Előfizetés

Két és fél milliárd Tyrannosaurus rex élhetett a Földön

MTI
Publikálás dátuma
2021.04.16. 15:33

Fotó: RAUL LUNIA / AFP
Az első „dinószámlálás” eredménye meglehetősen nagy hibaszázalékot tartalmaz: a valaha élt őshüllők száma minimálisan 140 millió, maximálisan 42 milliárd.
Összesen 2,5 milliárd példány élhetett a Földön a Tyrannosaurus rexből, az egyik legismertebb dinoszauruszfajból – számolták ki a Kaliforniai Egyetem berkeley-i intézményének kutatói, akik a Science című folyóiratban publikálták csütörtökön az első „dinószámlálás” eredményét. A rendelkezésre álló tudományos adatok alapján a kutatók kiszámították, hogy az őshüllők 15 éves korukra érhették el az ivarérettséget, minden generáció mintegy 19 évig élhetett, a felnőtt állatok súlya 5,2 tonna körül lehetett, és átlagosan minden 100 négyzetkilométerre jutott egy példány 2,3 millió négyzetkilométer összterületen. Ezekből az adatokból kiindulva a kutatók arra a következtésre jutottak, hogy a bolygón 
egy adott pillanatban mintegy 20 ezer T. rex élhetett, és a faj 127 ezer generáción keresztül maradhatott fenn.

Ez azt jelenti, hogy 2,5 millió év alatt összesen 2,5 milliárd T. rex élt a Földön. Azt a berkeley-i kutatók is elismerték, hogy becslésük meglehetősen nagy hibaszázalékot tartalmaz: az összes valaha élt Tyrannosaurus rex száma minimálisan 140 millió, maximálisan 42 milliárd, ennek átlagát határozták meg mintegy két és fél milliárdban, az időszak pedig, amelyben a gigantikus állatok Észak-Amerikát rótták, 1,2 milliótól 3,6 millió évig terjed. Szakértők szerint ha a T. rexből csak 2,5 millió élt volna - és nem 2,5 milliárd -, valószínűleg soha nem tudtuk volna meg, hogy léteztek. A T. rex volt minden idők legnagyobb húsevő szárazföldi állata. A faj valószínűleg akkor halt ki, amikor egy aszteroida csapódott be Mexikó területén, kipusztítva a Földön hajdan létező fajok háromnegyedét.

A „szőnyegbombázó” antibiotikumokról szól a KliniKaland új része

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.04.16. 15:16

A sokszor feleslegesen szedett gyógyszerek előnyeit és hátrányait is bemutatja A Miért fontos az óvatosság? című animációs kisfilm.
Az antibiotikumok „szőnyegbombázó” hatásmechanizmusát, előnyeit és hátrányait is bemutatja a Semmelweis Egyetem animációs filmsorozatának negyedik része. Az ismeretterjesztő sorozat új epizódja elmagyarázza az antibiotikumoknak ellenálló rezisztens baktériumok kialakulását és veszélyeit is. A kisfilmből megtudható többek között, hogy a legismertebb antibiotikumot, a penicillint 1928-ban fedezte fel Alexander Fleming. Ennek a gyógyszernek köszönhető, hogy ma már sokkal kevesebben halnak meg bakteriális fertőzésekben, mint 100 éve. Kiderül az is, miért fontos, hogy csak az orvos utasítása szerint szedjünk antibiotikumot. Mint megírtuk, a felsőoktatási intézmény KliniKaland című kisfilmsorozatának harmadik részében a vírusok és a baktériumok közötti különbségről, előtte a az immunrendszer védekezőrendszeréről, az elsőben pedig a védőoltásokról lehetett többet megtudni.

Szombaton még süthet a nap, de vasárnapra már mindenhol beborul

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.04.16. 14:01

Fotó: Shutterstock
Könnyen megázhatunk a hétvégén, ha nincs nálunk esernyő.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése szerint szombaton az erőteljes nappali gomolyfelhő-képződés mellett hosszabb-rövidebb időre mindenhol kisüt a nap. Néhol kialakulhatnak - legkisebb eséllyel a Tiszántúlon - záporok. Délután dél felől megnövekszik a fátyolfelhőzet, majd estétől egyre vastagabb felhők érkeznek a déli megyék fölé. Az északi szél a Dunántúlon megélénkül, másutt általában gyenge vagy mérsékelt marad. 
A legmagasabb nappali hőmérséklet 10 és 15 fok között várható.

Vasárnap jobbára erősen felhős vagy borult lesz az ég. Eleinte inkább délen, majd északabbra is több helyen eleredhet az eső, zápor. Az északi, északkeleti szél helyenként megélénkül. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 1, 6, 
a csúcshőmérséklet 8 és 15 fok között alakul, az északkeleti országrészben lesz az enyhébb idő.