Előfizetés

Megtízszerezte bevételét a cég, amely a kínai vakcinák beszerzésében közvetített

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.04.15. 10:16

Fotó: Béres Márton / Népszava
A látványos növekedés nem a belföldi értékesítésnek köszönhető, hanem a külföldi piacoknak.
Egyetlen dolgozóval megtízszerezte bevételét a Danubia Pharma Kft., a kínai oltóanyag beszerzésében közvetítő cég – írja az mfor.hu. Az Igazságügyi Minisztérium honlapján elérhető éves beszámolók alapján a vállalat 2015-ben még 1,6 milliárdos árbevételt könyvelhetett el, addig 2019-ben már csak 362 milliósat, ami alig haladja meg az előző évi 358,4 millió forintot. 
Aztán jött a 2020-as év, amikor majdnem 10-szer magasabb árbevételt könyvelhetett el a Danubia Pharma, összesen 3,4 milliárd forintot.

A beszámolóból az is kiderül, hogy a látványos növekedés nem a belföldi értékesítésnek köszönhető, hanem a külföldi piacoknak. Ugyanis amíg a belföldi eladásokból származó bevételek 362 millió forintról 287 millióra csökkentek, addig külföldi érékesítés a 2019-es nulla forint után 2020-ban már 3,1 milliárd forintot tett ki. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter márciusban tette közzé a kínai vakcina vásárlási szerződését. Ebből az derült ki, hogy ködös tulajdonosi hátterű cégtől vett Magyarország kínai szert. A szerződés szerint Müller Cecília vezette Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) összesen 5 millió adag vakcinát a Danubia Pharma Kft.-n keresztül vett meg. A 2009-es alapítású Danubia Pharma Kft. eredetileg egy vanuatui offshore-cég majd egy Egyesült Királyságbeli vállalkozás tulajdona volt, később 2013 és 2020 között az egyik ügyvezető, Lachmann Róbert vette a nevére. Tavaly november végén újra változott a cég tulajdonosi köre, az új tulajdonos a Magyarországon bejegyzett, tavaly novemberben létrehozott Syntonit Med Zrt. lett.

358,63 forinton az euró

MTI
Publikálás dátuma
2021.04.15. 08:19
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Az előző esti árfolyamához képest kissé gyengült csütörtök reggelre a forint a főbb devizákkal szemben a nemzetközi devizakereskedelemben.
Az euróval szemben az árfolyam 0,07 százalékkal állt gyengébben csütörtök reggel fél nyolckor, mint az előző este. A dollárral szemben 0,13 százalékkal, a svájci frankkal szemben 0,03 százalékkal gyengült a forint. Az euró jegyzése a szerda esti 358,37 forintról 358,63-ra emelkedett, a dollárt 299,09 forint után 299,47 forinton, a svájci frankot pedig 324,21 forint után 324,30 forinton jegyezték. A hét eleje óta a forint 0,24 százalékkal gyengült az euróval szemben, 0,49 százalékkal erősödött a dollárral szemben és 0,16 százalékkal áll erősebben a svájci frankkal szemben. A hónap eleje óta 0,94 százalékkal erősödött a forint az euróval szemben, a dollárral szemben 3,05 százalék nyereségre tett szert.

Százmilliárdos uniós pénz házi napelemekre

Marnitz István
Publikálás dátuma
2021.04.15. 07:30

Fotó: Huszár Dávid / Népszava
A nyáron több mint százmilliárdos, uniós forrású támogatást hirdetne a kormány háztáji napelemek és elektromos fűtési rendszerek telepítésére.
Több mint százmilliárd forintos, uniós hátterű vissza nem térítendő forrást biztosít háztáji napelemek, illetve korszerű fűtési megoldások lakossági telepítésére a kormány - jelentette be tegnap a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség XI. Szolár Konferenciáján Steiner Attila, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára. A pályázati kiírás nyáron várható. A pénzből alapvetően kétfajta beruházást fedeznének. Egyrészt tetőre szerelt, saját fogyasztást kiváltó napelemrendszereket, másrészt korszerű, villamosenergia-alapú fűtőpaneleket, infrafűtést vagy hőszivattyúkat. Leginkább a háztartás által felhasznált energia minél nagyobb hányadának helyi megtermelését ösztönöznék. Céljuk mintegy 80 ezer háztartás korszerűsítésével körülbelül megkétszerezni a házi napelemrendszerek számát. E sarokszámok alapján számításunk szerint egy lakásra 1,25 millió forint vissza nem térítendő forrás jut. Megjegyzendő: bár a kormány tavalyi energiastratégiájában még 2035-re ígérte 200 ezer háztáji napelemrendszer kialakítását, ilyen ütemben a cél sokkal hamarabb megvalósulhat. Bár az államtitkár a témáról - a jelenleg is zajló uniós egyeztetésekre hivatkozva - további részleteket nem árult el, tavaly még azt közölték, hogy idén nyártól hátrányos térségekben lakó nagycsaládosok háztáji napelemére biztosítanak 30-40 százalékos vissza nem térítendő támogatást. A mostani bejelentést szakértők ennek továbbfejlesztett változataként értelmezik. Pontosító kérdéseinkre várjuk az ITM válaszát. Steiner Attila szavaiból ugyanakkor az is kitűnt, hogy Brüsszelben legalábbis további, százmilliárdos nagyságrendű, hasonló célú támogatásokról folytatnak előrehaladott tárgyalásokat. Ezek forrása a 2021-2027-es, "normál" uniós költségvetés, valamint a modernizációs, illetve a Covid-19 miatti helyreállítási alap. Csak utóbbiból Magyarország összesen körülbelül 16-17 milliárd euró - hatezer milliárd forint - lehívására számít. Ebből az önkormányzati elektromos buszok vásárlásának eddig - szén-dioxid-kvótabevételekből - 2030-ig elkülönített 36 milliárdos támogatását megfejelnék további 50 milliárddal. Az államtitkár ezen túlmenően megismételte eddigi terveiket. A nagyobb naperőművek Metár nevű támogatási rendszerében a termőföldre telepített egységek helyett előnyben részesítenék az ipari területekre tervezett, "barnamezős" elképzeléseket, fennmarad az új elektromos járművek vásárlási és szabályozási támogatása, folytatódik a vasút áramosítása és stratégiát dolgoznak ki a hidrogénes energiatárolásra. Kiss Ernő MNNSZ-elnök megnyitóbeszédében szintén emlékeztetett a napelemek számának örvendetes gyarapodására. Steiner Attilához hasonlóan felidézte, hogy a Magyarországon telepített táblák összteljesítménye már tavaly év végén 2 ezer megawattra (MW) rúgott. Így egyre valószínűbb a kormány által 2030-ra ígért mintegy 6 ezer MW elérése. Lapunk megkeresésére ugyanakkor nem rejtette véka alá panaszaikat sem. A leadott áramtermelési tervtől való eltérés "büntetésének" tavalyi szigorítása ugyanis a nagy termelők egy részének létét veszélyezteti - fogalmazott. Az ezt jellemző szám- és mértékegység-tenger helyett a gond talán úgy érzékeltethető leginkább, hogy az e címen fizetendő "kiegyenlítő energiaköltség" - a korábbi számításokkal szemben - megközelítheti az erőmű teljes árbevételét, amivel a működtetés lényegében értelmét veszti. Az elnök szerint a "jelenlegi műszaki keretek között" a helyzet csak jogszabálymódosítással orvosolható. A felvetésre az államtitkár nem tért ki. Azok a családok vagy épp kis- és középvállalkozások pedig, amelyek vissza nem térítendő - például otthonteremtési - támogatás révén telepítenek napelemet a tetőre, de július 1-ig nem jutnak áramszolgáltatói szerződéshez, az eddigi "szaldó" helyett már csak bruttó elszámolást alkalmazhatnak. Utóbbi lényegében a fölös napelemáram eladási árának jelentős csökkenését hozza. Eme uniós kötelezettség kétségkívül egy fajta igazságtalanságot hivatott orvosolni, amennyiben a háztáji napelemesek a szaldórendszer szerint - másokkal ellentétben - voltaképp nem fizetnek a közhálózat használatáért. A többi napelemes "kistermelő" ugyanakkor - beleértve a most önerőből beruházókat is - egész 2023 végéig jogot szerezhet a jelenlegi, kedvezőbb szaldóelszámolásra, ami számukra azt követően is megmarad.) Kiss Ernő ugyanakkor hiányolja a július 1-i módosítás részleteit. Steiner Attila kérdésre rögzítette: a nyári dátum már nem módosul, de zajlanak egyeztetések. Így például könnyítik a napelemes tetőcserepek feltételeit.

Közép-Magyarországon újra él a kamatmentes hitel

Február vége óta a fővárosiak, illetve Pest megyeiek számára újból igényelhető kamatmentes hitel az állami Magyar Fejlesztési Banknál magánlakások energiahatékonysági fejlesztésére. A Vekop nevű uniós programból elkülönített keret ezúttal 14,2 milliárd forint. A - hírek szerint elsősorban napelemtelepítésekre használt - forrás két éve apadt ki. Az ország más területei számára kidolgozott, az EU Ginop-forrásából állt, tavaly felfüggesztett hitelprogram viszont változatlanul szünetel.    

Jó az irány

A tisztázatlanságok ellenére, a lakások energetikai korszerűsítésére eddig osztott, legfeljebb évi néhány százmilliós-milliárdos állami támogatások tükrében szakértők alapvetően üdvözlik a most kilátásba helyezett, két nagyságrendes ugrást. Igaz, hat éve az akkor még Lázár János irányította Miniszterelnökség azzal az érvvel siklatott ki egy hasonló méretű és célú uniós támogatást, hogy a lakosság ne kapjon "ingyenpénzt".