Előfizetés

Újszülöttet bajos mobillal vizsgálni

Doros Judit
Publikálás dátuma
2021.04.16. 06:00

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Nemcsak a pedagógusoknak nehezebb az életük a járvány alatt: az újszülötteket, kisgyerekeket ellátó védőnők sem találkozhatnak személyesen az általuk gondozott családokkal.
– Az elmúlt bő egy évben nagyon megnehezedett a védőnői munka. Nemcsak azért, mert nekünk is meg kellett tanulniunk az internetes alkalmazásokat és a technikai eszközöket kezelni a távkonzultációkhoz, hanem azért is, mert a mi szakmánk a személyes találkozásokon alapul. Úgy alakul ki bizalmi légkör köztünk és a családok között, hogy közvetlenül látjuk és halljuk egymást – fogalmazott Helik Gabriella, aki a négyezer lelkes Pest megyei Hernádon látja el az egyik, 160 családot magában foglaló körzetet. Szavai szerint munkájuknak van olyan része, amelyet személyes kontaktus nélkül egyáltalán nem tudnak elvégezni: az újszülötteket egy hónapos korukig minden héten látnia kell a védőnőnek. – Ha nem volt probléma a picivel, akkor a negyedik kötelező találkozást már megoldottuk távkapcsolaton keresztül, de ahol valamilyen gond mutatkozott az anyukánál vagy az újszülöttnél, oda egy héten több alkalommal is elmentem – mondta. Hasonló volt a helyzet a községbe újonnan beköltözőkkel: hozzájuk is muszáj volt személyesen kimenni, hiszen nem járhatják körbe mobilapplikációval a házat, nem mérhetik fel gépen keresztül, milyen légkörbe, milyen körülmények közé kerülnek kicsi gyerekek, netán hátrányos helyzetű családok – tette hozzá. Neki egyetlen olyan utca van a körzetében, ahol halmozottan hátrányos helyzetű családok élnek, s velük volt a legnehezebb a kapcsolattartás. – Kis túlzással azt mondhatom, hogy ebben az utcában az itt élőknek összesen egy mobiltelefonjuk van, azt adták körbe a családok: mikor melyiknek volt szüksége az én segítségemre, tanácsomra. Aki megkapta a telefont, az megcsörgetett, s én igyekeztem minél hamarabb visszahívni – mondta. A védőnő azt tapasztalta, hogy különösen a rászoruló családok igénylik a közvetlen beszélgetést, mert amikor neten keresztül egyeztetnek, sokkal kevésbé tudnak feloldódni, és nem tudják úgy megfogalmazni a problémáikat sem, mint bent, az általuk jól ismert tanácsadó helyiségben. Ráadásul egy szájpenészt még csak-csak felismer a telefon kamerája segítségével, de egy apróbb vagy rejtettebb helyen lévő kiütésnél nehéz így eldönteni, hogy elég otthon kezelni a problémát, vagy jobb, ha bemennek a gyerekorvoshoz. Ilyenkor az sem segít, ha az anyuka a mobil kamerájával megpróbál az adott tünetre fókuszálni – mondta a hernádi szakember. Hasonlóak voltak a tapasztalatai Nagyné Blahó Zsuzsának, aki a Heves megyei Tarnabodon és Mezőszemerén dolgozik: előbbi helyen 70-80, míg utóbbi helyen 55-60 családot gondoz. A Máltai Szeretetszolgálat által felkarolt Tarnabodon jellemzően négy-öt gyerek is van egy családban, és itt a védőnői feladatok is megszaporodtak. A pandémia miatt sem maradhatott el egyetlen kötelező védőoltás sem, amit a csecsemőknek vagy kisgyerekeknek meg kell kapniuk, és az újszülöttekhez is ki kellett menni, legalább az első időszakban. A legnagyobb odafigyelést az első gyermekes anyukák igényelték, még akkor is, ha ott állt mögöttük a család: a kezdeti időben nekik jobban kell fogni a kezüket, több a kérdésük, jobban elbizonytalanodnak, ha valamilyen problémával kell szembenézniük – vélekedett a szakember. Ebben a térségben is okozott gondot, hogy kevés családnak állt rendelkezésére olyan okostelefon vagy laptop, amelyeken gördülékenyen lehet videós alkalmazásokat használni, vagy épp internetelérésre nem tudtak előfizetni. A védőnők szerint noha az anyukák tisztában voltak a járvány miatti korlátozásokkal, mégis igyekeztek valamilyen alkalmat teremteni arra, hogy személyesen találkozhassanak velük, és közvetlenül, négyszemközt mondják el a problémáikat.
Unrecognizable,Doctor,With,Stethoscope,Listening,To,Hearbeat,Of
Fotó: Copyright (c) 2017 Halfpoint/Shutterstock. No use without permi

Több lett a védőnők munkája

Csökkenteni kellett a családokkal való személyes találkozás idejét, ez viszont megnövelte azt az időt, amit távkonzultációval töltenek védőnők. Általánosságban az a tapasztalat, hogy ennek köszönhetően nem csökkent, hanem nőtt a munka mennyisége, hiszen amit eddig szóban megbeszéltek a védőnők a családokkal – esetleg több szülővel közösen –, azt most videóhívásban, csetelve mindenkinek külön kell elmondani, vagy szükség esetén leírva, e-mailben elküldeni – ecsetelte nehézségeiket Csordás Ágnes, a Magyar Védőnők Egyesülete elnöke. Bonyolította a helyzetet, hogy a pandémia harmadik hullámában több kolléganőjük is érintett lett a fertőzésben, így a kiesők helyettesítését is meg kell oldani. Hozzátette: a családok az elmúlt egy évben nemcsak a várandóssághoz vagy gyermekük fejlődéséhez tartozó kérdésekkel fordultak a védőnőkhöz, hanem a COVID-19 fertőzéssel kapcsolatban is számos kérdést tettek fel, ami külön utánajárást igényelt. A védőnői alapfeladatok ellátása nem nélkülözheti a személyes megfigyelést a státuszvizsgálatok keretében a gyerekek otthonában vagy a tanácsadói helyiségben. A gyermekek életkorhoz kötött szűrővizsgálata fontos, mert ha nem ismerik fel idejében, hogy visszamaradt a fejlődésben, az felnőttkorra is jelentősen kihathat. De a szociális válságot vagy a krízishelyzetet – amit gyakran elsőként a védőnők észlelnek – sem lehet távkapcsolaton keresztül észlelni. A pandémia miatt a családlátogatások száma minimálisra csökkent, és a tanácsadóban is a lehető legrövidebb idő alatt igyekeztek a védőnők elvégezni a szűréseket. Ehhez a szülők nagyfokú együttműködésére volt és van szükség – mondta Csordás Ágnes. Az e-mailben kiküldött kérdésekre e-mailben várják a védőnők a válaszokat a szülőktől, a személyes találkozáskor már csak a szükséges méréseket végzik el, majd távkonzultáció keretében értékelik ki az eredményeket. A főállásban iskolát ellátó védőnők a pandémia ideje alatt is lehetőséget biztosítanak a diákoknak a konzultációra: ahol meg tudták oldani, ott egyeztetett időpontban folytatták a szűrővizsgálatokat, oltásokat. Az iskolavédőnők is több helyen segítenek a szociális ellátásban, illetve az oltópontokon működnek közre a járványügyi ellátásban, vagy éppen a területen megbetegedés miatt kieső kolléganőket helyettesítik. 

Új szerepben: idősek mellett, oltópontokon

A védőnőket több területen is bevonták a vészhelyzeti ellátásba. Az önként jelentkezők közül néhányan megtanulták a lélegeztetőgépek használatát, mások az idősek ellátásában kaptak feladatot, most pedig, a járvány harmadik hullámában sok településen az oltópontokon dolgoznak, munkaidő után vagy éppen hétvégén. A legszükségesebb védőeszközöket – maszkot, gumikesztyűt, kézfertőtlenítőt – általában megkapták az adott önkormányzattól. Mint a többi egészségügyi ellátásban részt vevő szakember, a védőnők is megkapták már a koronavírus elleni védőoltást. Tavaly márciusban a védőnők körében is sok volt a kérdés azzal kapcsolatban, mit és hogyan lehet a legoptimálisabban megvalósítani a pandémia idején, hogyan lehet a látogatásokat és a tanácsadásokat végezni, idén márciusban azonban igazából nem a járvány alatti ellátás mikéntje foglalkoztatta a védőnőket, hanem – mint azt lapunknak többen is elmondták – az egészségügyi szolgálati jogviszonyra való áttérés körüli bizonytalanság.  

Hivatalosak a hosszabb védelmi intézkedések, kezdődhet az iskolák és a teraszok nyitása

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.04.15. 22:15

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
A Magyar Közlönyben megjelentek a koronavírus-járvány elleni védekezéssel összefüggő kormányrendeletek
Április 19-e után is kötelező lesz a közterületeken a maszkviselés, a távolságtartás, valamint érvényben marad az este 10 órakor életbe lépő esti kijárási tilalom is – erősítette meg a kormány a honlapján, hogy a járvány megfékezése érdekében a kormány meghosszabbítja a jelenleg is érvényben lévő védelmi intézkedéseket. A Magyar Közlöny csütörtök este megjelent számában olvashatók a járványügyi szigor folytatásáról szóló kormányrendeletek, ugyanakkor  azok a jogszabályok is, amelyek alapján – az oltási program előrehaladására hivatkozva – „közeledik a védelmi intézkedések feloldásának második fokozata is: a teraszok, az óvodák és az iskolák alsó tagozatai is készülhetnek a nyitásra”.  A legfontosabb, a gyermekeket érintő szabályozás lényege:
„Az óvodák április 19-én, hétfőn újranyithatnak, az általános iskolák alsó tagozatai (1-4. évfolyamokon) pedig visszatérnek a rendes, tantermi oktatásra. A felső tagozatok és a középiskolák május 10-től térhetnek vissza a tantermi oktatáshoz. A felnőttképzésben szintén április 19-től ismét lehetségessé válik a jelenléti oktatás, valamint a vizsgák megtartása.”

Mint azt a rendeletek előírják, a vendéglátóhelyek teraszainak, kerthelyiségeinek nyitása az azt követő napon – várhatóan a jövő héten – történhet meg, amikor a beoltottak száma eléri a 3,5 milliót. Erről a jogszabály szerint a teraszok, kerthelyiségek reggel 5 óra és este fél 10 között lehetnek nyitva. Az itt tartózkodó vendégeknek nem kell maszkot viselniük, de a felszolgálóknak igen.    Figyelmeztettek arra is:
„A védelmi intézkedések betartásáról az üzemeltető köteles gondoskodni. A szabályok be nem tartása esetén a vendéglátó üzlettel szemben 100 ezer forinttól 1 millió forintig terjedő bírság szabható ki, de akár a vendéglátóhely bezáratása is elrendelhető. A szabályokat be nem tartó vendéggel szemben pedig szabálysértés esetén 5 ezer forinttól 500 ezer forintig terjedő pénzbírság is kiszabhat.”

A külföldről hazatérők ezután is csak két negatív PCR-teszttel úszhatják meg a karantént
Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
A kormány eltörli a teraszok után az önkormányzatoknak fizetendő közterületi díjat. A munkahelyi, iskolai, kórházi menzák és büfék nyitva lehetnek. A szálláshelyen található étterem és bár csak az ott megszálló – üzleti céllal érkezett – vendéget szolgálhatja ki.  A kormány emellett május 23-ig meghosszabbítja a határellenőrzést, amelynek változatlanul a járvány megfékezése és a hazánkba belépők ellenőrzése a célja. Továbbra is érvényes, hogy a hazatérő magyaroknak 10 napos hatósági házi karanténba kell maradnia, az alól csak 2 darab negatív PCR-teszttel kaphatnak felmentést. 
A megjelent rendelkezések közül fontos még, hogy az ingyenes parkolás a veszélyhelyzet megszüntetéséig tart, a digitális oktatással érintett családok a szolgáltatóktól annak fennmaradásáig igényelhetik a kedvezményeket, továbbá a Széchenyi Pihenő Kártya, azaz a SZÉP-kártya felhasználásánál felszabadították a korábban kötött alszámlákat.

A járvány harmadik hullámában elrendelt korlátozások enyhítéséről Orbán Viktor kormányfő szerdán beszélt Facebook-videójában, a részletekről pedig Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter  a csütörtöki Kormányinfón.  

A részleges iskolanyitást is ellenzi az orvosok szakszervezete

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.04.15. 19:31

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
Egy gyerek is megfertőzhet mindenkit – az érdekvédők nyílt levélben fordultak Orbán Viktorhoz a lépés elhalasztása érdekében.
A  Magyar Orvosok Szakszervezete (MOSZ) nyílt levélben kéri Orbántól, hogy halasszák el az iskolák megnyitását: úgy gondolják, hogy akár egy beteg gyerek is megfertőzhet egy egész csoportot, a koronavírus okozta betegség pedig egy életre szóló egészségkárosodást is okozhat – írja a hvg.hu.
A MOSZ elnöksége nyílt levélben fordult Orbán Viktor miniszterelnökhöz, és kérik, hogy az óvodák és az iskolák alsó tagozatai esetében is halasszák el a nyitást.

A kormányfő szerdán délután jelentette be a Facebookon, hogy április 19-én hétfőn nyitnak az óvodák és az általános iskolák alsó tagozata, a felsősök esetében ezt azonban május 10-re tette. A MOSZ a levelében ezt üdvözölte, ugyanakkor csatlakozott azokhoz a szervezetekhez (Magyar Orvosi Kamara, illetve a pedagógusok, a szülők és gyermekek érdekképviseletei), akik szintén azt kérik, hogy az oktatási intézmények nyitását az óvodák és alsó tagozatos osztályok esetében is halasszák el. 
Az érdekvédők szerint az óvodás és alsós általános iskolás gyermekek esetében a távolságtartás, higiéniás szabályok betartása gyakorlatilag lehetetlen, ezért akár egyetlen gyerek is megfertőzhet egy egész csoportot.

Ezért azt kérik, hogy a jelenléti oktatást a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók a második oltása és a védettség kialakulása után kezdjék meg. Az állam pedig vállalja át az otthon maradó szülők bérköltségeit.