Előfizetés

Orbán: három és félmillió oltásnál nyithatnak a teraszok

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.04.14. 16:01

Fotó: Facebook/Orbán Viktor
Az általános iskolák alsó tagozatait április 19-én kinyitják, a felső tagozatosok május 10-én térhetnek vissza a tantermekbe.
Jól haladunk, gyorsan haladunk az oltással, talán Európában mi haladunk legjobban és leggyorsabban  -- mondta el szerdai Facebook-videójában a miniszterelnök. 
Orbán Viktor az újraindítás következő lépcsőfokát a három és fél millió beoltottban határozta meg. Reményei szerint a következő héten szerdán-csütörtökön ez bekövetkezik, akkor kinyithatnak a teraszok, "visszakapjuk régi életünk egy darabját". Ennek jegyében a teraszokat terhelő díjakat is eltörlik.

Az iskolák újranyitásával kapcsolatban azt mondta, az óvodák és az általános iskolák alsó tagozatában visszatér a jelenléti oktatás, a felső tagozat esetében marad a digitális tanrend, egészen május 10-ig.  Beszélt arról is, hogy mind idehaza, mind nemzetközileg felerősödtek a vakcinák elleni támadások. Orbán Viktor megítélése szerint ezeknek célja a zavarkeltés és az elbizonytalanítás. "Mindenkit arra kérek, ne hallgasson az oltásellenes hangokra, mert az oltás életet menthet. Ezért arra kérem Önöket, hogy a felkínált vakcinát fogadják el és oltassák be magukat. Vigyázzunk egymásra, minden élet számít és ha így megy tovább, együtt ismét sikerülni fog" - zárta bejelentését a miniszterelnök. Korábban a Népszava is beszámolt arról, hogy több szakszervezeti tömörülés is kérte az iskolák április 19-ei nyitásának elhalasztását. "Az óvodák és az általános iskolák első 8 osztályának kinyitása, a személyes jelenlétű nevelés-oktatási feladatok ellátása a járványügyi szakemberek és a mindennapi tapasztalatok szerint sem indokolt, veszélyes a gyermekekre nézve is." - fogalmaztak a közleményben. 

Orbán csak megtoldotta a főváros korábban megadott kedvezményét

A fővárosi önkormányzat jócskán elébe menve Orbán Viktor szerdai bejelentésének már márciusban meghirdette a turizmust és a vendéglátóipart segítő „újranyitási csomagját”. Ennek értelmében új terasznyitásra alkalmas területeket jelölnek ki Budapesten és egyszerűsítik az engedélyezési eljárást. A bérleti díjakból pedig pedig a fővárosi tulajdonú területeken 90 százalékos kedvezményt adtak. Ennél többet nem engedett a jogszabály. Erre tett most rá még 10 százalékot a kormány – válaszolta a Népszavának Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes. A kormány egyelőre nem határozta meg, hogy a teraszdíjak elengedése meddig tart. A főváros rendelkezése az év végéig hatályos. Az ebből származó bevételkiesés egyébként elenyésző a parkolási vagy az iparűzési adókiesésnek. 2019-ben valamivel több, mint 40 millió forint folyt be a teraszok közterület használati hozzájárulásából a fővárosi önkormányzathoz. Az újranyitási program részeként a helyiségbérleti díjak szintén 90 százalékos kedvezményét is kiterjesztették december végéig, a lejáró bérleti szerződéseket pedig a bérlő kérésére meghosszabbítják. A főváros támogatja a budapesti rendezvények megszervezését is: saját ingatlanaiban „Open office”-okat alakít ki és azokat ingyenes használatra adja a rendezvényszervezőknek. Az államigazgatás által szervezett események közterület használati díját egy rendezvény-alapba gyűjtik, amelyből a szektort közvetlenül támogatják. Csökkentik a rendezvénytartási engedély kiadásához kapcsolódó adminisztrációs terheket és egy „Újranyitási kampányt” is terveztek a rendezvények népszerűsítése érdekében. - Sz. A. A. 

Kapcsolódó
Terasznyitás: Orbán csak megtoldotta a főváros korábban megadott kedvezményét

Újabb pert bukott a kormánymédia, most éppen Márki-Zay Péter feleségének fizetnek 2 milliót

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.04.14. 15:46

Több írást is megjelentetett az Origo, amely szerint az asszony csecsemők haláláért felelős.
Néhány éve publikált arról is több írást a kormánybarát portál, hogy a politikus feleségének neve több büntetőügyben is felmerült. a bábaként dolgozó Márki-Zayné Vincze Feliciát azzal vádolta meg az Origo, hogy több, általa levezett szülésnél meghalt az újszülött. 
Most Hódmezővásárhely polgármestere a Facebookon azt közölte, kétmillió forintot ítélt meg felesége számára a Fővárosi Ítélőtábla a hazugságok terjesztése miatt.

Mint írta, a verdiktből az is kiderült, hogy  házastársa "büntetőjogi felelőssége az elmúlt 6 év alatt a büntetőeljárásban még csak fel sem merült. Ráadásul egy egészségügyi szolgáltatást nyújtó személyt az egyik legsúlyosabb bűncselekménnyel, halálos kimenetelű szakmai mulasztással vádolja." A bíróság emellett azt is megállapította, hogy lejáratás történt, aminek motivációja az volt, hogy Márki-Zay Péterhez lehessen kötni a haláleseteket.  Márki-Zayné Vincze Feliciáról minden alap nélkül állította azt az Origo, hogy csecsemők halálát okozta, a cikkek miatt pedig a vállalkozása ellehetetlenült, és a "házastársával szembeni támadásokhoz is újabb muníciót szolgáltattak." Ráadásul nagyon súlyos állítást vont le a Fővárosi Ítélőtábla akkor, amikor a következőket írta az esetről: 
"Az alperes az újságírás szakmai szabályai által megkívánt objektív tájékoztatási kötelezettségét meg sem kísérelte teljesíteni és elmulasztotta az elvárható körültekintést is akkor, amikor a felperest a közlés előtt meg sem kereste, számára nem biztosított lehetőséget a valótlan tények, következtetések cáfolatára."

Betegek a hálapénzről: se vele, se nélküle

Danó Anna
Publikálás dátuma
2021.04.14. 14:41

Fotó: Shutterstock
Kétlelkűek az emberek a hálapénz büntetendővé tételének megítélésében. Részben örülnek annak, hogy megszűnik, de nem bíznak abban, hogy enélkül is hozzájutnak a megfelelő egészségügyi szolgáltatásokhoz.
Idén márciusban 1200 embert kérdezett meg a Szinapszis Kft. az egészségügyben zajló változásokról. Egyebek mellett azt firtatták, ki mennyit költ az egészségére, s az ilyen jellegű kiadásait hogyan (zsebből, vagy valamilyen előtakarékosság formájában) fizeti-e. Vásárol-e szolgáltatásokat magánellátóktól? Mit gondol az új szolgálati jogviszony alkalmazásáról, a hálapénz kivezetésével kapcsolatos intézkedésekről. A tanulságokat a Portfolió című online portál A magánegészségügy helye a reformfolyamatban című rendezvényén ismertette Kertész Balázs, a Szinapszis Kft. ügyvezető igazgatója. Szerinte a TOP 50 egészségügyi magánszolgáltató árbevétele 2017 óta dinamikusan nőtt. 2020-ra az első huszonöt szolgáltató lépte át az egymilliárdos árbevételt. A lakosság ekkor évi ezer milliárdot költött az egészségével kapcsolatos kiadásokra. Ebből a legtöbbet a receptköteles és szabadon megvásárolható orvosságokra fejenként 77,6 ezer forintot, étrendkiegészítőkre 44,3 ezret, fogorvosi ellátásra csaknem 30 ezer forintot, magánorvosi diagnosztikai vizsgálatokra mintegy 28 ezret. Emellett hálapénzként átlagosan 7,5 ezer forintot költöttek. Arra is rákérdeztek, hogy mit gondolnak az emberek a hálapénz tiltásáról. A válaszadók túlnyomó többsége (83 százaléka) egyetértett az intézkedéssel, de egyben tart is a következményektől. A többség erősen aggódik, hogy enélkül az orvosok és az ápolók nem érdekeltek a betegek ellátásában. Továbbá jelentős a félelmük, hogy hálapénz nélkül hogyan fog az állami rendszer szolgáltatni. A kutatásból kiderült az is, hogy a hálapénzmentes ellátás lehetősége többeket terel vissza az állami ellátórendszerbe. A megkérdezettek többsége, mintegy 71 százaléka úgy vélekedett: „azért fizeti a TB-t, hogy ne kelljen magánorvosi szolgáltatásokért fizetnie.” S ugyan a válaszolók fele szerint a magánszolgáltatások jobbak az államinál, de csak alig harmaduk mondta azt is, hogy ezen szolgáltatásokért megéri többet fizetni. A lakosság fele pedig nem tudja megfizetni a magánellátást. A kutató végül megállapította, hogy a magánellátások intézményes finanszírozása megoldatlan: nincsenek olyan biztosítási termékek, amelyek segítenék az embereket a magánorvoshoz fordulás finanszírozásában. Arról Bodnár Viktória, IFUA Horváth & Partners Kft. ügyvezetője beszélt előadásában, hogy a lakosság bizalma a járvány alatt alaposan megfogyatkozott a közfinanszírozott ellátásban, és egy uniós felmérés szerint a magyaroké volt a legalacsonyabb a járvány idején. A magánszolgáltatói piacon viszont alig több mint tíz olyan cég van, amelyik képes teljes körű szolgáltatásokat nyújtani. Azaz a magánellátás még nem tud teljes körű alternatívát nyújtani a fizetőképes lakosságnak sem.