A fenntarthatósági, a körforgásos gazdasági áttérés, a társadalmi felelősségvállalás más kérdései olyan nagy ívű, 10-15 éves célok, amiket nem befolyásolhatnak akár egy vállalat, az állam vagy egy önkormányzat rövid távú érdekei – fogalmazott tegnap a Mol - Covid miatt igazgatósági döntésekben testet öltő - közgyűlése utáni online sajtótájékoztatóján Hernádi Zsolt. Az elnök-vezérigazgató így tehát kiállt amellett, hogy a magyar állam és az olajcég által tervezett Mol – Új Európa Alapítványba a két kezdeményező úgy tesz 5-5 százaléknyi – tegnapi árfolyamon egyenként 89-89 milliárd forintnyi – Mol-részvényt, hogy egyszersmind le is mondanak mindennemű tulajdon-, alapítói és egyéb beleszólási jogukról a leendő kuratórium javára. Megjegyzendő: A kormány több tucatnyi egyéb, nemes, de (a Mol - Új Európához hasonlóan) pontosan körül nem határolt feladatú alapítvány vagyonához járult-járul hozzá hasonló módon és mértékben, immár több mint ezermilliárdnyi közvagyont „örökre” a jellemzően kormányközeli személyiségekből álló kuratóriumok szabad rendelkezésére bocsátva. Sokan ezt úgy értelmezik, hogy Orbán Viktor az állami vagyont a 2022-es választások előtt saját emberei között osztja szét. A Mol – Új Európa esetében az államhoz hasonlóan voltaképp maga az olajcég is ingyen adja át százmilliárdnyi vagyonát, amit egyes elemzők összefüggésbe hoztak a részvényár elmúlt hetekben tapasztalt esésével. Hernádi Zsolt ezt az olvasatot elveti.
Az elnök-vezérigazgató a tervezett alapítványra voltaképp a Mol „társadalmi felelősségvállalási” tevékenységének folytatásaként tekint. Mivel azonban ezután a betett részvények után járó osztalékokat költik el e célokra, a csoport saját jótékony célú kiadásai lecsökkennek, így a részvényeseket semmilyen kár nem érte - fogalmazott Simola József pénzügyi vezérigazgató-helyettes. Bár Hernádi Zsolt többször is említette a rendszerbe tervezett fékeket és biztosítékokat, a kérdésünkre adott válaszából kitűnt, hogy ezalatt nem törvényi vagy más külső, hanem alapvetően általuk megszabott kereteket ért. Példaként hozta fel, hogy eddig sem ő döntött a Mol támogatásairól, hanem az ezzel megbízott szakmai csapat. Szerinte, ha eddig teret engedtek volna a külső tanácsoknak, nem biztos, hogy Babos Tímea teniszező vagy Szilágyi Áron kardvívó büszke, hosszú távú támogatóiként tekinthetnének magukra. Felidézte, hogy a Corvinus Egyetem fenntartását két éve átvevő Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány létrejöttekor is hasonló aggályok merültek fel, ám azóta szerinte kétségkívül nőtt az intézmény versenyképessége. (Eme alapítványnak a magyar állam tíz százaléknyi Mol-részvényt adott át.) Ez szerinte kellőképp bizonyítja jószándékukat. Hernádi Zsolt a Mol - Új Európa jövendő céljai közé sorolta éppúgy a körforgásos gazdaság és a fenntarthatóság, mint a gyermekgyógyítás, az oktatás, az élsport és a kultúra támogatását. Felvetésünkre, miszerint a jelentős közvagyonnal kistafírozott új alapítványok kuratóriumában a hazai cégek közül messze a legtöbben molosak, leszögezte: önmagától és munkatársaitól is elvárja a társadalmi felelősségvállalást.
A Mol kapcsán az elnök-vezérigazgató rögzítette: a cégcsoport a versenytársaknál kisebb veszteségekkel, újult erővel került ki az iparágat ért tavalyi, de még ma is tartó Covid-sokkból. (A piac által figyelt, 630 milliárdos úgynevezett EBITDA-eredményük csak tíz százalékos csökkenés és meghaladja tavalyi, 1,9 milliárd dolláros frissített céljukat. Az idei terv 2,3 milliárd dollár. Leírások után, nettóban viszont már 16 milliárdos veszteségbe csúsztak.) Az új helyzet, valamint az EU új fenntarthatósági céljai miatt a Mol módosított működési modelljén is. A cég a térség körforgásos gazdaságának vezető vállalatává válna. Hernádi Zsolt szerint a Mol ma is az ország legnagyobb hulladéktermelője és -feldolgozója. Kérdésre rögzítette: várják a tervezett hulladékkoncesszió végrehajtási rendeletét és kiírását. (Megfigyelők szerint a szinte a teljes ágazatot – így a lakossági hulladékszállítást is - egy jövőbeni nyertes kezébe átadó kormánytervet egyenesen a Molra szabták.) A Mol szerinte mások előtt kezdte meg az általa üdvözölt új uniós környezetvédelmi célok szerinti átállást. Mindazonáltal figyelmeztetett, hogy a világ energiafogyasztásának 84 százaléka még ma is fosszilis eredetű, az átmenet legalább 10-15 év és az új megoldásra még nincs biztos tippje.
Tegnap a közgyűlés helyett döntő Mol-igazgatóság a tulajdonosoknak 75 milliárdnyi osztalékot szavazott meg. Ez részvényenként körülbelül száz forint. (A 10-10 százalékos egykori állami paketteket birtokló két alapítvány így számításunk szerint 8,2-8,2 milliárd forintot kap.) A felügyelőbizottságba került Nagy Márton, a jegybank korábbi alelnöke, Dorkota Lajos egykori fideszes képviselő, a közműhatóság tavaly távozott elnöke, valamint Kaderják Péter, a közműhatóság-előd első Orbán-kabinet alatti vezetője, aki corvinusos kutatói tevékenysége után a harmadik Orbán-kormányban, idén év elejéig energia- és klímapolitikáért felelős államtitkári posztot töltött be. Hernádi Zsolt kérdésre leszögezte: kinevezésüket nem politikai, hanem szakmai múltjuk alapozta meg. Kaderják Pétert még egyetemi éveiből, a Rajk László Szakkollégiumból ismeri.
