Előfizetés

Iskolanyitás: több százezer gyereket tarthatnak otthon a szülők

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2021.04.16. 06:20

Fotó: Soós Lajos / MTI
Az Emmi úgy számol, hogy az óvodások, alsósok egyharmada hétfőn nem megy be a tantermekbe, csoportszobákba.
Hétfőn kinyitnak az óvodák és az általános iskolák alsó tagozatai, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) felmérése szerint ekkor a gyerekek mintegy kétharmada fog visszatérni az intézményekbe - erről az Emmi köznevelésért felelős államtitkára, Maruzsa Zoltán beszélt az operatív törzs csütörtöki online sajtótájékoztatóján. Ez azt jelenti, hogy a szaktárca várakozása szerint az első hetekben a nyitás ellenére még több mint százezer óvodás, s csaknem ugyanennyi kisiskolás gyermeket tarthatnak otthon a szüleik. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az óvodába beíratott gyermekek száma mintegy 330 ezer fő, ennek a számnak a kétharmada 220 ezer, vagyis mintegy 110 ezer óvodás korú gyermek hétfőn még otthon fog maradni az Emmihez beérkezett jelzések alapján. Az általános iskolák alsó (1-4. osztály) tagozatain mintegy 357 ezer diák tanul a KSH szerint, közülük várhatóan körülbelül 238 ezren térhetnek majd vissza a jelenléti oktatásba, 119 ezren pedig még egy ideig otthon maradnak a szülők döntése alapján. Legalábbis a szaktárca erre számít. Maruzsa Zoltán ismét elmondta, ha valaki úgy dönt, a koronavírus-járványra hivatkozva még nem akarja óvodába, iskolába engedni a gyermekét, kérhet felmentést, az intézményvezetők pedig igazolhatják a távolmaradást. Ugyanakkor hozzátette: az otthon maradó alsósoknak már nem szerveznek távoktatást, de az órai tananyagot, házi feladatot megkapják. Hangsúlyozta: aki 250 óránál többet hiányzik és nem osztályozható a jegyek alapján, annak év végén osztályozó vizsgát kell tennie. A döntést a pedagógusokra, tantestületekre bízta. Az óvodák és az alsó tagozatok nyitását egyébként azzal is indokolta, hogy jól halad a lakosság oltása, az oktatási-nevelési dolgozók közül vasárnapig mintegy 200 ezer fő megkapta legalább az első oltását. Beszélt arról is, hogy a fokozatos nyitás miatt egyre több szülőnek kell visszamennie dolgozni. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint a kormány lényegében elismerte, azért döntöttek az óvodák és az alsóbb évfolyamok nyitása mellett, mert pont ez a korosztály az, ahol a szülőknek otthon kellene maradniuk - így pedig kompenzálni kellene a gyerekekkel otthon maradó szülőket. “Mivel azonban fizetni nem akar, inkább beküldi a gyerekeket a járvány csúcsán az intézményekbe” - írták. Rámutattak arra is, hogy a kisgyerekeknél nem lehet maszkviselésről, kötelező távolságtartásról beszélni, az óvodások, kisiskolások szülei pedig jórészt maguk is fiatalok, akik még nincsenek beoltva. Hozzátették: a fenti intézkedéseket annak tudatában hozta meg a kormány, hogy a járványügyi adatok jelenleg sokkal rosszabbak, mint az iskolák bezárásának idején. Gulyás Gergely miniszter március 4-én jelentette be, hogy az egyre súlyosbodó járvány miatt az általános iskolákat, óvodákat is bezárják. Az operatív törzs közlése szerint ekkor a harmadik hullám felszálló ágában voltunk: ezen a napon 152 elhunytról számoltak be, 102,5 ezer volt az aktív fertőzöttek száma, 6554 koronavírusos beteget ápoltak kórházban, 639-en voltak lélegeztetőgépen. Tegnap, április 15-én a harmadik hullám tetőzéséről lehetett olvasni; az aktív ferőzöttek száma 271,9 ezer volt, majdnem háromszorosa a március 4-i számnak. A kórházban ápoltak száma 9848, a lélegeztetőgépen lévőké 1156, az elhunytaké 256 volt tegnap. De a kormány szerint minden adott a biztonságos iskolanyitáshoz.  

Nagy a bizonytalanság

-A hét folyamán nálunk a szülők majdnem fele érdeklődött, otthon tarthatják-e a gyerekeiket. Van, aki egyértelműen jelezte ezt a szándékát, van, aki még mindig bizonytalan. Én mindenkinek azt mondtam, el fogom fogadni, ha kérelmezik - nyilatkozta a Népszavának egy fővárosi általános iskola igazgatója. Hozzátette: részletesebb tájékoztatást ő is csak csütörtökön kapott arról, hogyan kell készülni a hétfőre. Egy óvodás és egy másodikos gyermek édesanyja azt mondta lapunknak: nekik az óvoda- és az iskolavezető is engedélyezte, hogy május 3-áig még igazoltan otthon maradhassanak a gyerekek. Az útmutatók, szabályok viszont nem minden esetben egyértelműek: például a maszk viselése az iskolában, tanórákon az Oktatási Hivatal ajánlása szerint csak “lehetséges”, de nem kötelező, ennek ellenére tudunk olyan iskoláról, ahol arról tájékoztatták a szülőket: hétfőtől az alsós gyerekek is csak maszkkal léphetnek be a kapun. A Világgazdaság pedig arról számolt be csütörtökön: a közétkeztető cégek sem tudják, pontosan hány iskolásra kell főzniük hétfőn, miközben az alapanyagokat 2-3 munkanappal előre meg kell rendelni. 

Az orvosok szakszervezete szerint veszélyes a nyitás

A Magyar Orvosok Szakszervezetének (MOSZ) elnöksége nyílt levélben fordult Orbán Viktor miniszterelnökhöz, és kérik, hogy az óvodák és az alsó tagozatos iskolák esetében is halasszák el a nyitást. - A koronavírus brit variánsa által okozott betegség a fiatalok esetében is súlyos lefolyású lehet, a poszt-covid szindróma pedig akár egész életre szóló egészségkárosodást okozhat - írták. A MOSZ szerint az óvodás és alsós általános iskolás gyermekek esetében a távolságtartás, higiéniás szabályok betartása gyakorlatilag lehetetlen, ezért akár egyetlen gyerek is megfertőzhet egy egész csoportot. A egészségügyi ellátórendszer túlterhelt, elégtelenül működik, az orvosok és egészségügyi dolgozók a végletekig kimerültek és kizsigereltek, nem biztosítható az ideális ápoló-beteg, orvos-beteg arány - olvasható a nyílt levélben.  A Magyar Orvosok Szakszervezete a levelében azt kéri, hogy a jelenléti oktatást a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók második oltása és a védettség kialakulása után kezdjék meg. Mellette, pedig az állam vállalja át az otthon maradó szülők bérköltségeit. Korábban a Magyar Orvosi Kamara is közölte, hogy korainak tartják a korlátozások feloldását.

Újszülöttet bajos mobillal vizsgálni

Doros Judit
Publikálás dátuma
2021.04.16. 06:00

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Nemcsak a pedagógusoknak nehezebb az életük a járvány alatt: az újszülötteket, kisgyerekeket ellátó védőnők sem találkozhatnak személyesen az általuk gondozott családokkal.
– Az elmúlt bő egy évben nagyon megnehezedett a védőnői munka. Nemcsak azért, mert nekünk is meg kellett tanulniunk az internetes alkalmazásokat és a technikai eszközöket kezelni a távkonzultációkhoz, hanem azért is, mert a mi szakmánk a személyes találkozásokon alapul. Úgy alakul ki bizalmi légkör köztünk és a családok között, hogy közvetlenül látjuk és halljuk egymást – fogalmazott Helik Gabriella, aki a négyezer lelkes Pest megyei Hernádon látja el az egyik, 160 családot magában foglaló körzetet. Szavai szerint munkájuknak van olyan része, amelyet személyes kontaktus nélkül egyáltalán nem tudnak elvégezni: az újszülötteket egy hónapos korukig minden héten látnia kell a védőnőnek. – Ha nem volt probléma a picivel, akkor a negyedik kötelező találkozást már megoldottuk távkapcsolaton keresztül, de ahol valamilyen gond mutatkozott az anyukánál vagy az újszülöttnél, oda egy héten több alkalommal is elmentem – mondta. Hasonló volt a helyzet a községbe újonnan beköltözőkkel: hozzájuk is muszáj volt személyesen kimenni, hiszen nem járhatják körbe mobilapplikációval a házat, nem mérhetik fel gépen keresztül, milyen légkörbe, milyen körülmények közé kerülnek kicsi gyerekek, netán hátrányos helyzetű családok – tette hozzá. Neki egyetlen olyan utca van a körzetében, ahol halmozottan hátrányos helyzetű családok élnek, s velük volt a legnehezebb a kapcsolattartás. – Kis túlzással azt mondhatom, hogy ebben az utcában az itt élőknek összesen egy mobiltelefonjuk van, azt adták körbe a családok: mikor melyiknek volt szüksége az én segítségemre, tanácsomra. Aki megkapta a telefont, az megcsörgetett, s én igyekeztem minél hamarabb visszahívni – mondta. A védőnő azt tapasztalta, hogy különösen a rászoruló családok igénylik a közvetlen beszélgetést, mert amikor neten keresztül egyeztetnek, sokkal kevésbé tudnak feloldódni, és nem tudják úgy megfogalmazni a problémáikat sem, mint bent, az általuk jól ismert tanácsadó helyiségben. Ráadásul egy szájpenészt még csak-csak felismer a telefon kamerája segítségével, de egy apróbb vagy rejtettebb helyen lévő kiütésnél nehéz így eldönteni, hogy elég otthon kezelni a problémát, vagy jobb, ha bemennek a gyerekorvoshoz. Ilyenkor az sem segít, ha az anyuka a mobil kamerájával megpróbál az adott tünetre fókuszálni – mondta a hernádi szakember. Hasonlóak voltak a tapasztalatai Nagyné Blahó Zsuzsának, aki a Heves megyei Tarnabodon és Mezőszemerén dolgozik: előbbi helyen 70-80, míg utóbbi helyen 55-60 családot gondoz. A Máltai Szeretetszolgálat által felkarolt Tarnabodon jellemzően négy-öt gyerek is van egy családban, és itt a védőnői feladatok is megszaporodtak. A pandémia miatt sem maradhatott el egyetlen kötelező védőoltás sem, amit a csecsemőknek vagy kisgyerekeknek meg kell kapniuk, és az újszülöttekhez is ki kellett menni, legalább az első időszakban. A legnagyobb odafigyelést az első gyermekes anyukák igényelték, még akkor is, ha ott állt mögöttük a család: a kezdeti időben nekik jobban kell fogni a kezüket, több a kérdésük, jobban elbizonytalanodnak, ha valamilyen problémával kell szembenézniük – vélekedett a szakember. Ebben a térségben is okozott gondot, hogy kevés családnak állt rendelkezésére olyan okostelefon vagy laptop, amelyeken gördülékenyen lehet videós alkalmazásokat használni, vagy épp internetelérésre nem tudtak előfizetni. A védőnők szerint noha az anyukák tisztában voltak a járvány miatti korlátozásokkal, mégis igyekeztek valamilyen alkalmat teremteni arra, hogy személyesen találkozhassanak velük, és közvetlenül, négyszemközt mondják el a problémáikat.
Unrecognizable,Doctor,With,Stethoscope,Listening,To,Hearbeat,Of
Fotó: Copyright (c) 2017 Halfpoint/Shutterstock. No use without permi

Több lett a védőnők munkája

Csökkenteni kellett a családokkal való személyes találkozás idejét, ez viszont megnövelte azt az időt, amit távkonzultációval töltenek védőnők. Általánosságban az a tapasztalat, hogy ennek köszönhetően nem csökkent, hanem nőtt a munka mennyisége, hiszen amit eddig szóban megbeszéltek a védőnők a családokkal – esetleg több szülővel közösen –, azt most videóhívásban, csetelve mindenkinek külön kell elmondani, vagy szükség esetén leírva, e-mailben elküldeni – ecsetelte nehézségeiket Csordás Ágnes, a Magyar Védőnők Egyesülete elnöke. Bonyolította a helyzetet, hogy a pandémia harmadik hullámában több kolléganőjük is érintett lett a fertőzésben, így a kiesők helyettesítését is meg kell oldani. Hozzátette: a családok az elmúlt egy évben nemcsak a várandóssághoz vagy gyermekük fejlődéséhez tartozó kérdésekkel fordultak a védőnőkhöz, hanem a COVID-19 fertőzéssel kapcsolatban is számos kérdést tettek fel, ami külön utánajárást igényelt. A védőnői alapfeladatok ellátása nem nélkülözheti a személyes megfigyelést a státuszvizsgálatok keretében a gyerekek otthonában vagy a tanácsadói helyiségben. A gyermekek életkorhoz kötött szűrővizsgálata fontos, mert ha nem ismerik fel idejében, hogy visszamaradt a fejlődésben, az felnőttkorra is jelentősen kihathat. De a szociális válságot vagy a krízishelyzetet – amit gyakran elsőként a védőnők észlelnek – sem lehet távkapcsolaton keresztül észlelni. A pandémia miatt a családlátogatások száma minimálisra csökkent, és a tanácsadóban is a lehető legrövidebb idő alatt igyekeztek a védőnők elvégezni a szűréseket. Ehhez a szülők nagyfokú együttműködésére volt és van szükség – mondta Csordás Ágnes. Az e-mailben kiküldött kérdésekre e-mailben várják a védőnők a válaszokat a szülőktől, a személyes találkozáskor már csak a szükséges méréseket végzik el, majd távkonzultáció keretében értékelik ki az eredményeket. A főállásban iskolát ellátó védőnők a pandémia ideje alatt is lehetőséget biztosítanak a diákoknak a konzultációra: ahol meg tudták oldani, ott egyeztetett időpontban folytatták a szűrővizsgálatokat, oltásokat. Az iskolavédőnők is több helyen segítenek a szociális ellátásban, illetve az oltópontokon működnek közre a járványügyi ellátásban, vagy éppen a területen megbetegedés miatt kieső kolléganőket helyettesítik. 

Új szerepben: idősek mellett, oltópontokon

A védőnőket több területen is bevonták a vészhelyzeti ellátásba. Az önként jelentkezők közül néhányan megtanulták a lélegeztetőgépek használatát, mások az idősek ellátásában kaptak feladatot, most pedig, a járvány harmadik hullámában sok településen az oltópontokon dolgoznak, munkaidő után vagy éppen hétvégén. A legszükségesebb védőeszközöket – maszkot, gumikesztyűt, kézfertőtlenítőt – általában megkapták az adott önkormányzattól. Mint a többi egészségügyi ellátásban részt vevő szakember, a védőnők is megkapták már a koronavírus elleni védőoltást. Tavaly márciusban a védőnők körében is sok volt a kérdés azzal kapcsolatban, mit és hogyan lehet a legoptimálisabban megvalósítani a pandémia idején, hogyan lehet a látogatásokat és a tanácsadásokat végezni, idén márciusban azonban igazából nem a járvány alatti ellátás mikéntje foglalkoztatta a védőnőket, hanem – mint azt lapunknak többen is elmondták – az egészségügyi szolgálati jogviszonyra való áttérés körüli bizonytalanság.  

Hivatalosak a hosszabb védelmi intézkedések, kezdődhet az iskolák és a teraszok nyitása

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.04.15. 22:15

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
A Magyar Közlönyben megjelentek a koronavírus-járvány elleni védekezéssel összefüggő kormányrendeletek
Április 19-e után is kötelező lesz a közterületeken a maszkviselés, a távolságtartás, valamint érvényben marad az este 10 órakor életbe lépő esti kijárási tilalom is – erősítette meg a kormány a honlapján, hogy a járvány megfékezése érdekében a kormány meghosszabbítja a jelenleg is érvényben lévő védelmi intézkedéseket. A Magyar Közlöny csütörtök este megjelent számában olvashatók a járványügyi szigor folytatásáról szóló kormányrendeletek, ugyanakkor  azok a jogszabályok is, amelyek alapján – az oltási program előrehaladására hivatkozva – „közeledik a védelmi intézkedések feloldásának második fokozata is: a teraszok, az óvodák és az iskolák alsó tagozatai is készülhetnek a nyitásra”.  A legfontosabb, a gyermekeket érintő szabályozás lényege:
„Az óvodák április 19-én, hétfőn újranyithatnak, az általános iskolák alsó tagozatai (1-4. évfolyamokon) pedig visszatérnek a rendes, tantermi oktatásra. A felső tagozatok és a középiskolák május 10-től térhetnek vissza a tantermi oktatáshoz. A felnőttképzésben szintén április 19-től ismét lehetségessé válik a jelenléti oktatás, valamint a vizsgák megtartása.”

Mint azt a rendeletek előírják, a vendéglátóhelyek teraszainak, kerthelyiségeinek nyitása az azt követő napon – várhatóan a jövő héten – történhet meg, amikor a beoltottak száma eléri a 3,5 milliót. Erről a jogszabály szerint a teraszok, kerthelyiségek reggel 5 óra és este fél 10 között lehetnek nyitva. Az itt tartózkodó vendégeknek nem kell maszkot viselniük, de a felszolgálóknak igen.    Figyelmeztettek arra is:
„A védelmi intézkedések betartásáról az üzemeltető köteles gondoskodni. A szabályok be nem tartása esetén a vendéglátó üzlettel szemben 100 ezer forinttól 1 millió forintig terjedő bírság szabható ki, de akár a vendéglátóhely bezáratása is elrendelhető. A szabályokat be nem tartó vendéggel szemben pedig szabálysértés esetén 5 ezer forinttól 500 ezer forintig terjedő pénzbírság is kiszabhat.”

A külföldről hazatérők ezután is csak két negatív PCR-teszttel úszhatják meg a karantént
Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
A kormány eltörli a teraszok után az önkormányzatoknak fizetendő közterületi díjat. A munkahelyi, iskolai, kórházi menzák és büfék nyitva lehetnek. A szálláshelyen található étterem és bár csak az ott megszálló – üzleti céllal érkezett – vendéget szolgálhatja ki.  A kormány emellett május 23-ig meghosszabbítja a határellenőrzést, amelynek változatlanul a járvány megfékezése és a hazánkba belépők ellenőrzése a célja. Továbbra is érvényes, hogy a hazatérő magyaroknak 10 napos hatósági házi karanténba kell maradnia, az alól csak 2 darab negatív PCR-teszttel kaphatnak felmentést. 
A megjelent rendelkezések közül fontos még, hogy az ingyenes parkolás a veszélyhelyzet megszüntetéséig tart, a digitális oktatással érintett családok a szolgáltatóktól annak fennmaradásáig igényelhetik a kedvezményeket, továbbá a Széchenyi Pihenő Kártya, azaz a SZÉP-kártya felhasználásánál felszabadították a korábban kötött alszámlákat.

A járvány harmadik hullámában elrendelt korlátozások enyhítéséről Orbán Viktor kormányfő szerdán beszélt Facebook-videójában, a részletekről pedig Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter  a csütörtöki Kormányinfón.