Legyen közkincs a vakcina!

A vakcinafejlesztők tegyék mindenki számára hozzáférhetővé a koronavírus elleni szérumok receptjét a járvány végéig - szorgalmazza egy nemzetközi kampány a jelenlegi hiány enyhítésére. A gazdag országok és a gyógyszerlobbi szerint azonban a lépés nem feltétlenül javítana a helyzeten.

- áll abban a nyílt levélben, amelyben több mint 170 egykori kormány- és államfő, illetve Nobel-díjjal elismert tudós és közszereplő kéri Joe Biden amerikai elnöktől, hogy támogassa a koronavírus-vakcinák átmeneti globális közkinccsé tételének tervét. A Medgyessy Péter volt magyar miniszterelnök által is aláírt dokumentum egy nemzetközi kampány része, amely mögött a védőoltás technológiájának megosztásáért kardoskodó People’s Vaccine Alliance nevű koalíció áll.

A levél szerzői azzal érvelnek, hogy a szérumokra vonatkozó szellemi tulajdonjog felfüggesztése életeket mentene, hiszen így világszerte akadálytalanul lehetne bővíteni a gyártókapacitást, ami enyhítené a jelenlegi vakcinahiányt. “A legtöbb szegény államban tízből kilenc ember nem fog idén vakcinához jutni. A jelenlegi tempóban sok ország csak 2024-ben fogja elérni a koronavírussal szembeni tömeges immunitást” - fogalmaznak. Felhívják a figyelmet arra, hogy a már beoltott amerikaikra nézve is kockázatos, ha a vírus szabadon tombolhat a világban, hiszen új variánsok alakulhatnak ki. Arra is emlékeztetnek, hogy a világgazdaság gyengélkedése az Egyesült Államokat is hátrányosan érinti. A levél jegyzői arra bátorítják Bident, hogy mutasson példát és felelős vezetőként támogassa a fejlődő országoknak a vakcinák elérhetőbbé tételét célzó javaslatát.

Dél-Afrika és India októberben a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szellemi tulajdonjog terén illetékes TRIPS bizottságában terjesztette elő azt a tervet, amely az egészségügyi vészhelyzet végéig lényegében közkinccsé tenné a gyógyszereket és oltóanyagokat. A javaslat azonban elakadt az Egyesült Államok, az Európai Unió tagállamai és más gazdag országok ellenállásán. A nyugati államok szerint a szellemi tulajdonjognak köszönhetően sikerült ilyen gyorsan biztonságos és hatékony vakcinákat kifejleszteni a koronavírus ellen, éppen ezért meg kell óvni a jelenlegi szisztémát. Ugyanezt hangoztatja Thomas Cueni, a Gyógyszergyártók Nemzetközi Szövetségének főtitkára, aki nemrég azt mondta, hogy a technológiák kikényszerített megosztása nagyon rossz üzenettel bírna a jövőre nézve, hiszen azt sugallaná, hogy egy járvány alatt semmit sem érnek a szabadalmak. Mindez azért is lenne veszélyes precedens, mert a profitorientált gyógyszercégek egy esetleges újabb pandémia esetén kevésbé lennének motiváltak, hogy pénzt és energiát fektessenek a védőoltás utáni kutatásba.

A People’s Vaccine Alliance azonban úgy érvel, hogy a vállalatok példátlanul bőkezű állami támogatást kaptak vakcina-fejlesztésre. Csak az Egyesült Államok 13 milliárd dollárt áldozott erre az adófizetők pénzéből. Az Orvosok Határok Nélkül és más amerikai civil szervezetek erre hivatkozva februárban a Fehér Háznak címzett közös közleményben arról írtak, hogy a washingtoni kormánynak joga és kötelessége lenne támogatni a technológia közkinccsé tételéről szóló indiai-dél-afrikai javaslatot.

Nehéz pontos prognózist adni, hogy milyen mértékben lendítené fel a világ vakcinaellátását, ha a szerek receptje mindenki számára elérhető lenne. A meglévő gyártókapacitások áthangolása vagy újak létrehozása időbe telik. Suhaib Siddiqi a Moderna egykori vegyésze az Associated Press (AP) amerikai hírügynökségnek azt nyilatkozta, hogy a megfelelő ismeretek birtokában egy modern, molekulák szintetizálására alkalmas gyárat akár három-négy hónapon belül is át lehet állítani koronavírus-védőoltások előállítására. Az AP március elején Bangladesben, Dániában és Dél-Afrikában is talált egy-egy üzemet, amely a tulajdonosok állítása szerint rövid időn belül képes lenne a szérumok gyártására, ha hozzájuthatnának a licenszhez. A gyógyszerlobbi embere, Cueni viszont állítja: a gyártókapacitások bővítése nem feltétlenül jelentené azt, hogy jóval nagyobb mennyiségű oltóanyag gördülne le a futószalagokról, hiszen a nyersanyag-hiány és az exportkorlátozások is problémákat okoznak. A szakember azt is megjegyezte, hogy a vakcina-gyártás komplex biológiai folyamat és egyáltalán nem garantált a siker.

A WTO múlt hónapban megválasztott - első afrikai és első női - főtitkára, a nigériai Ngozi Okonjo-Iweala azt ígérte, hogy a legfontosabb prioritásként kezeli a koronavírus-járványt. A világszervezet vezetője hétfőn azt mondta, pragmatikus személyként fájdalmat érez, amiért emberek halnak meg, csak mert nem férnek az oltáshoz. “A világ rendelkezik azzal a technológiával, hogy életeket mentsen, ezért szeretnék ezzel foglalkozni és olyan megoldásokat találni, amelyek változtatnak a helyzeten.” - fogalmazott Okonjo-Iweala. Azt mondta, minden érintett részéről érzékel szándékot a kompromisszumra. A diplomata szerdán videókoferencián egyeztetett a vakcinafejlesztők, a kormányok és világszervezetek képviselőivel a vakcinák elérhetőbbé tételéről. A WTO-főtitkára a megbeszélését követően azt javasolta, hogy az országok vezetői törekedjenek a nyersanyagok és az oltások import-exportjának gördülékenyebb tételére, a gyógyszercégek pedig tegyenek meg mindent azért, hogy növeljék a gyártókapacitásaikat. A szellemi tulajdonjogok felfüggesztésére vonatkozó javaslatot illetően viszont nem történt áttörés, és amíg a gazdag országok ellenzik a dél-afrikai-indiai javaslatot, addig nem is várható előrelépés.