Kollár Lajos professzor a szaktárca emailcíméről küldött üzenetében mintegy 63 szakmai tagozat vezetőjétől azt kérte: ítéljék meg, hogy etikailag helyes-e, amit Zacher Gábor a rádióban mondott.
A riportban a sürgősségi orvos egyebek mellett arról beszélt: már nem számolja, hogy naponta hány embert rak lélegeztetőgépre. A tubus behelyezése előtt sok embernek az az utolsó mondata: de ugye meggyógyulok? Mint mondta: nem szokása felelőtlen ígéreteket tenni, és itt utalt Orbán Viktor korábbi szavaira az esetlegesen megbetegedők meggyógyításáról. Ő csak azt szokta mondani a betegeknek, hogy mindent meg fognak tenni a túlélésükért. A kormányfőre utalva még azt is hozzátette: „Számoljon el azzal a lassan 22 ezer halottal, aki Magyarországon belehalt ebbe a járványba.”
Az interjúban szó esett a sajtó korlátozásáról, illetve a Bergamo-dilemmáról is. Zacher Gábor szerint, ha nem is rendszeresen, de az orvosok olykor szembekerülnek a „Bergamo-dilemmával”, azaz választaniuk kell, hogy kit rakjanak lélegeztetőgépre. Náluk a hatvani kórházban is volt egy-egy ilyen eset, és a kollégáitól is hallott olyanról, hogy ha nincsen szabad lélegeztetőgép, akkor az jut hozzá, akinek jobb a túlélési esélye.
Beszélt arról is: nagy baj, hogy a sajtó nem tudósíthat a kórházakból, és Orbán Viktor megelőlegezi nekik azt, hogy az ott készült riportokban „biztos kamu lenne”. Szerinte fontos lenne, hogy az emberek tudják és lássák, hogy milyen ez a betegség, és hogy néz ki a járvány, nem csak Müller Cecília vagy Gulyás Gergely tolmácsolásából, mert az nem mindig a valóságról szól.
A tanácsadó testület elnökének a bevezetőben említett kérése azért is szokatlan, mert az általa megszólított szakmai tagozatoknak nincsen jogosítványa, illetve feladata ilyen ügyben eljárni. Kollár Lajos nem a kormánytól független Magyar Orvosi Kamara etikai bizottságához fordult, hanem a miniszter tanácsadó testületének tárcától függő tagjaira próbált nyomást gyakorolni. Lapunk úgy tudja: több szakmai tagozat vezetője a kérést elhárította azzal, hogy nem az ő feladatuk etikai ügyekben megnyilvánulni.
Kérdeztük a szaktárcát, és magát Kollár Lajost is, mi indokolta, hogy a szakmai kollégiumoktól kérjenek véleményt Zacher Gábor nyilatkozatának orvosetikai helyességéről? Választ nem kaptunk. Megkerestük Zacher Gábort is, aki lapunknak csak annyit mondott: van tudomása a levélről, de nincs mondanivalója az ügyről.
Zacher Gábor nem először megy szembe a kormánypropagandával. Emlékezetes, hogy 2018 nyarán a Honvédkórház sürgősségi osztályának éléről távozott, miután munkaadói a nyilvánosság előtt „szépítették” az ott kialakult helyzetet. Mint arról akkor a Népszava elsőként beszámolt, a Honvédkórház sürgősségi osztályán orvosok tucatjai mondták fel a túlmunkaszerződéseiket, miután a menedzsment egyik hónapról a másikra megvonta az önkéntes túlmunkáért járó juttatásukat. Az érintett orvosok a júliusi fizetési jegyzékükön szembesültek azzal, hogy több tízezer forinttal kevesebbet kaptak a szokásos összegnél. Lapunk cikkére a Honvédelmi Minisztérium még aznap közleményt adott ki, amiben az állt: A kórház sürgősségi centrumában nem mondott fel egyetlen orvos sem.
Az osztályt akkor Zacher Gábor vezette, aki másnap beadta felmondását. Döntését azzal indokolta: az a személyügyi és tárgyi krízis, ami az évek során kialakult a kórházban, a munkavégzést veszélyeztette. Mint azt akkor mondta: „Nem tudok elszámolni a lelkiismeretemmel, hogy ilyen állományprobléma, ilyen felszerelésügyi gondok mellett a betegellátást folytassam.”
