Előfizetés

Időzített bombaként ketyeg a járványhulladék

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.04.17. 10:10

Fotó: FRANKHOERMANN/SVEN SIMON/dpa Picture-Alliance / AFP
A vadvilágban már fel is robbant egy holland tanulmány szerint.
A legfrissebb kutatások ketyegő bombaként emlegetik a járvány miatt keletkező egyre nagyobb mennyiségű hulladékot. A vadvilágban ez már fel is robbant – legalábbis ezt állítja egy friss holland tanulmány, amelyről a NRGreport.com számolt be.  Arra keresték a választ a Leiden Egyetem és a Naturalis Biodiverzitás Központ szakértői, hogyan befolyásolja a koronavírus-járvány miatt keletkező műanyaghulladék a vadvilágot. A kutatást az inspirálta, hogy egy olyan sügért, illetve a tetemét találták meg, ami egy orvosi gumikesztyűbe akadva pusztult el. A „koronahulladék első holland áldozatának” felfedezése után a szakértők biztosak voltak benne, nem ő lesz az utolsó. A szakértők közösségimédia-posztokat és helyi újságcikkeket figyelve észrevették, hogy az Egyesült Királyságból hulladékba akadt rókákról jöttek hírek, Kanadából pedig többnyire eldobott orvosi szájmaszkba gabalyodott madarakról írnak és posztolnak. Azt látták, hogy sünök, sirályok, rákok és denevérek is találkoznak eldobott, egyszer használatos műanyagokkal.
A szakértők azt is találták, van, hogy az állatok el is fogyasztják a hulladékot: jöttek jelentések maszkot rágó csimpánzokról, és olyan pingvinről, amelynek a gyomrában találtak ilyet. A kutatók felhívták a figyelmet arra, hogy még a háziállatok is veszélyben lehetnek: véletlenül lenyelhetnek maszkokat, ennek következtében akár éhen is halhatnak, mert nem képesek rendesen enni vagy emészteni. Szomorú az is, hogy egyre több állatfaj kezdte felhasználni a járványhulladékot, például fészeképítésre: Hollandiában egy vízityúk fészkében találtak maszkokat és kesztyűket, amelyeket valószínűleg nem megfelelő módon dobtak ki. Ezeket ugyanis veszélyes hulladékként kellene kezelni. A szakértők felhívták a figyelmet, ha ezeket a felszereléseket a kommunális hulladékba dobjuk, a természetben végezhetik, aminek súlyos következményei lehetnek a vadvilágra nézve.

Megígérte a feleségének: 750 ezer eurót adott a münsteri állatkertnek egy idős férfi

MTI
Publikálás dátuma
2021.04.16. 16:01

Fotó: Allwetterzoo Münster
A 270 millió forintnak megfelelő adományt többek között a medveház felújítására fordítják.
Beváltotta évekkel korábban elhunyt feleségének tett ígéretét egy 82 éves münsteri férfi: 750 ezer eurót (270 millió forintot) adományozott a város állatkertjének. Ez az intézmény történetének valaha egy összegben kapott legnagyobb adománya. Az igazgatónő, Simone Schehka csütörtökön sajtótájékoztatón mondott köszönetet Horst Eschlernek a támogatásért. Elmondása szerint a pénzt többek között a medveház felújítására fordítják. Az adományozás ötletét egy ausztráliai utazás adta. Feleségével ott látták, mennyit szenvedtek az állatok a pusztító bozóttüzek miatt, és hogy milyen sok ember segített rajtuk – mondta Eschler. Hozzátette, ez élete egyik legszebb napja, mert végre beváltotta feleségének tett ígéretét. A házaspár ugyanis megegyezett abban, hogy a gyerekeket és az állatokat fogják segíteni. Az intézmény emléktáblával mond köszönetet a férfinak és néhai feleségének. 

Brazília megígérte: 2030-ig felszámolja az amazóniai erdőirtást

MTI
Publikálás dátuma
2021.04.16. 12:30

Fotó: CARL DE SOUZA / AFP
Először fogalmazott meg konkrét célkitűzést a brazil kormány az esőerdőkben folyó, illegális fakitermelés visszaszorítására.
Ígéretet tett a brazil elnök az éghajlatváltozás elleni küzdelem támogatására, és az amerikai elnököt levélben biztosította arról, hogy Brazíliában 2030-ig véget vetnek az illegális fakitermelésnek – jelentette a Folha de S. Paulo című lap helyi idő szerint szerdán. Jair Bolsonaro az április 22-23. között tartandó virtuális klímacsúcstalálkozó előtt írt levelet Joe Biden amerikai elnöknek. Brazíliában szerdán tettek közzé új tervet az Amazonas-medence védelmére. A brazil kormány első alkalommal fogalmazott meg konkrét célkitűzést az amazóniai őserdőben folyó fakitermelés mértékének csökkentésére. Az Observatorio do Clima nevű agytröszt szerint Bolsonaro hivatalba lépése óta 16 százalékkal emelkedett a letarolt területek nagysága. Az amazóniai esőerdő a legnagyobb a világon. Létfontosságú a szén-dioxid elnyelésében, ezáltal lassítja a globális felmelegedést. Területének jelentős része Brazíliában található, ezért az országnak fontos szerepe van a klímavédelemben.