Előfizetés

Szakszervezetek: a kormány hallgassa meg a pedagógusok, szülők véleményét!

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2021.04.14. 10:27

Fotó: Balogh Zoltán / MTI
Öt nagy szakszervezeti konföderáció kéri az április 19-re tervezett iskolanyitás elhalasztását, a munkavállalók bértámogatását.
Közös nyilatkozatban állt ki a jövő hétre tervezett iskolanyitás elhalasztása mellett az öt legnagyobb szakszervezeti konföderáció, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés, a LIGA Szakszervezetek, a Magyar Szakszervezeti Szövetség és a Munkástanácsok Országos Szövetsége. Emlékeztettek: az elmúlt napokban számos szülői és oktatói szervezet adott hangot azon véleményének, hogy a kormányzat döntése a 9-11. osztályok további, május 10-ig tervezett távoktatásának fenntartása esetében üdvözölendő és helyes, a járványveszélyre arányos választ adó lépés. - Ugyanakkor az óvodák és az általános iskolák első 8 osztályának kinyitása, a személyes jelenlétű nevelés-oktatási feladatok ellátása a járványügyi szakemberek és a mindennapi tapasztalatok szerint sem indokolt, veszélyes a gyermekekre nézve is. A Pedagógusok Szakszervezete felmérései és vizsgálatai alapján a pedagógusok 81 százaléka válaszolt úgy, hogy tanítványait egyáltalán nem, vagy inkább nem érezné biztonságban jelenléti oktatásban, 87 százaléka még nagyon korainak tartja az oktatási-nevelési intézmények újranyitását - írták. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának közlése szerint az utóbbi hetekben az óvodákban mindössze a gyerekek 6-8 százalékának, az általános iskolákban a diákok alig 1 százalékának kértek felügyeletet a szüleik. A szakszervezeti konföderációk szerint ez is meggyőző érv a további zárva tartás mellett, úgy, hogy a gyermekfelügyelet lehetőségét továbbra is biztosítani kell az intézményekben. A szakszervezeti konföderációk leszögezik azt is: "nincsenek külön szülők és külön munkavállalók, a társadalom bérből és fizetésből élő tagjai számára egyszerre jelentkezik a járványveszély, a gyermekek biztonságos és alapos oktatásának igénye és a munkahely megőrzésére való törekvés. Ezért az oktatási intézmények zárását vagy nyitását sem lehet elválasztani a munkaerőpiaci szabályzóktól, az állam munkaerőpiaci szerepvállalásától a jelenlegi helyzetben sem". Ezért továbbra is - immár több mint egy éve - amellett érvelnek, hogy a munkavállalók bérköltségeit vállalja át az állam abban az esetben, ha az egyik szülőnek kiskorú gyermekével otthon kell maradnia a járványügyi intézkedések miatt.

Meghalt 285 Covid-beteg, 3597 új fertőzöttet regisztráltak az országban

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.04.14. 09:13

Fotó: Balázs Attila / MTI
Kórházban 10 364 koronavírusos beteget ápolnak, közülük 1 204-en vannak lélegeztetőgépen.
3597 az új fertőzöttek száma, ezzel a járvány kezdete óta összesen 731 675-re nőtt a beazonosított fertőzöttek száma. Meghalt 285, többségében idős, krónikus beteg, így az elhunytak száma 24 265-re emelkedett – írja a koronavirus.gov.hu. A gyógyultak száma jelenleg 435 344, az aktív fertőzötteké pedig 272 066. Kórházban 10 364 koronavírusos beteget ápolnak, közülük 1 204-en vannak lélegeztetőgépen.  Az oldal térképe szerint eddig Budapesten (134 221) és Pest megyében (102 128) regisztrálták a legtöbb fertőzöttet. Ezt követi Borsod-Abaúj-Zemplén (40 822, )Győr-Moson-Sopron (40 800) és Hajdú-Bihar megye (38 848). A fertőzésben legkevésbé érintett megye Zala (16 064).
Közölték, hogy a beoltottak száma 3 037 023, közülük 1 290 709-en már a második oltást is megkapták. A magyar lakosság 30,7 százaléka már kapott oltást, szemben az uniós 15,8 százalékos átlaggal. Hangsúlyozták, hogy a járvány harmadik hullámának tetőzése érzékelhető, de még most is nagyon sokan fertőződnek meg, ezért a védelmi intézkedések betartása továbbra is fontos. A kormány mai ülésén is értékeli a járványügyi helyzetet.

Tiborcz cégének is jutott a kedvezményes állami hitelből

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.04.14. 08:39

Fotó: Népszava
A miniszterelnök vejének cége a jegybanki programmal váltotta ki a Szabadság téren található Adria-palota felújításához korábban felvett, kedvezőtlenebb kamatozású hitelét.
Tiborcz István ingatlanos cégcsoportjának egyik tagja, a BDPST Zrt. 3 milliárd forintos kedvezményes hitelt vett fel egy olyan MNB-s programból, amelynek célja, hogy a piacinál kedvezőbb hitelekkel segítse a járvány miatt nehéz helyzetbe került vállalkozásokat – írja a Direkt36. A Növekedési Hitelprogram (NHP) Hajrá nevet viselő kedvezményes jegybanki hitelprogramot még tavaly áprilisban hirdette meg a Magyar Nemzeti Bank, amire több lépcsőben 3000 milliárd forintot különítettek el. A programban a mikro-, kis- és középvállalkozások olcsón, legfeljebb 2,5 százalékos kamatra és fix kamatozással kaphatnak hitelt. Ennek minimális összege 1 millió, a felső plafonja pedig 20 milliárd forint. A kölcsönt akár 20 éves futamidőre is lehet igényelni, és beruházásra, hitelkiváltásra, de akár napi működésre, például bérfizetésre is felhasználhatják. A Direkt36 szerint a miniszterelnök vejének cége ezzel váltotta ki a Szabadság téren található Adria-palota felújításához korábban felvett, kedvezőtlenebb kamatozású hitelét. A cég 2019 márciusában jelentette be, hogy megvásárolta a műemléki védettség alatt álló Adria-palota jelentős részét, és az állami tulajdonú Budapest Banktól (BB) felvettek egy 2,99 milliárd forintos kölcsönt. A cégbírósági iratok szerint ez a hitel változó kamatozású volt: a 2,5 százalékos kamathoz ugyanis hozzájött még egy folyamatosan változó érték is. A BDPST Zrt. tavaly júliusban ezt a hitelszerződést váltotta ki egy másik BB-hitellel, amelyet a bank az NHP Hajrá keretében nyújtott a cégbírósági dokumentumok szerint. Ez a hitel valamivel nagyobb összegű, 3,025 milliárd forint, viszont a kamata már fixen 2,5 százalék. Így alacsonyabb lett a hitel kamata, és a fix kamattal kiküszöbölte a korábbi kamatkockázatot. A Direkt36 kutatása szerint Tiborczhoz köthető más vállalkozók is részt vettek a Növekedési Hitelprogram (NHP) Hajrá nevet viselő jegybanki programban. Így jutott például 1,72 milliárdos kölcsönhöz annak a Sájer Gábornak a vállalkozása, aki korábban Tiborcz közvilágítási pályázatokon taroló cégét, az Eliost vezette. Az NHP Hajrá keretében közel egy év alatt összesen 31 ezer vállalkozás jutott különböző méretű hitelekhez. Az MNB kimutatása szerint a kedvezményezettek több mint fele mikro- és kisvállalkozás volt, és a kölcsönt kapók többsége legfeljebb tízmilliós nagyságrendben vett fel hitelt. A jegybank a Direkt36-tal azt közölte, hogy az NHP Hajrá keretében eddig megkötött 45 500 ügyletből 155 esetben fordult elő, hogy a hitel mértéke meghaladta az egymilliárd forintot. Azt banktitokra hivatkozva nem árulták el, hogy kik voltak az érintettek. A BDPST Zrt. kölcsönéről azt írták: a cégek hiteleiről nem ők döntenek, ennek ellenére szerintük indokolatlan lenne kizárni a programból azokat a cégeket, amelyek évek óta nyereségesen, hatékonyan működnek. A BDPST Zrt., a Budapest Bank, valamint Czéh-Tóth vállalkozásai nem reagáltak a portál kérdéseire.  A 2015-ben alapított BDPST Zrt. jelentős ingatlanportfolióval rendelkezik a fővárosban és vidéken egyaránt. A Forbes magazin a 60. helyre tette a céget és a leányvállalatait tömörítő csoportot a legértékesebb magyar magántulajdonban lévő cégeket tartalmazó tavalyi listáján.