A folyóirat egyik munkatársa azt vette észre a Fidesszel, illetve a magyar állami tévével kirobbant botrány óta, hogy bizonyos körök szervezetten próbálják megtrollkodni a világhálón közzétett írásait. A bejegyzések, lásd: „Éljen Orbán Viktor!”, vagy Liberális média/Profil=liberálfasizmus”, sőt volt olyan is, aki az osztrák lapot a nácik hírhedt harci kiadványához, a Völkischer Beobachterhez hasonlította. De a lényeg, hogy ezek a vélemények egyáltalán nem kapcsolódnak a cikkekhez, hiszen azok nem Magyarországról vagy Orbán Viktorról szólnak.
Az ok alighanem az, hogy ezek a támadások a magyar közvéleményt célozzák meg. Hiszen jön a választás és oda lehet a kétharmad, noha Orbán mindent megtett, hogy kézben tartsa az államot. Ily módon mozgósítani kell a népet egy közös külső ellenséggel szemben. Az lehet az EU-párti, nyugati, kozmopolitika, genderrel megfertőzött, zsidó, migránsbarát liberalizmus, amely csakis Soros parancsait lesi. Milliárdos egyébként is évek óta az orbáni propaganda célkeresztjében van. És a züllés legújabb megtestesítője: a Profil. Ennek megfelelően a magyar kormányfő és társai ráeresztik a trollokat mindenre, ami idevág.
Az újság azt tanácsolja Magyarországnak, Szerbiának, egy sor amerikai tagállamnak, illetve latin-amerikai államnak, hogy szívleljék meg a brit és izraeli tapasztalatokat, mert ráfizetnek, ha meggondolatlanul enyhítenek a járvány miatt elrendelt szigoron. Ezt támasztja alá, hogy hiába oltják a lakosságot tiszta erővel, mind több és több az új beteg. Az ok az, hogy akik már megkapták az ellenanyagot, azt hiszik, hogy túl vannak a dolgon, és onnantól kezdve félvállról veszik a tilalmakat.
Csakhogy ily módon könnyen továbbterjedhet a fertőzés azokra, akik még nem védettek, így elsősorban a fiatalokra. Ez pedig odavezethet, hogy ismét elviselhetetlen állapotok alakulnak ki az intenzív osztályokon. Azaz az oltóanyag nem csodaszer és a helyzet kezd ellenőrizhetetlenné válni a magyaroknál és másoknál is.
De senki se gondolja, hogy a vakcina mindent megold, és hiba, ha a társadalom afelé tereli a kormányt, hogy lazítson. Magyarországon a rekorderek közé tartozik Európában, mert az emberek 30 %-a már megjárta az oltópontokat, csak éppen szélsebesen nő az új esetek száma. Pont azért, mert túl gyors az enyhítés. Húsvétkor még cseppen sem enyhült a helyzet, Orbán Viktor mégis hozzájárult, hogy kinyissanak az üzletek.
Ezzel szemben Nagy-Britannia és Izrael kellőképpen óvatosnak bizonyult, a társadalom nagy része megértette, hogy nem lehet idő előtt ugrálni. Ennek megfelelően egyre kevesebb az új beteg.
A CEU megtapasztalta, hogy nem számíthat az EU segítségére, miután Orbán Viktor kipécézte, noha az Európai Bíróság jogellenesnek minősítette az egyetem ellen hozott intézkedéseket. Erről az intézményrektora számolt be a svájci közrádiónak. Ugyanakkor úgy érzékelte a változást, hiszen tanárok és diákok kénytelenek voltak átköltözni Bécsbe, hogy mintha egy másik bolygóra keveredtek volna. Ignatieff szerint megkönnyebbültek, hogy nem örlődnek tovább egy rendszer malomkövei között.
Egy olyan rezsimről van szó, amely egyfolytában Sorost támadta, és ily módon a Közép-Európai Egyetemet is. De a kormányfőnek ellenség kellett, hogy mozgósítsa híveit. A milliárdos pedig optimális választás volt, hiszen nyitott a világra, magyar-amerikai zsidó befektető, aki állítólag bevándorlókkal akarja elárasztani Európát.
A hatalommal vívott küzdelemben hiába volt a sok tüntetés, Merkel figyelmeztetése, az EUB döntése. Orbán tett mindenre, az állam- és kormányfők pedig ráhagyták. Pedig ha a kancellár vagy Macron felhívja, hogy: nono!, akkor a CEU-nak nem kellett volna elmennie. Ám a rektor szerint az EU-val az a nagy gond, hogy sokat beszél a jogról, hogy még akkor is tétlen, amikor a legfőbb uniós bíróság tör pálcát egy kormány feje fölött. A klub inkább a fennálló hatalmat védi. Orbán pedig játszik Brüsszellel, a szervezet viszont nem értékközösségként működik.
Ignatieff az ellenségnek új hazafiságot javasol: meg kell értetni az emberekkel, hogy Magyarország sokkal nagyobb, sokkal több, mint az Orbán körüli korrupt klikk.
A visegrádi államok – Szlovákiát kivéve – nem tagjai ez euróövezetnek, mégis igen fontosak érdekesek a pénzpiacok számára, hiszen forgalmuk együttvéve nagyobb Németországgal, mint Kínáé. Persze a befektetőknek nem minden tetszik, amit ott mostanában látnak. A Magyar Nemzeti Bank pl. az olcsó pénz politikáját folytatja, a forint árfolyama ennek megfelelően nemrégiben még 368-nál jár az euróhoz képest.
Ám jegyzése javult, akárcsak a zlotyé, aminek több oka is van. Így az, hogy erősödött az euró és jobb lett a konjunktúra. A magyaroknál a gyors oltási kampány szintén enyhített a fizetőeszközre nehezedő nyomáson. De nyugtatóan hatott a jegybank fellépése is. A bécsi Nemzetközi Gazdasági Összehasonlítások Intézete azt jósolja, hogy a térség legtöbb állama az idén újra eléri a járvány előtti növekedési szintet. Mindent az határoz meg, milyen gyorsan sikerül beoltani a lakosságot.
A menesztett lengyel ombudsman úgy értékelte, hogy az országban 5 éve alkotmányos puccs zajlik, mivel a PiS igyekszik ellenőrzése alá vonni a demokratikus intézményeket. Bodnart a kormánypárt befolyása alatt álló Alkotmánybíróság tegnap mentette fel tisztségéből. Megbízatása már szeptemberben lejárt, de a Jog és Igazságosság azóta nem talált olyan jelöltet, akit az ellenzéki többségű Szenátus elfogadott volna.
A szószóló már csupán három hónapig maradhat hivatalban, de már jó ideje szálka volt a hatalom szemében, mert szót emelt a jogállam leszalámizása ellen, a demokrácia mellett. Pl. megkérdőjelezte azt a törvényt, amely akadályozza, hogy bírálni lehessen a politikusokat, illetve az egyházat. Most azt mondta, hogy a tét nem egyszerűen az ő eddigi hivatala, hanem hogy a jövőben miként értelmezik az emberi jogokat.
Egyébként az Európai Bíróság előzetes szakvéleménye éppen tegnap mondta ki, hogy ellentétes az uniós joggal, ahogyan és akikből megalakult a lengyel Legfelsőbb Bíróság két új kamarája. Egy másik állásfoglalás azt minősítette törvénytelennek, hogy Polt Péter meg akarta akadályozni, hogy egy bíró az EUB-hoz fordulhasson kérdéseivel.
A szlovén kormányfő az EU következő soros elnökeként arra készül, hogy felvesse: etnikai szempontok alapján húzzák újra meg a határokat a Nyugat-Balkánon. Jansa – nem hivatalos formában – már el is juttatta elképzelését az unió vezetőinek. Eszerint egyesülne Koszovó és Albánia, a boszniai Szerb Köztársaság javarésze csatlakoznak Szerbiához, a horvát része pedig az anyaállammal egyesülne. Vagy különleges státuszt kapna – Dél-Tirol mintájára. A bosnyákok pedig külön, önálló egységet alakíthatnának.
Érthető, hogy a felvetés hatalmas nyugtalanságot váltott ki, hiszen roppant érzékeny kérdésről van szó, amit a történelmi tapasztalatok alapján a legtöbben inkább a szőnyeg alá söpörnének. Jansa viszont azt mondja: az etnikailag tiszta államokban nem kellene vesződni a kisebbségi jogokl, intézmények és a demokratikus döntési folyamatok okozta bajokkal.
A politikus jól megérti magát Orbán Viktorral, aki finanszírozza Szlovéniában az elnök oldalán álló sajtót, illetve Ljubljanán keresztül ugyanezt csinálja Észak-Macedóniában is. Ő harcolta ki, hogy Várhelyi Olivér legyen a bővítési biztos, de Magyarországot elsősorban a szerbek belépése izgatja.
Mégsem valószínű, hogy bármi is lesz Jansa álmaiból. Hiszen nemrégiben leszerepelt, amikor nemrégiben egyszerűen kikapcsolta a kamarát, miután az EP bizottsága éppen a szlovén média függetlenségét akarta felmérni, és nem engedélyezte, hogy a kormányfő bejátsszon egy filmet. Azon kívül ahogy Brüsszel lekapcsolta Várhelyit, ugyanígy semlegesíteni tudja a soros szlovén elnökséget is.
A vezércikk szerint az jó, hogy Biden szankciókat jelentett be Oroszország ellen, miután beleavatkozott a tengerentúli választásokba, továbbá amerikai katonák és diplomaták elleni támogatásra uszított, ám az elnök kesztyűs kézzel bánt Putyinnal. Mert ugyan kiutasítják a washingtoni orosz nagykövetség 10 diplomatáját, és szankciókkal intézkedést hoznak több cég, illetve magánember ellen, de az intézkedések nem érintik az államfő hatalmának alapjait, így aligha térítik el szándékaitól Moszkvát.
Nem vonatkoznak az olaj- és földgáztársaságokra, amelyek exportbevételek javát termelik meg, de megúszta az a több tucat oligarcha is, aki a rezsim támaszát jelenti és Putyin személyes vagyonát kezeli. Hivatalos közlés szerint a lépéseket gondosan kalibrálták, hogy bizonyos területeken együttműködésre ösztönözzék a másik felet. Csak közben az oroszok minden eddiginél harciasabbak Ukrajna ügyében és szép lassan kinyírja Navalnijt.
Úgy hogy ha nem igazolódnak be az amerikai remények, azaz Putyin tesz a megtorló intézkedésekre és továbbra is szét akarja verni az amerikai gazdaságot, politikai és szövetségi rendszert, akkor a Biden-kormányzatnak ismét cselekednie, de már olyasmire kell rászánnia magát, ami igazán fáj az orosz elnöknek.
