Előfizetés

Rossz minőségű gyanta okozta a problémát a Progressz dokkolásakor

MTI
Publikálás dátuma
2021.04.16. 15:34

Fotó: NASA
A Szojuz orrában elhelyezett kamerák megmutatták, miért kellett februárban kézi vezérléssel csatlakoztatni a Nemzetközi Űrállomáshoz a teherűrhajót.
A Szojuz hordozórakéta védőpajzsának készítéséhez használt rossz minőségű gyanta miatt adódtak dokkolási problémák, amikor februárban a Progreszsz MSZ-16 orosz teherűrhajót automata üzemmódban csatlakozni próbált a Nemzetközi Űrállomáshoz (ISS) – közölte pénteken a Ria Novosztyi orosz űripari forrásokra hivatkozva. A hírügynökséget tájékoztató illetékes úgy fogalmazott, hogy a Szojuz orrában elhelyezett kamerák kimerítő képet adnak arról, ami történt. Az esetet vizsgáló bizottság tisztázta, hogy a pajzs gyártásakor egy külső beszállító által készített, instabil gyantát használtak. Ezt a gyantát viszik fel a teherűrhajót felbocsátáskor védő pajzs belső felületére. De nemcsak a Progreszsz felbocsátásakor használták ezt az anyagot, hanem más automata űreszközökhöz is. A vizsgálóbizottság javaslatára szigorították a minőségi ellenőrzést, és a már elkészült burkolatokon kiegészítő munkálatokat végeztek, és az újakon pedig módosítják ezt a „szerkezeti sajátosságot”. A Progreszsz MSZ-16 teherűrhajót február 17-én bocsátották fel a Szojuz hordozórakétával, de nem tudták automata üzemmódban csatlakoztatni az űrállomáshoz, mert amikor húszméteres távolságra volt tőle, érkezési tengelye eltért a dokkolási tengelytől. Emiatt Szergej Rizskov orosz asztronauta kézi vezérléssel hajtotta végre a műveletet. Akkoriban orosz hírügynökségek űripari forrásokra hivatkozva közölték: az okozhatta a bajt, hogy felbocsátáskor a teherűrhajót körülvevő, két részből álló védőpajzs leválásakor a Kursz dokkolórendszer antennája és elemei megsérültek Az amerikai űrkutatási hivatal által később közzétett fényképen jól látható a horpadás az antenna perselyén, és még egy sérülés a berendezés fém felületén. A teherűrhajó 600 kilogramm üzemanyagot, 420 liter ivóvizet, levegőt, 40,5 kilogramm cseppfolyósított nitrogént, élelmiszert, különböző műszereket és kísérletekhez szükséges eszközöket szállított az ISS-re. 

Két és fél milliárd Tyrannosaurus rex élhetett a Földön

MTI
Publikálás dátuma
2021.04.16. 15:33

Fotó: RAUL LUNIA / AFP
Az első „dinószámlálás” eredménye meglehetősen nagy hibaszázalékot tartalmaz: a valaha élt őshüllők száma minimálisan 140 millió, maximálisan 42 milliárd.
Összesen 2,5 milliárd példány élhetett a Földön a Tyrannosaurus rexből, az egyik legismertebb dinoszauruszfajból – számolták ki a Kaliforniai Egyetem berkeley-i intézményének kutatói, akik a Science című folyóiratban publikálták csütörtökön az első „dinószámlálás” eredményét. A rendelkezésre álló tudományos adatok alapján a kutatók kiszámították, hogy az őshüllők 15 éves korukra érhették el az ivarérettséget, minden generáció mintegy 19 évig élhetett, a felnőtt állatok súlya 5,2 tonna körül lehetett, és átlagosan minden 100 négyzetkilométerre jutott egy példány 2,3 millió négyzetkilométer összterületen. Ezekből az adatokból kiindulva a kutatók arra a következtésre jutottak, hogy a bolygón 
egy adott pillanatban mintegy 20 ezer T. rex élhetett, és a faj 127 ezer generáción keresztül maradhatott fenn.

Ez azt jelenti, hogy 2,5 millió év alatt összesen 2,5 milliárd T. rex élt a Földön. Azt a berkeley-i kutatók is elismerték, hogy becslésük meglehetősen nagy hibaszázalékot tartalmaz: az összes valaha élt Tyrannosaurus rex száma minimálisan 140 millió, maximálisan 42 milliárd, ennek átlagát határozták meg mintegy két és fél milliárdban, az időszak pedig, amelyben a gigantikus állatok Észak-Amerikát rótták, 1,2 milliótól 3,6 millió évig terjed. Szakértők szerint ha a T. rexből csak 2,5 millió élt volna - és nem 2,5 milliárd -, valószínűleg soha nem tudtuk volna meg, hogy léteztek. A T. rex volt minden idők legnagyobb húsevő szárazföldi állata. A faj valószínűleg akkor halt ki, amikor egy aszteroida csapódott be Mexikó területén, kipusztítva a Földön hajdan létező fajok háromnegyedét.

A „szőnyegbombázó” antibiotikumokról szól a KliniKaland új része

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.04.16. 15:16

A sokszor feleslegesen szedett gyógyszerek előnyeit és hátrányait is bemutatja A Miért fontos az óvatosság? című animációs kisfilm.
Az antibiotikumok „szőnyegbombázó” hatásmechanizmusát, előnyeit és hátrányait is bemutatja a Semmelweis Egyetem animációs filmsorozatának negyedik része. Az ismeretterjesztő sorozat új epizódja elmagyarázza az antibiotikumoknak ellenálló rezisztens baktériumok kialakulását és veszélyeit is. A kisfilmből megtudható többek között, hogy a legismertebb antibiotikumot, a penicillint 1928-ban fedezte fel Alexander Fleming. Ennek a gyógyszernek köszönhető, hogy ma már sokkal kevesebben halnak meg bakteriális fertőzésekben, mint 100 éve. Kiderül az is, miért fontos, hogy csak az orvos utasítása szerint szedjünk antibiotikumot. Mint megírtuk, a felsőoktatási intézmény KliniKaland című kisfilmsorozatának harmadik részében a vírusok és a baktériumok közötti különbségről, előtte a az immunrendszer védekezőrendszeréről, az elsőben pedig a védőoltásokról lehetett többet megtudni.