Előfizetés

Újabb értelmetlen fekete halál

Horváth Gábor
Publikálás dátuma
2021.04.13. 22:39

Fotó: KEREM YUCEL / AFP
Az intézkedő rendőr a sokkolója helyett a pisztolyát használta.
Sokkoló, sokkoló, sokkoló! - kiáltotta Kim Potter, de a kezében pisztoly volt. A minnesotai Brooklyn Center rendőrség veteránjának lövése halálosan megsebesítette Daunte Wrightot. A húszéves fekete férfit egy közlekedési kihágás miatt állították meg és éppen meg akarták bilincselni, amikor kiszabadult, visszaugrott az autójába és megpróbált elhajtani. A lövés után alig néhány sarkot tudott megtenni. Potter és két társa, akik közül az egyik fekete, őszintén megdöbbent a történtek fölött. 
A testkamera felvételén hallható, amint a 26 éve szolgáló rendőrnő kétségbeesetten azt mondja: Szent ég! Meglőttem…

A vasárnap délutáni incidens videóját már hétfőn közzétették. A rendőrfőnök sajnálatos balesetnek minősítette a történteket és együttérzését fejezte ki az áldozat családjának. Mint mondta, a rendőrnő az előírásoknak megfelelően cselekedett - csak éppen rossz fegyver akadt a keze ügyébe. Brooklyn Center fiatal fekete polgármestere, Mike Elliott igyekezett csillapítani az indulatokat. Éjszakai kijárási tilalmat vezetett be és mindenkit arra kért, hogy menjen haza, őrizzék meg a városban a békét. Minnesota-St.Paul 30 ezres külvárosában azonban harmadik napja tartanak a zavargások, keddre virradóra fosztogatásra is volt példa. A rendőrség villanógránátokkal és könnygázzal oszlatta a tömeget, amire a tüntetők kövekkel válaszoltak. Mintegy negyven embert őrizetbe vettek és az indulatok egyelőre nem csillapodnak. A pillanat és a helyszín is kényes. Alig néhány kilométerrel arrébb egy hete zajlik Derek Chauvin országos érdeklődést kiváltó, a tévében egyenes adásban közvetített pere. A fehér minneapolisi rendőr tavaly májusban addig térdelt George Floyd nyakán, amíg a fekete férfi többé nem lélegzett. Több más hasonló esettel ez is fűtötte a fekete életek védelmében Amerikán tavaly nyáron végig söprő tüntetéshullámot, amely aztán az elnökválasztási kampányra is hatással volt. A feketék megnövekedett politikai aktivitása és szavazási hajlama nélkül Joe Bidennek aligha sikerült volt megnyernie az elnökválasztást. 
Chauvin védői hétfőn hiába kérték, hogy különítsék el – vagyis zárják el a külvilágtól - az esküdteket, mert a szomszédban zajló események hatása alá kerülhetnek.

A fiatal fekete férfiakkal való rendőrségi bánásmódra jó példa Caron Nazario esete. A hadsereg alhadnagya egyenruhában vezette új autóját, amelyen még csak a hátsó szélvédőre ragasztott ideiglenes rendszám volt. A rendőrök a sötétben ezt nem vették észre és a virginiai Windsorban félre akarták állítani. A tiszt azonban továbbhajtott és csak a közeli benzinkútnál állt meg. Itt a rendőrök borssprével fújták le, fegyvert fogtak rá és a földre teperték. A decemberi eset után éppen vasárnap jelentették be, hogy az egyik intézkedő rendőrt azóta elbocsájtották. 

Rendszerszintű a bőrszín szerinti diszkrimináció

A BBC az elmúlt napok történései nyomán statisztikai összeállítást közölt. Az elmúlt hat évben történt mintegy hatezer eset elemzéséből kiderült, hogy a halálos kimenetelű rendőrségi intézkedések alanyai az esetek 45 százalékában voltak fehérek, ami alacsonyabb arány, mint a népességből való 60 százalékos részesedésük. Ezzel szemben a lakosság valamivel több mint 13 százalékát kitevő feketékre jut a végzetes hatósági fellépések csaknem 24 százaléka. A tendencia évek óta változatlan, miközben az abszolút számok stagnálnak: az amerikai rendőrök évek óta napi átlagban nagyjából három embert lőnek agyon. A Stanford Egyetem tavaly közölt tanulmánya közutakon történt mintegy száz millió rendőri intézkedés nyomán arra jutott, hogy a fekete sofőröket 20 százalékkal gyakrabban állítják meg, mint a fehéreket. Ugyanez a helyzet a kábítószer miatti letartóztatások esetében. Bár a fehérek és a feketék körében nagyjából hasonló arányú a fogyasztás, százezer feketéből 750-nek gyűlik meg a baja a törvénnyel, míg a fehérek között ez az arány csak 350. A feketéknek 3.7-szer nagyobb az esélyük, hogy marijuana birtoklásáért felelősségre vonják őket, mint a fehéreknek. Ezek után nem meglepő, hogy a börtönökben is aránytalanul több az egy évnél hosszabb büntetését töltő fekete rab. Jóllehet a fekete elítéltek aránya csökkenést mutat, a 2019-es adatok szerint a foglyoknak még mindig csaknem egyharmadát teszik ki. 100 ezer feketéből több mint ezer van börtönben, míg ugyanennyi fehérből csak mintegy 200.     

EMA: egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy a Johnson & Johnson vakcinája vérrögöt okozna

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2021.04.13. 22:20

Fotó: PHILL MAGAKOE / AFP
Amerikában ezzel szemben felfüggesztették a készítmény alkalmazását.
Nincs bizonyíték arra, hogy összefüggés lenne a Johnson & Johnson koronavírus elleni vakcinája és a nagyon ritka vérrögképződéses esetek között, az oltóanyag pénteken megkezdett vizsgálatát az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) folytatja

- közölte a Reuters hírügynökségnek adott nyilatkozatában az uniós gyógyszerügynökség kedden. Az Európai Unió gyógyszerfelügyeleti hatóságának szerepét betöltő amszterdami székhelyű ügynökség pénteken kezdte meg a Johnson & Johnson csoportba tartozó Janssen Pharmaceutica-Cilag NV gyógyszeripari vállalat által az új típusú koronavírus ellen kifejlesztett oltóanyagával végzett beoltást követően jelentett nagyon ritka vérrögképződéses estek kivizsgálását, miután az Egyesült Államokban addig négy erre utaló esetet jelentetek. Elmondták, a négy szokatlan véralvadással járó esetből egy a klinikai vizsgálat szakaszában, három pedig a vakcina beadását követően fordult elő az Egyesült Államokban. Az egyik eset halálos kimenetelű volt. Az uniós ügynökség közölte: még nem világos, hogy van-e okozati összefüggés a Janssen oltóanyaga és a kisszámú vérrögképződéses eset között, ezért folytatja a megkezdett vizsgálatot, melynek eredményéről hamarosan tájékoztatást ad. Az amerikai egészségügyi hatóságok ezzel szemben a Johnson & Johnson koronavírus elleni, egydózisú vakcinája alkalmazásának felfüggesztését javasolták kedden, miután hat embernél néhány nappal az oltás után ritka, vérrögképződéses rendellenességek léptek fel. Az EU-ba hétfőn érkeztek meg az első Johnson & Johnson-vakcinaszállítmányok, azonban a vállalat az amerikai javaslatot követően bejelentette: úgy döntött, hogy késlelteti a vakcinák leszállítását Európába.
Egy név nélkül nyilatkozó uniós szóvivő a Reuters hírügynökségnek elmondta, az Európai Bizottság magyarázatot kért az amerikai gyógyszercégtől a "teljesen váratlan" bejelentésére a koronavírus elleni vakcina uniós szállításának késedelméről.

A szóvivő szerint a hír váratlanul érte a brüsszeli testületet, a vállalat ugyanis korábban megerősítette, hogy június végéig 55 millió adag oltóanyagot szállít az Európai Unióba. Közölte, az Európai Bizottság kapcsolatba lépett a gyógyszercéggel, hogy tisztázza a szállítás késedelméről hozott döntését. Sajtóinformációk szerint az Egyesült Államok döntését követően Belgium és Hollandia is úgy határozott, egyelőre nem kezdi meg a Johnson & Johnson vakcinájának alkalmazását. Hugo de Jonge holland egészségügyi miniszter hágai sajtótájékoztatóján azt közölte, országa fontolóra veszi, hogy a hét folyamán megkezdi-e a vakcina bevezetését. Arra számít, hogy az Európai Gyógyszerügynökség szerdán tájékoztatást ad vizsgálatának eredményéről - mondta.
Az EMA keddi nyilatkozatában megerősítette, hogy a Jansen-vakcina előnyei felülmúlják a lehetséges mellékhatások kockázatait.

Ideiglenesen felfüggesztette a vakcina beadását a Dél-afrikai Köztársaság is. Zweli Mkhize, az ország egészségügyi minisztere kijelentette: önkéntesen felfüggesztjük a további oltásokat mindaddig, amíg nem vizsgálják meg a megfelelő alapossággal, van-e okozati összefüggés a vérrögképződés és a Johnson and Johnson vakcina között. Azt érdemes megjegyezni, hogy az AstraZeneca vakcinája esetében sem talált elsőre semmi problémát az Európai Gyógyszerügynökség, majd hetekkel később azt közölték: mégiscsak van és okozhat vérrögképződést a készítmény. Azt azonban hangsúlyozzák, a vakcina előnyei meghaladják a nagyon kis valószínűséggel előforduló mellékhatásokét. 

Szeptember 11-én kivonják az amerikai csapatokat Afganisztánból

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.04.13. 20:13

Fotó: PATRICK BAZ / AFP
Egyes források szerint Joe Biden amerikai elnök hamarosan bejelentheti a döntést.
2021. szeptember 11-ig, 20 évvel azután, hogy az al-Kaida támadásai elindították Amerika leghosszabb háborúját, kivonják a még ott állomásozó csapatokat Afganisztánból

- közölték washingtoni tisztségviselők az amerikai elnök döntésére hivatkozva. A Reuters cikke szerint Antony Blinken amerikai külügyminiszter és Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter várhatóan szerdán  a NATO-szövetségesekkel is ismerteti a döntést.  "A szigorú szakpolitikai felülvizsgálat után Biden elnök úgy döntött, hogy kivonja az Afganisztánban maradt csapatokat, és 20 év után végül befejezi az amerikai háborút" - jelentette ki újságíróknak egy magas rangú tisztségviselő.  
Biden döntése azt is jelentené, hogy felülírná azt a május elsejei határidőt, amiben még Donald Trump állapodott meg a tálib felkelőkkel. A múlt hónapban egyébként a lázadók azzal fenyegetőztek, hogy folytatják a támadásokat, ha az Egyesült Államok nem tartja magát ehhez a időponthoz. A május 1-jei határidő amúgy egyre kevésbé látszott valószínűnek az elmúlt hetekben, mivel nem történtek meg azok az előkészületek, amelyek révén ezt biztonságosan meg lehet valósítani. Amerikai tisztviselők a tálibokat is hibáztatták azért, mert nem tettek eleget az erőszak csökkentésére tett kötelezettségvállalásaiknak. Néhányan arra is figyelmeztettek, hogy a lázadók tartós kapcsolatot ápolnak az Al-Kaidával. Ugyanakkor a Biden-adminisztráció most azt közölte, a terrorszervezet jelenleg nem jelent veszélyt az Egyesült Államokra.