Előfizetés

Propagandával vezényelt vírusháború folyik

Czene Gábor
Publikálás dátuma
2021.04.17. 07:00

Fotó: Népszava
A kormány nem viszi túlzásba a pontos ismeretek átadását – részben ezzel magyarázza Hann Endre, a Medián ügyvezető igazgatója a többség tájékozatlanságát.
A népességhez viszonyítva Magyarországon kiemelkedően sokan vesztették életüket a járványban, a halálos áldozatok száma már 25 ezer körül jár. Az önök felmérése, amely a HVG megbízásából készült, bizonyítja: hatalmas tévedés lenne azt hinni, hogy ezzel az alapvető ténnyel mindenki tisztában van.
A lakosság mindössze 36 százaléka képes hozzávetőleg pontosan megmondani, hányan haltak meg eddig koronavírusban Magyarországon. A megkérdezettek 2 százaléka néhány ezerrel felülbecsülte, míg 10 százaléka, ha nem is túl jelentősen, de alulbecsülte – 10-20 ezer közé tette – az áldozatok számát. Érdekesebb ennél, hogy 15 százalék nagyságrendileg téves választ adott, a fennmaradó 37 százalék nem is vállalkozott rá, hogy válaszoljon: ez a csoport került a „nem tudja” kategóriába. A tájékozottság szintje tehát módfelett alacsonynak nevezhető. Azok aránya, akik egyáltalán nincsenek képben –nagyságrendileg tévedtek, vagy nem tudtak mit válaszolni –, meghaladja a társadalom felét, a valóságnak megfelelő információval rendelkezők aránya alig több a lakosság harmadánál.

Hogyan lehetséges ez?
Nagyon régen az állami közvélemény-kutatónál, a Tömegkommunikációs Kutatóközpontban dolgoztam. A legizgalmasabb felméréseink a különféle történelmi, kulturális, gazdasági és egyéb ismeretek meglétének vizsgálatával foglalkoztak. Azóta én már semmin sem csodálkozom... Pedig a Kádár-korszakban nem léteztek kereskedelmi csatornák, az egyedüli Magyar Televízió révén a mainál lényegesen hatékonyabb volt az ismeretterjesztés.

Csakhogy most a bőrünkre megy a játék, és a csapból is járványügyi adatok folynak. Lássuk be azért, hogy a kormány és a hivatalos kommunikáció nem viszi túlzásba a pontos ismeretek átadását. Az emberek jelentős része pedig felületes – nem szeretnék erősebb kifejezéseket használni –, nem tájékozódik alaposan. Sok hír jut el hozzánk, amit nem könnyű feldolgozni: olyan ez, mint az egészségtelen táplálkozás, amikor rágás nélkül habzsoljuk be az ételt. De ez inkább csak növeli az állami hírgépezet felelősségét.

Ha valaki nem tudja, hány áldozatot követel a járvány, akkor jó eséllyel a veszély mértékét és a védekezés fontosságát is hajlamos lebecsülni. Vagy nincs ennyire direkt összefüggés?
Könnyen lehet, hogy van. Sokan még mindig „nem hisznek” a vírusban. A minap hallottam a piacon két kigyúrt alakot beszélgetni, hangosan röhögtek a járványügyi „felhajtáson”. Közben egyre többen veszítenek el családtagot, barátot, ismerőst. De még erre is van, aki azt mondja, hogy az illetőt nem a vírusfertőzés vitte el, hanem más betegsége miatt egyébként is meghalt volna.

Az önök felméréséből az is kiderül, hogy a kormánypártiak lényegesen elégedettebbek a vírusügyi intézkedésekkel, mint az ellenzékiek. Abnormális állapot, hogy a jobb- és baloldali szimpatizánsok eltérően vélekednek a járványkezelés sikeréről, vagy Magyarországon ez a dolgok rendje? Nem szokatlan, hogy politikai kérdésekről megoszlanak a vélemények. Az a kivételes, ha nem. Ezzel együtt abszurdnak érzem az ilyen mértékű megosztottságát egy annyira közérdekű ügyben, amilyen a járvány elleni védekezés. Mivel azonban a kormánypropaganda erre a megosztottságra épít, folyamatosan ezt erősíti, sajnos, azt kell mondanom, hogy a maga politikai szempontjából jól működik.

Orbán Viktor kormányfő tavaly ősszel, amikor más országokhoz viszonyítva nálunk kevés volt a halálos áldozat, közölte, hogy a védekezés sikerét elsősorban az elhunytak számában méri. Markáns kijelentés, de mintha nem hagyott volna mély nyomot a társadalomban.
Olyan sok állítást hallunk napról napra, hogy a korábbiak egy részéről hajlamosak vagyunk megfeledkezni. Orbánnak ezt az ön által idézett mondását amúgy még viszonylag gyakran emlegetik. De kit zavar? Az emberek látják, hogy a miniszterelnök követi a fejleményeket, korán kel, intézkedik. Hát mi kell még? A nyilvánosságot Orbán uralja, a napirendet Orbán diktálja. Részben ez a természetes. Katasztrófahelyzetekben mindig a hatalmon lévő első számú vezető határozza meg a dolgok menetét. Neki hisznek, tőle várják a megoldást, elvégre ő képes döntéseket hozni. Más kérdés, hogy mit tehetne az ellenzék. Orbánnal szemben továbbra is egy megosztott ellenzék áll, mert bármennyire összefogtak, még mindig külön-külön beszélnek. Ritka eset, hogy nem. Azt ígérik, hogy ősztől, az előválasztás után nem így lesz. Azért azt majd megnézem. Nehéz ügy, mert a pártoknak továbbra is érdekük magukat megmutatni, a versengés sokszor felülírja az együttműködést. Az ellenzék tetten érhető hibákat is elkövetett, voltak zavarok és ellentmondások az oltásról szóló kommunikációban. Nem véletlen, hogy a kormány propagandája az oltások számát helyezte a középpontba.

A Medián adatai is arról tanúskodnak, hogy az ország alaposan kezd belefáradni a korlátozásokba. A kormány a közhangulat után megy a nyitással? Egészen biztos, hogy a kormány folyamatosan méri a közhangulatot, és egészen biztos az is, hogy nagy az igény a nyitás iránt. A kormány igyekszik megfelelni a társadalmi igénynek, ennek azonban egy része megint csak propaganda. Ha valaki visszakeresi, hogy az elmúlt egy évben hányszor hangzottak el pozitív tartalmú, de jövő idejű állítások, akkor láthatja, hogy már az összes variációt elsütötték. „Már csak ennyi meg ennyi időt kell várni, és kinyitjuk ezt is, azt is, amazt is.” Most ugyanez folyik. Abban a formában, ahogyan tálalják, kamu a három és fél millió beoltott is. Én azt nevezem beoltottnak, aki megkapta a szükséges számú oltást és eltelt a védettség kialakulásához szükséges idő.

Ha indiszkrét a kérdés, ne válaszoljon: válogatott a vakcinák között, vagy elfogadta azt, ami elsőre jött? Semmi titok nincs benne. Feleségem érdeklődött a háziorvosnál, hogy mi a helyzet. Eléggé benne vagyok már a korban, a gyerekeim is féltettek. Egyik este kaptam az e-mailt, hogy beoltanak Szputnyikkal, ha kérem. Reggel írtam sms-t három kiváló orvos barátomnak, megkérdeztem, mit szólnak az orosz vakcinához. Mindhárman azt válaszolták, hogy semmi gond nincs vele, menjek nyugodtan. Múlt hétvégén már a második adagot is megkaptam. Szóval, nem válogattam, de a kínai esetében kevésbé lettem volna nyugodt. Ennek semmi köze a politikához. Általam nagyra becsült szakértők, például Duda Ernő professzor fenntartásai annál inkább kételyeket ébresztettek bennem.

Mire tippel, mit lép a kormány, ha már az összes oltásért regisztrált ember megkapta a vakcinát, de még ez is kevés az úgynevezett nyájimmunitás eléréséhez? A járvány kitörése után hosszú ideig erős volt az üzenet, hogy a vírus csak az öregek között pusztít. Újabban – valószínűsíthetően a mutánsok miatt – egyre több fiatal betegszik meg súlyosan, az áldozatok átlagos életkora is csökken. Még a kiskamaszok sincsenek biztonságban. A vakcinaregisztráció indulásakor sok fiatal azt gondolhatta, hogy nem fenyegeti veszély, ha pedig fenyegetné is, belátható időn belül akkor se kerülne sorra, mert először az időseket oltják. Ezen már túl vagyunk. Nem tartom kizártnak, hogy a közeljövőben viszonylag nagy számban fognak regisztrálni oltásért a fiatalok, főleg, ha népszerű influenszerek vagy popzenészek kampányával sikerül megszólítani őket.

És ha mégsem?
Szerintem sikerülni fog. Ez olyan társadalmi érdek, amiben kivételesen nincs pártpolitika megosztottság. Az összes ellenzéki politikus is, aki csak megszólal, oltásra buzdít. Ebben a tekintetben nem vagyok borúlátó. Utalt valamire a kérdésével?

Semmire, csak megkérdeztem.
Ha esetleg arra kíváncsi, egyetértenék-e azzal, hogy legvégső esetben a kormány tegye kötelezővé az oltást, akkor azt mondom: nem lenne ellenemre. Megrögzött liberálisként a kötelező oltást nem tartanám antiliberális intézkedésnek. Csak az a baj, hogy a világot annyira átszőtték az összeesküvés-elméletek, hogy egy ilyen döntés bizonyosan komoly konfliktus forrása lenne, ami a Fidesz számára akár szavazatvesztéssel is járhatna. Nem hiszem, hogy Orbán megkockáztatná. Én is annak drukkolok, hogy ne legyen rá szükség. Így is éppen elég sok konfliktus szabdalja a magyar társadalmat, nem hiányzik még egy újabb.

Névjegy

Hann Endre 1946-ban született Budapesten. 1969-ben lett a Tömegkommunikációs Kutatóközpont kérdezőbiztosa, következő évtől az Eötvös Loránd Tudományegyetem hallgatója, ahol klinikai pszichológusi végzettséget szerzett. 1989-ben egyik alapítója volt a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézetnek, amelynek ügyvezető igazgatója.

Orbán egy nem létező protokollra hivatkozott az iskolanyitás kapcsán

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2021.04.17. 06:20

Fotó: ORBÁN VIKTOR FACEBOOK-OLDALA
Nem ez az első eset, hogy a miniszterelnök önellentmondásba keveredik.
Ő maga sincs meggyőződve a hétfői iskolanyitás időszerűségéről, de a kormány a WHO (Egészségügyi Világszervezet) protokollja szerint cselekszik, amely azt javasolja, hogy zárásnál az iskolákat zárják be utoljára, nyitásnál pedig az iskolákat nyissák ki először - egyebek mellett erről beszélt Orbán Viktor miniszterelnök pénteki rádióinterjújában. Csakhogy a WHO-nak nincs olyan protokollja, ami ezt javasolná. Kökény Mihály korábbi egészségügyi miniszter, a WHO konzultánsa lapunknak azt mondta: a szervezet ilyen protokollt biztos, hogy nem adott ki. Ajánlások vannak a koronavírus-járvány és az oktatási intézmények összefüggésében, ám ezek elsősorban az iskolák bezárásának vagy megnyitásának általános mérlegelési, kockázatértékelési szempontjait tartalmazzák. Az még csak javaslat szintjén sem merül fel, hogy az oktatási intézmények megnyitása hol jelenjen meg egy ország nyitási sorrendjében. - Az előfordulhatott, hogy a WHO valamelyik képviselője valamikor olyasmit nyilatkozott, amiből a magyar miniszterelnök azt a következtetés vonta le, hogy nyitásnál az iskolákat kell kinyitni először, de én ilyenről sem tudok. Azt viszont tudom, hogy a világszervezet főigazgatója egy hete arról beszélt, nem szabad elkapkodni a lazítást - fogalmazott Kökény Mihály. Kerestük a Miniszterelnökséget, hogy megtudjuk, pontosan milyen protokollra gondolhatott a miniszterelnök, de cikkünk írásáig nem kaptunk tájékoztatást. Nem ez az első eset, hogy Orbán Viktor önellentmondásba keveredik: múlt pénteken még nem a nemlétező WHO protokollra, hanem a legutóbbi nemzeti konzultáció eredményeire hivatkozva állította, hogy elsőként az iskolákat kell kinyitni. Csakhogy, mint arra Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő is rámutatott, a nemzeti konzultáció egyetlen kérdése sem vonatkozott az iskolák nyitására, sőt amikor a konzultáció elindult, az általános iskolák és az óvodák még nem is voltak zárva. Müller Cecília országos tisztifőorvos az operatív törzs pénteki online sajtótájékoztatóján szintén ellentmondásosan nyilatkozott a témában. Először arról számolt be, hogy tetőzik a harmadik hullám és “magas számokkal küszködünk”, nem sokkal később pedig arról beszélt: az óvodák, iskolák nyitását a járványügyi adatok teszik lehetővé. Hétfőn az óvodákban és az általános iskolák alsó tagozatain kezdődik meg a jelenléti oktatás-nevelés. A kormány döntése ellen számos civil, szakmai és érdekvédelmi szervezet tiltakozik.  

Közpénzmilliárdok után feljelentés

A beoltottak száma több mint 3 millió 145 ezer, a második oltást is megkapta több mint 1 millió 300 ezer ember – erről is beszélt Orbán Viktor az állami rádióban. Az oltásra regisztráltak száma 4 millió 219 ezer fő. A kormányfő szerint a következő hat hét döntő lesz, Magyarország meg tudja duplázni a beoltottak számát, így május végére, júniusra „kint vagyunk a vízből”. A miniszterelnök ismertette a tegnapi járványadatokat, eszerint meghalt 241 ember, 10 ezer alá – 9459-re – csökkent a kórházban lévő betegek száma és 1117-en vannak lélegeztetőgépen. Az állami lélegeztetőgép-vásárlás révén összesen 12 milliárd forint közpénzt fizettek ki az OTT-ONE Nyrt.-nek. A cég részvényeivel való kereskedést tegnap felfüggesztették a Budapesti Értéktőzsdén. A jegybank indoklása szerint erre azért került sor, mert a cég könyvvizsgálója bejelentette, hogy a könyvvizsgálatra vonatkozó szerződését rendkívüli felmondással felmondja. A jegybank az OTT-ONE Nyrt. tevékenységével összefüggésben feljelentést is tett a Fővárosi Főügyészségen.

Több oltás, több boncolás

A napokban emlékeztette a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) a kormányhivatalokat arra a 2019. január 10-én kiadott tájékoztatóra, amelyben többek között előírják, hogy minden olyan elhalálozást jelenteni kell, amely az oltást követő 1 hónapon belül történt és ezekben az esetekben kötelező boncolás – adta hírül a Telex. Most évente a mintegy 136 ezer halott mellett körülbelül 35-40 ezer boncolást végeznek el országszerte. Ám annak becslésére, hogy az oltásokkal összefüggő rendelkezés mennyivel növelheti ezt a mennyiséget, egyetlen forrásunk sem vállalkozott. Egy orvosképzéssel is foglalkozó egyetem szakembere lapunknak azt mondta: január óta zajlanak az oltások, náluk azóta körülbelül 8-10 olyan boncolás történt, ahol az oltás és a halál ideje között nem telt el még a négy hét. Közülük kettő olyan eset volt, ahol fölmerült, hogy lehetett összefüggés az elhalálozás és az oltás között. Ám mint mondta: ennek egyértelmű igazolásához a boncasztalon nincsenek eszközök.
Egy másik forrásunk úgy vélte, valószínűleg több lesz a boncolás, hiszen nagyságrendekkel több embert oltottak az elmúlt hetekben. Ő maga több olyan esetre emlékszik, amikor valaki az oltást követően halt meg Covid-fertőzésben. Ám ők többnyire olyan emberek voltak, akiknél az oltás körüli napokban még nem alakulhatott ki a védettségük, és ezért betegedtek meg. Azt ő is elmondta, hogy a boncolással legfeljebb azt lehet kideríteni, hogy miben halt meg az illető. Például, ha a nagy erekben találnak vérrögöket, azt éppúgy okozhatja érrendszeri elváltozás, mint az oltási szövődményként ismert vérrögösödés. Magyarországon 2020. március 4-én jelentették az első megerősített Covid–19-esetet, s március 15-én vesztette életét a járvány első áldozata. Az országos tiszti főorvos március 19-én néhány hónapra felfüggesztette a boncolási kötelezettséget, a törvényszéki boncolások kivételével. A második hullám idején már ismét lehetett boncolni. Igaz, csak az úgynevezett „száraz boncolást” alkalmazhatták. Ez azt jelenti, hogy az aerosol képződés veszélye miatt mellőzik a holtest és a szervek vízzel való lemosását munka közben. Lapunk megkérdezte a tisztiorvosi hivatalt és az operatív törzset, hogy január óta hány olyan boncolás történt, amelynél találtak ok-okozati összefüggést az oltás és az elhalálozás között? Mely védőoltások után és hány ilyen eset fordult elő? Összesen hányan haltak meg a védőoltás beadása után egy hónapon belül? Cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. - D. A.

A járványra hivatkozva adnak újabb segítséget a NER-sajtónak

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2021.04.17. 06:00

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A főváros engedélyétől függetlenül terjeszthetik majd például a kormányközeli Metropolt.
A járványvédelmi intézkedések lépcsőzetes feloldásáról szóló rendeletek közé rejtette a NER részeként újraindított Metropol terjesztését segítő intézkedést a kormány. A jövő héttől hatályba lépő „egyes veszélyhelyzeti intézkedések” címet viselő kormányrendeletben a teraszok közterületi díj megfizetése alóli felmentése mellé beemeltek egy sajtótermékek árusítására vonatkozó passzust. Ennek értelmében a sajtótermékeket árusító üzlet, pavilon tulajdonosa, bérlője nem köteles közterület-használati hozzájárulást fizetni, sőt közterület-használati hozzájárulást sem kell beszereznie, ha kizárólag olyan lapokat árusít, ami a járványhelyzettel kapcsolatos közérdekű közleményt, tájékoztatást tartalmaz. A fenti kedvezményeket a közterületen osztogatott – járványügyben közérdekű információkat közlő – lapokra is kiterjesztették. Mindez arra is utalhat, hogy a NER részeként működő sajtóbirodalom, a KESMA, illetve a birtokában álló Mediaworks újabb kiadvány indítására készül, vagy így akarja helyzetbe hozni a tavaly ősszel újraindított – az ellenzéki városvezetést leplezetlenül bíráló – Metropolt. Közérdekű járványügyi közleményeket közlő, köztereken osztogatott sajtótermékből ugyanis összesen kettő van: a Metropol és a Pesti Hírlap. A nyomtatott Pesti Hírlap terjesztését tavaly felfüggesztették néhány hónapra, de most már ismét elérhető. A Pesti Hírlappal érvényes szerződése van a fővárosnak, amely alapján rendszeresen jelennek meg fővárosi tartalmak az újságban. A Metropol viszont azóta sem kapott engedélyt a közterületi terjesztésre a fővárostól. A Metropol – lánykori nevén Metro – 1998 őszén jelent meg a pesti utcákon. A kiadás joga 2011-ben került Simicska Lajos üzlettársának, Fonyó Károlynak a vagyonkezelő cégéhez. Orbán és Simicska 2015-ös szakítása azonban ennek a vállalkozásnak is betett, a főváros még abban az évben szerződést bontott velük. Egy év múlva be is zártak. A terjesztési helyeket pályáztatás nélkül a Habony Árpád és Győri Tibor cége, a Modern Media Group (MMG) által kiadott szintén ingyenes Lokál újság kapta meg a fővárostól. Az orgánum a kormánypropaganda kevés mértéket ismerő eszköze lett. A 2019-es önkormányzati választások után Karácsony Gergely főpolgármester egyértelművé tette: „Nem hagyom, hogy a főváros asszisztáljon a gyűlöletkeltő hazugságaik terjesztéséhez!” Nem sokkal később a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) felmondta a terület-használati szerződést. A Lokált tavaly felváltotta a Mediaworks termékeként újrainduló Metropol. A fővárosi válasz nem váratott magára sokáig. A Fővárosi Közgyűlés még abban a hónapban úgy döntött, hogy ingyenes sajtótermék közterületi osztásához csak akkor járulnak hozzá, ha a kiadó vállalja, hogy közöl közérdekű fővárosi önkormányzati tartalmakat, méghozzá ingyen. A két érintett újság ezzel kiválthatta volna a közterület-használati díj 90 százalékát. A fideszes volt józsefvárosi polgármester, Sára Botond vezette fővárosi kormányhivatal a Kúriához fordult jogorvoslatért. Közben a fővárosi közterület-felügyelők ellenőrizni kezdték a Metropolt osztogató rikkancsokat, mondván a lap terjesztése illegális, mivel az újság nem rendelkezik közterület-használati engedéllyel. A Kúria Önkormányzati Tanácsa idén januárban azonnali jogvédelmi intézkedésként megtiltotta a közterületek használatáról szóló rendelet azon részének alkalmazását, amely a négy oldalas ingyenességről szólt. Ettől persze még nem lett közterület-használati engedélyük. Így értünk el a most készült kormányrendeletig, amely már fővárosi hozzájárulás nélkül is lehetővé teszi a lapok terjesztését.