Ausztria volt egészségügyi minisztere, Rudolf Anschober aki egyszersmind a szociális kérdések, az ápolási, a fogyasztói témák legfőbb irányítója is, kedden 27 perces beszédben, szemében könnyek között búcsúzott hivatalától. Hetek óta rebesgették, hogy a felső-ausztriai, 60 esztendős Anschober egészségi problémákkal küzd, egy hónapon belül két ízben is összeomlott a vérkeringése. A sajtó azt is mindig megírta, hogy a környezetvédő harcokban országos hírnevet szerzett zöld politikus 2012-ben hónapokig betegállományban volt, a feszített munka kiégést, burnoutot okozott neki.
A tavaly januárban felállt néppárti-zöldpárti koalíció, amelyben az erőviszonyok 4:1 arányban a kereszténydemokraták felé húznak, már működése második hónapjában megkapta az évszázad legsúlyosabb válságának, a Covid-betegség leküzdésének gigászi feladatát. Az elmúlt esztendő során az Európai Unió tagországainak felében lecserélődtek az egészségügyi tárca irányítói, de Anschober még az átlagosnál is több gonddal kényszerült szembenézni. A minisztériumot a szabadságpárti előd után újra fel kellett építeni, a mérsékelt jelentőségűnek hitt tárca a koalíció legfőbb hivatala lett, a halkszavú politikus pedig átmenetileg nagyobb népszerűségnek örvendett, mint a közszeretethez szokott ifjú kancellár.
Kapcsolatuk kezdettől fogva nem volt konfliktusmentes, Anschober nem volt elég erőteljes, s nem csupán Sebastian Kurzzal kellett csatáznia, (búcsúbeszédében egy szóval sem említette a koalíciós partnert) hanem a kilenc osztrák tartomány nagyhatalmú vezetőivel is az oltás megszervezésének és a lockdownok, kijárási korlátozások bevezetésének kérdésében is. A pandémia erősödésével - erről Anschober megható búcsúzásában beszélt - nőtt az emberek agressziója is, a támogató levelek, pozitív gesztusok mellett szidalmakat, sőt halálos fenyegetéseket is kapott. Az utóbbiak miatt a miniszter november óta rendőri védelem alatt volt kénytelen dolgozni.
Anschober a hétvégéit is végigdolgozta, országos fertőzésvizsgálati rendszer kiépítésén fáradozott, (mígnem az egész Ausztria vérvörös színűvé nem vált), oltópontok, tesztelőállomások rendszerét szervezte, Brüsszelben tárgyalt a vakcinák beszerzéséről, sajtóértekezletek légióját tartotta. Ausztria az oltásos védekezést az AstraZeneca szérumára alapozta, amivel alaposan melléfogott: a brit-svéd oltás késve készült el, a szállítások kezdettől fogva akadoztak, biztonsági problémák merültek fel vele kapcsolatban, s az egészségügyi vezetők valamint a vezető politikusok nem rendeltek elegendő vakcinát az unióban kapható, sikerességüket már korábban bizonyító oltóanyagokból. A lakosság beoltása késett, igazából az utóbbi napokban sikerült csak teljes sebességre kapcsolni. A hiány a koalíciós partnereket is szembefordította egymással, s főleg Ausztria keleti tartományaiban kapacitásának határára sodorta a kórházak intenzív osztályait. Az egészségügyi miniszter - mint mondta, sokszor magára hagyatva - iskolák, munkahelyek, az “élet“ bezárásával próbálta a járványt fékezni. Igazi támogatóra csak a bécsi polgármesterben, Michael Ludwigban lelt, akivel együtt elérték, hogy a Bécs (és Alsó-Ausztria) tartományban az április 1-től bevezetett korlátozásokat május 1-ig meghosszabbítják. Anschober saját egészségi állapotát 50-60 százalékosnak tartja, márpedig a covid változatlan erővel támad, állítja, csakis megfelelő erejű szakember irányíthatja vele szemben a küzdelmet.
A 46 esztendős Wolfgang Mückstein belgyógyász (az államelnök, Alexander Van der Bellen háziorvosa) személyében találták meg az utódot a zöldek, akik az Anschober-korszakból azt a következtetést vonták le, hogy orvost kell a tárca élére állítani, olyan szakembert, akinek a védekezési munka irányításához nincs szüksége hónapokig tartó betanulásra. A mindennapos rendelés mellett az orvosi kamara munkájában tevékenykedő bécsi doktor a koalíciós tárgyalásokban is részt vett, amúgy országos, nemzetközi tapasztalatai nincsenek. Bemutatkozó sajtóértekezletén a zöld konvenciókhoz illően farmerben és tornacipőben megjelent Mückstein hangoztatta, hogy nem fél népszerűt-len intézkedéseket hozni, különösen, ami a lockdownt illeti. Ő a fertőzések harmadik hullámánál is megkésettnek találta a kijárási tilalom elrendelését.
A közvélemény helyesli, hogy orvos-minisztert választottak, azzal is egyetért, hogy hétfőtől végre a háziorvosok is oltanak majd Ausztriában. Elfogadja, hogy a kimerült, önfeláldozó előd - a rengeteg intrikát követően - politikai regényírásba kíván fogni.
