Oroszországban Putyin 20 év alatt olyan áttekinthetetlen döntési mechanizmust hozott létre, hogy a rezsim potenciálisan fenyegetőbb a kontinens számára, mint egykori Sztálin. A szomszédok ellen vívott háborúkkal az elnök leplezni igyekszik a sanyarú gazdasági állapotokat, illetve meg akarja osztani a Nyugatot. Belaruszban pedig a zsák (Oroszország) megtalálta a foltját.
Szlovákiában és Szlovéniában váltakozó sikerrel zajlik az erős emberek és a jelentős civil társadalom küzdelme. Csehországban az alkoholista és oroszbarát Zeman elnök, illetve Babis kormányfő a legfőbb hatalom, utóbbit azonban jóformán teljesen lekötik az állítólagos ügynökmúltjával, illetve az uniós pénzek elsikkasztásával kapcsolatos vádak.
Bulgária és Románia pedig a korrupció melegágya. Az elemzés az áldatlan állapotokért a Nyugat gyengekezűségét teszi felelőssé.
A kínai vakcina körül felmerült kételyek után a nagy kérdés Magyarországon az, Orbán miként veszi rá a lakosságot, hogy az lenyelje a békát, miután nagy valószínűséggel kénytelen lesz visszalépni a Sinopharm ügyében. Ezt azonban úgy kell megtennie, hogy ne váljon nevetségessé, hiszen a felmérések szerint a ragály folytán csökken a választói bázisa és jövőre választás lesz. Nem beszélve arról, hogy a nyárig 20 millió adag érkezik nyugatról, ami bőven elegendő az egész lakosság beoltására.
E pillanatban azonban Orbán Viktor továbbra is használni kívánja kínai szert, mialatt az ország változatlanul a világ egyik legrosszabb korona halálozási statisztikáját mondhatja magáénak, a nagyszabású oltási kampány ellenére is. A lakosság jó 30 %-a már kapott valamilyen oltóanyagot, nem kis részben a csaknem egymillió adagnyi Sinopharmnak köszönhetően. Ám ezzel párhuzamosan naponta átlag 250-en vesztik életüket a Covid-19 következtében. És semmi nem utal arra, hogy egyhamar enyhülne a helyzet, noha a nacionalista kormány azzal döngeti a mellét, hogy az oltásokat tekintve a 2. helyen áll a földrészen.
A kínai beismerés, mármint hogy készítményeik nem túl hatásosak, nem lepte meg a szakembereket. Duda Ernő a szegedi egyetemről ezt azzal magyarázza, hogy egy elölt vírus nem lehet olyan jó, mint a DNS-messengert alkalmazó nyugati változatok. Magyarországon átláthatatlan eljárás során engedélyezték, ennek ellenére a kormányfő nem győzte dicsérni.
Hadházy Ákos arra hívja fel a figyelmet: semmilyen tanulmány nem támasztja alá, hogy a Sinopharm eredményt hozna a 60 év felettieknél, ennél a korosztálynál a hatalom mégis tömegesen adatta be a szert, ez viszont embereken végzett kísérlettel ér fel. Ezzel együtt egyetlen ellenzéki vezető sem szólított fel az oltóanyag használatának leállítására, ám ez nem akadályozta meg a Fidesz-párti sajtót abban, hogy ne vádolja meg ismételten a hatalommal szembenálló erőket a keleti vakcinák elleni támadással.
A tudósítás kitér arra, hogy Magyarország igen gyanús körülmények között rendelt 5 millió adagot Pekingtől, egy olyan céget közbeiktatva a vásárlási folyamatban, amelynek a világon semmi tapasztalata nem volt ezen a téren. Az ár ampulláként 30 dollár volt, bizonyosan magasabb, mint a legtöbb más vevő esetében. (Szenegál 19 dollárt tudott kialkudni – a szerk. megj.)
Bevezetését – minden vizsgálat nélkül – azzal indokolta a kormány, hogy ha másutt egymillió ember már megkapta, akkor jónak kell lennie! Ám Duda Ernő szerint ez minden, csak nem tudományosan megalapozott érv. Szerinte most az lesz, hogy aki már túlvan a két kínai adagon, az kap egy 3. nyugati vakcinát is, hogy biztosan kialakuljon szervezetében a védettség.
Magyarország és Csehország a jó reményre alapozza a nyitást, bár a két ország vezeti a járvány halálozási világstatisztikáját. Mégis mindkettő feloldja a korlátozások egy részét, amivel jelezni kívánja, hogy megkezdődik a visszatérés a normális állapotokhoz. A cseheknél azonban hat hónap után már erősen javulnak az adatok, a magyaroknál viszont jóformán akadálytalanul tombol a kórokozó, bár a korábbinál valamivel kevesebb az új betegek száma, ami alapján a hatóságok abban bíznak, hogy beállt a plató-szakasz. Orbán egyik tanácsadója azonban ezt már egy hónappal ezelőttre várta.
A Fidesz-kormány nem az áldozatok számát nézi, hanem az oltásra teszi tétjét. De nem szeretné, ha közben leállna a gazdaság. Úgy számol, hogy a nyárig elég ember kap immunitást, ezért újból lehetővé válik a megszokott életmód. De Orbán is sürgette a népeket, hogy még többen regisztráltassák magukat. A független sajtóban ugyanakkor azt olvasni, hogy orvosok panaszkodnak, mert sokan nem adatják be maguknak a 2. adagot, illetve könnyelműsködnek, noha még nem is védettek.
De hogy mennyire súlyos a helyzet, azt nemigen lehet felmérni, mert csak az állami média munkatársai léphetnek be a kórházakba, illetve az oltóközpontokba. A hatalom azonban tagadja, hogy gondok lennének. A sikerpropaganda ellentétben áll a súlyos egészségügyi létszámhiányról szóló hírekkel, illetve azzal, hogy nem végeznek elég tesztet. Továbbá, hogy a rendelőintézetek nemigen tudják ellátni feladatukat az önkéntes segítőkkel. Különösen aggasztó az a vád, hogy a káosz folytán igen sok a megbetegedés magukban a kórházakban.
Sok a halott, szemben Ausztriában, ahol a brit változat folytán rengeteg a beteg, ám messze nem annyi az áldozat. Igaz a magyaroknál és a cseheknél az ellátó rendszer eleve gyengébb volt, amit csak súlyosbított a nagyarányú elvándorlás. Amire a politika még rá is erősített, hiszen az Orbán-kormány pl. a ragály kellős közepén kényszerítette az ágazat alkalmazottait a keményebb munkafeltételek elfogadására.
Babis helyzete sokkal bizonytalanabb, mint Orbáné, mégis jövőjük nagyban függ attól, miként birkóznak meg a válsággal.
Szlovákia lassan kilábal a járvány legsúlyosabb hullámából, az új megbetegedések számát tekintve már jobban áll, mint Magyarország és Csehország, ezért úgy határozott, hogy követi azok példáját és részlegesen nyit. Azaz a boltokba a jövő héttől bemehetnek az olyan vevők, akiknek negatív a Covid-tesztjük, de az egyszerre bent tartózkodó vásárlók számát korlátozzák. Lehet újra iskolába, templomba, könyvtárba, uszodába vagy állatkertbe menni, Újra működhetnek a hotelek is, de mindenütt érvényes a létszámplafon. Ezzel párhuzamosan a kormány fokozott sebességbe kapcsolja az oltásokat.
Viszont továbbra is zárva maradnak az éttermek. A szlovákoknál a PCR-rel kimutatott fertőzések száma heti átlagban immár napi ezer alá esett, a kórházakba naponta 2250 ember kerül, a csúcson ez utóbbi adat 3800 volt.
Az első számú német virológus kevesli a kormány által elhatározott, ám még életbe sem léptetett szigorításokat. Droste, a berlini Charité Kórház szerint a Vészféknek elkeresztelt csomag nem elegendő, így ha nem rendelnek el további korlátozásokat, akkor az intenzív osztályok nemigen tudnak megbirkózni a helyzettel. Kitért arra is, hogy senki se ringassa magát hamis illúziókba, ha kedvező eredményt hoz a gyorstesztje, mert a tapasztalatok azt mutatják, hogy ez a vizsgálati mód a betegség kezdeti szakaszában nem mindig képes érzékelni bajt.
Egyben kifogásolta, hogy a 60 év felettiek közül sokan megmakacsolták magukat és nem hajlandók beadatni az AstraZenecát, noha a körülmények nem olyanok, hogy válogatni lehetne. A Merkel-kabinet tegnap úgy döntött, hogy részleges kijárási tilalmat vezet be és bezárat egy sor üzletet. De ezt a törvényhozás két házának még jóvá kell hagynia a jövő héten.
Ausztriában Nyugat-Tirol után holnaptól Kelet-Tirolt is csak úgy lehet elhagyni, hogy negatív teszteredmény kell hozzá. Terjed ugyanis a brit variáns, sőt már újabb mutánsok bukkantak fel. A friss intézkedés egyelőre 10 napig marad érvényben. Azokra vonatkozik, akiknek a tartományban van az állandó lakóhelyük, vagy előzőleg legalább 24 órát Tirolban voltak. Nekik 72 órásnál nem régebbi PCR-vizsgálattal kell igazolniuk, hogy nem betegek, de jó a negatív antigén-teszt is, ha 48 órán belül készült. Kivételt jelentenek 10 éves korig a gyerekek, az iskolások, valamint a tranzitutasok. Az intézkedés betartását szúrópróbaszerűen ellenőrzik.
A szerb vakcina diplomácia nagyvonalúsága szégyenbe hozza az EU-t, hiszen az ország az oltások számát tekintve az európai élbolyban szerepel, hála persze részben a kínai és orosz beszerzéseknek. A népességnek már 43 %-a van túl legalább az első tűszúráson, noha a szerbek több szer esetében elutasítóak, miközben továbbra is igen sok az új beteg, bár a tendencia csökkenő.
Belgrád azonban meghirdette, hogy külföldiek is megkaphatják az oltóanyagot, így a térségből tízezrek éltek a lehetőséggel. Úgy hogy most Szerbia szinte pont olyan tekintélyt élvez egy sor országban, mint egykor Jugoszlávia az el nem kötelezett mozgalom kulcsszereplőjeként. Az önzetlenség javítja a viszonyt a Nyugat-Balkánon is, ahol azért még sok történelmi seb nyitott. Egy Belgrádban élő volt nyugati diplomata szerint ugyanakkor az unió elvesztette puha hatalma jó részét, hiszen a legnagyobb baj idején nem segített a régiónak.
Szerbiában teljesen egyszemélyes hatalom, mindent Vucsics elnök szab meg. Persze, hogy európai jóváhagyás nélkül vett orosz és kínai vakcinát, azzal hazardírozik az emberek életével. De még az ellenfelei is megtapsolják sikerét. Az idősebbek pedig sokszor egyáltalán nem kifogásolják tekintélyuralmi stílusát, mert ők Tito alatt szocializálódtak. Emellett pontosan emlékeznek arra, hogy csaknem 50 éve a hatalom nem egészen két hónap alatt lezavarta jóformán az egész 20 milliós lakosság oltását az akkori himlőjárványban.
Észak-Macedóniában 8 évi börtönt szabtak ki a titkosszolgálat volt vezetőjére, aki egyébként a Budapestre szökött Nikola Gruevszki volt miniszterelnök unokatestvére. Azért ítélték el három évi tárgyalás után, mert egy brit lehallgató berendezést jóval áron felül vett meg a védelmi tárca több tisztségviselőjével összejátszva, éspedig oly módon, hogy a tranzakcióba bevontak egy közvetítőt. A három társ 5-15 év közti szabadságvesztést kapott és négyüknek összesen 813 ezer eurós kártérítést kell fizetniük.
Szasa Mihalkovot egyébként februárban is elmarasztalták, akkor 12 évet kapott, mert kiderült, hogy annak idején ő volt a főkolompos 20 ezer ember, köztük ellenzéki vezetők, bírák és újságírók illegális lehallgatásában. Unokatestvére, Gruevszki három éve oldott kereket a magyar diplomácia hathatós segítségével. Nem volt kedve leülni a két évet, amit szintén egy korrupciós botrányban mértek ki rá.
