Előfizetés

Kásler főtanácsadója véleményeztetné Zacher Gábor nyilatkozatát

Danó Anna
Publikálás dátuma
2021.04.16. 07:00

Fotó: Mohai Balázs / MTI
Etikai állásfoglalást kért Zacher Gábor néhány nappal ezelőtti, a Szabad Európa rádiónak adott nyilatkozatával kapcsolatban Kásler Miklós miniszter szakmai tanácsadó testületének elnöke.
Kollár Lajos professzor a szaktárca emailcíméről küldött üzenetében mintegy 63 szakmai tagozat vezetőjétől azt kérte: ítéljék meg, hogy etikailag helyes-e, amit Zacher Gábor a rádióban mondott. A riportban a sürgősségi orvos egyebek mellett arról beszélt: már nem számolja, hogy naponta hány embert rak lélegeztetőgépre. A tubus behelyezése előtt sok embernek az az utolsó mondata: de ugye meggyógyulok? Mint mondta: nem szokása felelőtlen ígéreteket tenni, és itt utalt Orbán Viktor korábbi szavaira az esetlegesen megbetegedők meggyógyításáról. Ő csak azt szokta mondani a betegeknek, hogy mindent meg fognak tenni a túlélésükért. A kormányfőre utalva még azt is hozzátette: „Számoljon el azzal a lassan 22 ezer halottal, aki Magyarországon belehalt ebbe a járványba.” Az interjúban szó esett a sajtó korlátozásáról, illetve a Bergamo-dilemmáról is. Zacher Gábor szerint, ha nem is rendszeresen, de az orvosok olykor szembekerülnek a „Bergamo-dilemmával”, azaz választaniuk kell, hogy kit rakjanak lélegeztetőgépre. Náluk a hatvani kórházban is volt egy-egy ilyen eset, és a kollégáitól is hallott olyanról, hogy ha nincsen szabad lélegeztetőgép, akkor az jut hozzá, akinek jobb a túlélési esélye. Beszélt arról is: nagy baj, hogy a sajtó nem tudósíthat a kórházakból, és Orbán Viktor megelőlegezi nekik azt, hogy az ott készült riportokban „biztos kamu lenne”. Szerinte fontos lenne, hogy az emberek tudják és lássák, hogy milyen ez a betegség, és hogy néz ki a járvány, nem csak Müller Cecília vagy Gulyás Gergely tolmácsolásából, mert az nem mindig a valóságról szól. A tanácsadó testület elnökének a bevezetőben említett kérése azért is szokatlan, mert az általa megszólított szakmai tagozatoknak nincsen jogosítványa, illetve feladata ilyen ügyben eljárni. Kollár Lajos nem a kormánytól független Magyar Orvosi Kamara etikai bizottságához fordult, hanem a miniszter tanácsadó testületének tárcától függő tagjaira próbált nyomást gyakorolni. Lapunk úgy tudja: több szakmai tagozat vezetője a kérést elhárította azzal, hogy nem az ő feladatuk etikai ügyekben megnyilvánulni. Kérdeztük a szaktárcát, és magát Kollár Lajost is, mi indokolta, hogy a szakmai kollégiumoktól kérjenek véleményt Zacher Gábor nyilatkozatának orvosetikai helyességéről? Választ nem kaptunk. Megkerestük Zacher Gábort is, aki lapunknak csak annyit mondott: van tudomása a levélről, de nincs mondanivalója az ügyről. Zacher Gábor nem először megy szembe a kormánypropagandával. Emlékezetes, hogy 2018 nyarán a Honvédkórház sürgősségi osztályának éléről távozott, miután munkaadói a nyilvánosság előtt „szépítették” az ott kialakult helyzetet. Mint arról akkor a Népszava elsőként beszámolt, a Honvédkórház sürgősségi osztályán orvosok tucatjai mondták fel a túlmunkaszerződéseiket, miután a menedzsment egyik hónapról a másikra megvonta az önkéntes túlmunkáért járó juttatásukat. Az érintett orvosok a júliusi fizetési jegyzékükön szembesültek azzal, hogy több tízezer forinttal kevesebbet kaptak a szokásos összegnél. Lapunk cikkére a Honvédelmi Minisztérium még aznap közleményt adott ki, amiben az állt: A kórház sürgősségi centrumában nem mondott fel egyetlen orvos sem. Az osztályt akkor Zacher Gábor vezette, aki másnap beadta felmondását. Döntését azzal indokolta: az a személyügyi és tárgyi krízis, ami az évek során kialakult a kórházban, a munkavégzést veszélyeztette. Mint azt akkor mondta: „Nem tudok elszámolni a lelkiismeretemmel, hogy ilyen állományprobléma, ilyen felszerelésügyi gondok mellett a betegellátást folytassam.”

Hat évtizede nem csökkent ennyire a várható élettartam

Unyatyinszki György
Publikálás dátuma
2021.04.16. 06:40

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
A 2019-es adatokhoz képest átlagosan 0,8 hónappal él kevesebbet egy 2020-ban megszületett magyar ember.
Utoljára 1962-ben romlott annyira a születéskor várható élettartam Magyarországon, mint 2020-ban, a koronavírus-járvány kitörésének évében – derül ki az Eurostat és a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból. Az uniós statisztikai hivatal március 30-án közölte oldalán a 2020. évi előzetes adatokat az egyes tagországok születéskor várható élettartamáról. Mint kiderült, a legtöbb országban jelentősen romlottak az emberek életkilátásai. –  A születéskor várható élettartam egy összegző halálozási mutató, a szám lényegében úgy értelmezhető, hogy ha a vizsgált év halálozási jellemzői nem változnának a következő száz évben – ilyen persze nem történik meg –, akkor milyen élethosszra számíthat egy újszülött, jelen esetben 2020-ban – mondta lapunknak Kovács Katalin szociológus, demográfus. Mindössze néhány országban, Dániában, Norvégiában és Finnországban volt minimális javulás a mutatókban. Kovács szerint ezekben az országokban jobban is sikerült a járványkezelés, mint Európa többi államában: ahol jobban elszabadult a járvány, ott jobban romlottak az életkilátások is.  A koronavírust 2020-ban híresen megszenvedő európai országokban, így Olaszországban 1,2 évvel, Spanyolországban 1,6 évvel, Belgiumban 1,2 évvel, valamint Csehországban 0,9 évvel csökkent a várható élettartam, de a szomorú listát – az egyébként erősen öregedő társadalmú – Liechtenstein vezeti 2,4 éves csökkenéssel. Magyarországon átlagosan 75,7 évre, 2019-hez képest 0,8 évvel csökkent a várható élettartam. Nemek szerinti bontásban a férfiak mutatója 0,8, a nőké 0,6 évvel csökkent, előbbi 72,3 évre, utóbbi 79,1 évre. Magyarország a csökkenés mértékéről szóló összesített lista 12. helyén, a középmezőnyben foglal helyet. Uniós összevetésben hazánk maradt a sereghajtók között, mindössze Litvániát, Bulgáriát és Romániát előzzük a várható életévek számában. Az említett adatok értelmezéséhez fontos megjegyezni, hogy évtizedes távlatokban minden országban, így Magyarországon is növekszik a születéskor várható élettartam. 1989-ben 65,4 év volt a férfiak, 73,8 év a nők várható élethossza, azóta jelentősen javultak a magyar életkilátások. Legfeljebb néhány évente fordult elő egy-három tizedes csökkenés, tehát a tavalyi visszaesés mértéke erősen eltér a megszokottaktól. A már említett 1962-es csökkenésen kívül a férfiak életkilátásainál voltak nagyobb kilengések, de azok is mind a 2020-as mérték alatt maradtak: 1967-ben 0,59 évet, 1980-ban 0,67 évet, a 89-es rendszerváltás évében pedig 0,72 évet csökkent a férfiak születéskor várható élettartama. Hasonló mértékű kilengések a nőknél még ritkábbak voltak. A Kaliforniai Egyetem (UCLA) egyik hasonló témájú friss publikációja szerint a várható élettartam a járvány utáni években olyan gyorsan visszaállhat a korábbi szintre, amilyen gyorsan visszaesett. Kovács Katalin ebben óvatosságra int, mert egyelőre nem ismertek a koronavírus hosszútávú egészségi hatásai, a járványhelyzet alatt elmaradt egyéb betegségek kezelése, valamint a válság gazdasági hatásai is kihatással lehetnek az emberek egészségére. 

Évekkel eltolódott a házasságkötés és a gyermekszülés

A nők első házasságkötésének átlagos életkora több mint nyolc évvel, az első gyermekszülés időpontja 5,8 évvel tolódott ki a rendszerváltás óta, ami természetesen azzal jár, hogy az előző generáció is később válik nagyszülővé. A változás dinamikus, 2004-ben az 50-60 közötti korosztály felének már volt unokája, 2016-ban azonban már csak 42 százalékának. A nyugdíjkorhatár emelkedésével párhuzamosan azt várhatnánk, hogy a dolgozó nagymamák kevesebb időt és energiát tudnak az unokákra fordítani, de épp fordítva történik. A KSH Népességtudományi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa „A nagyszülők gyermekgondozási tevékenysége Magyarországon” címet viselő összegzésében az áll, hogy a napi gyakorlatban az 50-59 éves, még aktív korosztály segít a legtöbbet a gyerekeinek a kicsik ellátásában. A szociológus 60-69 év közé teszi a nagyszülőség „aranykorát”, mert ebben az életszakaszban már csak a korosztály 27 százalékának nincs unokája. Az évek múlásával aztán egyre fontosabb tényezővé válik a nagyszülő egészségi állapota, 70 fölött egyrészt a betegségek miatt esik vissza az unokákra fordított idő, másrészt iskolás korban már kevesebb gondoskodásra szorulnak a gyerekek is. Amikor a segítséget igénylő szülők oldaláról közelít a kérdéshez, azt mondja ki a tanulmány szerzője, hogy a gyermekes családok tíz százaléka él együtt a szüleivel, a fennmaradó 90 százalék felének rendszeresen segítenek, másik fele azonban nem számíthat a nagyszülői támogatásra. Bármilyen meglepő, a gondoskodás szempontjából meghatározó a szülők és a nagyszülők párkapcsolatának állása és az iskolázottságuk is. Az egyszülős családok élnek együtt leggyakrabban a nagyszülőkkel, de a tartósan együtt élő párok számíthatnak a legtöbb támogatásra, különösen, ha a nagyszülők is együtt élték le az életüket. A legkevesebb segítséget a mozaikcsaládok kapják, ahol a szülők előző kapcsolataiból származó gyerekek együtt élnek a közös gyerekkel vagy gyerekekkel. Ezeknél a családformáknál általában az apa szülei lépnek, vagy rekesztődnek ki a szorosabb kapcsolattartásból. Az iskolázottság vizsgálata pedig azért lényeges, mert az alapfokú végzettségű szülők kapják a legkevesebb támogatást, s a diplomások a legtöbbet. A Monostori Judit által idézett felmérések egyértelműen igazolták azt a hétköznapi megfigyelést, hogy az anyai nagyszülők, különösen a nagymama sokkal többet segít, mint az apa szülei. A második helyen az apai nagymamák állnak, majd az anyai nagypapa következik, jócskán lemaradva. Azt mutatják az adatok, hogy egy gyerekkel még elboldogulnak a szülők, de kettővel vagy többel már nem. A bölcsődék és óvodák nem alkalmazkodnak a dolgozó szülők igényeihez, így a legkisebbeket sokszor a nagyszülők viszik haza, minél magasabb a szülők iskolai végzettsége, annál gyakrabban. Összességében tehát elmondható, hogy kevés gyerek születik ugyan Magyarországon, de többnyire a második vagy további gyerekekről mondanak le a szülők. Így az idősödő korosztály nagy valószínűséggel nagyszülővé válik, csak kevesebb unokával, mint a korábbi generációk.  

Kitekintés

Svédországban, Dániában, Franciaországban vagy Lengyelországban a nagyszülők 40 százalékának minimum öt unokája van, míg Magyarországon alig haladja meg a 20 százalékot ez az arány. Hozzánk hasonlóan alacsony gyerekszámot mérnek Németországban, Olaszországban, Portugáliában és Szlovéniában. 

Kapcsolati hullámok

A járványhelyzetben gyorsan megváltoznak a kötődések a nagyszülő és az unokák között – értékelte az elmúlt hónapokat lapunknak egy gyerekpszichológus. A szakember szerint mindkét fél megsínyli a fizikai találkozások elmaradását. Egy óvodás vagy kisiskolás unoka ellátása, felügyelete komoly fizikai és szellemi aktivitást igényel az idősek részéről, ami inspiráló, más területeken is dinamikusabbá teszi őket. Ha elmaradnak ezek a találkozások, az lelassítja az idős embereket. Az a gyerekek fejlődését segíti, ha a nagyszülőkkel együtt töltött időben megismerik a családi hagyományokat. A pszichológus szerint ugyanakkor ezt a részét a találkozásoknak pótolhatják a digitális eszközök, ha az idősek is felismerik: az unokáik kedvéért érdemes kilépni a megszokásból, érdemes megtanulni az új kommunikációs eszközök használatát.

Iskolanyitás: több százezer gyereket tarthatnak otthon a szülők

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2021.04.16. 06:20

Fotó: Soós Lajos / MTI
Az Emmi úgy számol, hogy az óvodások, alsósok egyharmada hétfőn nem megy be a tantermekbe, csoportszobákba.
Hétfőn kinyitnak az óvodák és az általános iskolák alsó tagozatai, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) felmérése szerint ekkor a gyerekek mintegy kétharmada fog visszatérni az intézményekbe - erről az Emmi köznevelésért felelős államtitkára, Maruzsa Zoltán beszélt az operatív törzs csütörtöki online sajtótájékoztatóján. Ez azt jelenti, hogy a szaktárca várakozása szerint az első hetekben a nyitás ellenére még több mint százezer óvodás, s csaknem ugyanennyi kisiskolás gyermeket tarthatnak otthon a szüleik. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az óvodába beíratott gyermekek száma mintegy 330 ezer fő, ennek a számnak a kétharmada 220 ezer, vagyis mintegy 110 ezer óvodás korú gyermek hétfőn még otthon fog maradni az Emmihez beérkezett jelzések alapján. Az általános iskolák alsó (1-4. osztály) tagozatain mintegy 357 ezer diák tanul a KSH szerint, közülük várhatóan körülbelül 238 ezren térhetnek majd vissza a jelenléti oktatásba, 119 ezren pedig még egy ideig otthon maradnak a szülők döntése alapján. Legalábbis a szaktárca erre számít. Maruzsa Zoltán ismét elmondta, ha valaki úgy dönt, a koronavírus-járványra hivatkozva még nem akarja óvodába, iskolába engedni a gyermekét, kérhet felmentést, az intézményvezetők pedig igazolhatják a távolmaradást. Ugyanakkor hozzátette: az otthon maradó alsósoknak már nem szerveznek távoktatást, de az órai tananyagot, házi feladatot megkapják. Hangsúlyozta: aki 250 óránál többet hiányzik és nem osztályozható a jegyek alapján, annak év végén osztályozó vizsgát kell tennie. A döntést a pedagógusokra, tantestületekre bízta. Az óvodák és az alsó tagozatok nyitását egyébként azzal is indokolta, hogy jól halad a lakosság oltása, az oktatási-nevelési dolgozók közül vasárnapig mintegy 200 ezer fő megkapta legalább az első oltását. Beszélt arról is, hogy a fokozatos nyitás miatt egyre több szülőnek kell visszamennie dolgozni. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint a kormány lényegében elismerte, azért döntöttek az óvodák és az alsóbb évfolyamok nyitása mellett, mert pont ez a korosztály az, ahol a szülőknek otthon kellene maradniuk - így pedig kompenzálni kellene a gyerekekkel otthon maradó szülőket. “Mivel azonban fizetni nem akar, inkább beküldi a gyerekeket a járvány csúcsán az intézményekbe” - írták. Rámutattak arra is, hogy a kisgyerekeknél nem lehet maszkviselésről, kötelező távolságtartásról beszélni, az óvodások, kisiskolások szülei pedig jórészt maguk is fiatalok, akik még nincsenek beoltva. Hozzátették: a fenti intézkedéseket annak tudatában hozta meg a kormány, hogy a járványügyi adatok jelenleg sokkal rosszabbak, mint az iskolák bezárásának idején. Gulyás Gergely miniszter március 4-én jelentette be, hogy az egyre súlyosbodó járvány miatt az általános iskolákat, óvodákat is bezárják. Az operatív törzs közlése szerint ekkor a harmadik hullám felszálló ágában voltunk: ezen a napon 152 elhunytról számoltak be, 102,5 ezer volt az aktív fertőzöttek száma, 6554 koronavírusos beteget ápoltak kórházban, 639-en voltak lélegeztetőgépen. Tegnap, április 15-én a harmadik hullám tetőzéséről lehetett olvasni; az aktív ferőzöttek száma 271,9 ezer volt, majdnem háromszorosa a március 4-i számnak. A kórházban ápoltak száma 9848, a lélegeztetőgépen lévőké 1156, az elhunytaké 256 volt tegnap. De a kormány szerint minden adott a biztonságos iskolanyitáshoz.  

Nagy a bizonytalanság

-A hét folyamán nálunk a szülők majdnem fele érdeklődött, otthon tarthatják-e a gyerekeiket. Van, aki egyértelműen jelezte ezt a szándékát, van, aki még mindig bizonytalan. Én mindenkinek azt mondtam, el fogom fogadni, ha kérelmezik - nyilatkozta a Népszavának egy fővárosi általános iskola igazgatója. Hozzátette: részletesebb tájékoztatást ő is csak csütörtökön kapott arról, hogyan kell készülni a hétfőre. Egy óvodás és egy másodikos gyermek édesanyja azt mondta lapunknak: nekik az óvoda- és az iskolavezető is engedélyezte, hogy május 3-áig még igazoltan otthon maradhassanak a gyerekek. Az útmutatók, szabályok viszont nem minden esetben egyértelműek: például a maszk viselése az iskolában, tanórákon az Oktatási Hivatal ajánlása szerint csak “lehetséges”, de nem kötelező, ennek ellenére tudunk olyan iskoláról, ahol arról tájékoztatták a szülőket: hétfőtől az alsós gyerekek is csak maszkkal léphetnek be a kapun. A Világgazdaság pedig arról számolt be csütörtökön: a közétkeztető cégek sem tudják, pontosan hány iskolásra kell főzniük hétfőn, miközben az alapanyagokat 2-3 munkanappal előre meg kell rendelni. 

Az orvosok szakszervezete szerint veszélyes a nyitás

A Magyar Orvosok Szakszervezetének (MOSZ) elnöksége nyílt levélben fordult Orbán Viktor miniszterelnökhöz, és kérik, hogy az óvodák és az alsó tagozatos iskolák esetében is halasszák el a nyitást. - A koronavírus brit variánsa által okozott betegség a fiatalok esetében is súlyos lefolyású lehet, a poszt-covid szindróma pedig akár egész életre szóló egészségkárosodást okozhat - írták. A MOSZ szerint az óvodás és alsós általános iskolás gyermekek esetében a távolságtartás, higiéniás szabályok betartása gyakorlatilag lehetetlen, ezért akár egyetlen gyerek is megfertőzhet egy egész csoportot. A egészségügyi ellátórendszer túlterhelt, elégtelenül működik, az orvosok és egészségügyi dolgozók a végletekig kimerültek és kizsigereltek, nem biztosítható az ideális ápoló-beteg, orvos-beteg arány - olvasható a nyílt levélben.  A Magyar Orvosok Szakszervezete a levelében azt kéri, hogy a jelenléti oktatást a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók második oltása és a védettség kialakulása után kezdjék meg. Mellette, pedig az állam vállalja át az otthon maradó szülők bérköltségeit. Korábban a Magyar Orvosi Kamara is közölte, hogy korainak tartják a korlátozások feloldását.