Ő maga sincs meggyőződve a hétfői iskolanyitás időszerűségéről, de a kormány a WHO (Egészségügyi Világszervezet) protokollja szerint cselekszik, amely azt javasolja, hogy zárásnál az iskolákat zárják be utoljára, nyitásnál pedig az iskolákat nyissák ki először - egyebek mellett erről beszélt Orbán Viktor miniszterelnök pénteki rádióinterjújában. Csakhogy a WHO-nak nincs olyan protokollja, ami ezt javasolná.
Kökény Mihály korábbi egészségügyi miniszter, a WHO konzultánsa lapunknak azt mondta: a szervezet ilyen protokollt biztos, hogy nem adott ki. Ajánlások vannak a koronavírus-járvány és az oktatási intézmények összefüggésében, ám ezek elsősorban az iskolák bezárásának vagy megnyitásának általános mérlegelési, kockázatértékelési szempontjait tartalmazzák. Az még csak javaslat szintjén sem merül fel, hogy az oktatási intézmények megnyitása hol jelenjen meg egy ország nyitási sorrendjében.
- Az előfordulhatott, hogy a WHO valamelyik képviselője valamikor olyasmit nyilatkozott, amiből a magyar miniszterelnök azt a következtetés vonta le, hogy nyitásnál az iskolákat kell kinyitni először, de én ilyenről sem tudok. Azt viszont tudom, hogy a világszervezet főigazgatója egy hete arról beszélt, nem szabad elkapkodni a lazítást - fogalmazott Kökény Mihály. Kerestük a Miniszterelnökséget, hogy megtudjuk, pontosan milyen protokollra gondolhatott a miniszterelnök, de cikkünk írásáig nem kaptunk tájékoztatást.
Nem ez az első eset, hogy Orbán Viktor önellentmondásba keveredik: múlt pénteken még nem a nemlétező WHO protokollra, hanem a legutóbbi nemzeti konzultáció eredményeire hivatkozva állította, hogy elsőként az iskolákat kell kinyitni. Csakhogy, mint arra Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő is rámutatott, a nemzeti konzultáció egyetlen kérdése sem vonatkozott az iskolák nyitására, sőt amikor a konzultáció elindult, az általános iskolák és az óvodák még nem is voltak zárva.
Müller Cecília országos tisztifőorvos az operatív törzs pénteki online sajtótájékoztatóján szintén ellentmondásosan nyilatkozott a témában. Először arról számolt be, hogy tetőzik a harmadik hullám és “magas számokkal küszködünk”, nem sokkal később pedig arról beszélt: az óvodák, iskolák nyitását a járványügyi adatok teszik lehetővé.
Hétfőn az óvodákban és az általános iskolák alsó tagozatain kezdődik meg a jelenléti oktatás-nevelés. A kormány döntése ellen számos civil, szakmai és érdekvédelmi szervezet tiltakozik.
Több oltás, több boncolás
A napokban emlékeztette a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) a kormányhivatalokat arra a 2019. január 10-én kiadott tájékoztatóra, amelyben többek között előírják, hogy minden olyan elhalálozást jelenteni kell, amely az oltást követő 1 hónapon belül történt és ezekben az esetekben kötelező boncolás – adta hírül a Telex.
Most évente a mintegy 136 ezer halott mellett körülbelül 35-40 ezer boncolást végeznek el országszerte. Ám annak becslésére, hogy az oltásokkal összefüggő rendelkezés mennyivel növelheti ezt a mennyiséget, egyetlen forrásunk sem vállalkozott. Egy orvosképzéssel is foglalkozó egyetem szakembere lapunknak azt mondta: január óta zajlanak az oltások, náluk azóta körülbelül 8-10 olyan boncolás történt, ahol az oltás és a halál ideje között nem telt el még a négy hét. Közülük kettő olyan eset volt, ahol fölmerült, hogy lehetett összefüggés az elhalálozás és az oltás között. Ám mint mondta: ennek egyértelmű igazolásához a boncasztalon nincsenek eszközök.
Egy másik forrásunk úgy vélte, valószínűleg több lesz a boncolás, hiszen nagyságrendekkel több embert oltottak az elmúlt hetekben. Ő maga több olyan esetre emlékszik, amikor valaki az oltást követően halt meg Covid-fertőzésben. Ám ők többnyire olyan emberek voltak, akiknél az oltás körüli napokban még nem alakulhatott ki a védettségük, és ezért betegedtek meg. Azt ő is elmondta, hogy a boncolással legfeljebb azt lehet kideríteni, hogy miben halt meg az illető. Például, ha a nagy erekben találnak vérrögöket, azt éppúgy okozhatja érrendszeri elváltozás, mint az oltási szövődményként ismert vérrögösödés.
Magyarországon 2020. március 4-én jelentették az első megerősített Covid–19-esetet, s március 15-én vesztette életét a járvány első áldozata. Az országos tiszti főorvos március 19-én néhány hónapra felfüggesztette a boncolási kötelezettséget, a törvényszéki boncolások kivételével. A második hullám idején már ismét lehetett boncolni. Igaz, csak az úgynevezett „száraz boncolást” alkalmazhatták. Ez azt jelenti, hogy az aerosol képződés veszélye miatt mellőzik a holtest és a szervek vízzel való lemosását munka közben.
Lapunk megkérdezte a tisztiorvosi hivatalt és az operatív törzset, hogy január óta hány olyan boncolás történt, amelynél találtak ok-okozati összefüggést az oltás és az elhalálozás között? Mely védőoltások után és hány ilyen eset fordult elő? Összesen hányan haltak meg a védőoltás beadása után egy hónapon belül? Cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. - D. A.
