Előfizetés

Orbán egy nem létező protokollra hivatkozott az iskolanyitás kapcsán

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2021.04.17. 06:20

Fotó: ORBÁN VIKTOR FACEBOOK-OLDALA
Nem ez az első eset, hogy a miniszterelnök önellentmondásba keveredik.
Ő maga sincs meggyőződve a hétfői iskolanyitás időszerűségéről, de a kormány a WHO (Egészségügyi Világszervezet) protokollja szerint cselekszik, amely azt javasolja, hogy zárásnál az iskolákat zárják be utoljára, nyitásnál pedig az iskolákat nyissák ki először - egyebek mellett erről beszélt Orbán Viktor miniszterelnök pénteki rádióinterjújában. Csakhogy a WHO-nak nincs olyan protokollja, ami ezt javasolná. Kökény Mihály korábbi egészségügyi miniszter, a WHO konzultánsa lapunknak azt mondta: a szervezet ilyen protokollt biztos, hogy nem adott ki. Ajánlások vannak a koronavírus-járvány és az oktatási intézmények összefüggésében, ám ezek elsősorban az iskolák bezárásának vagy megnyitásának általános mérlegelési, kockázatértékelési szempontjait tartalmazzák. Az még csak javaslat szintjén sem merül fel, hogy az oktatási intézmények megnyitása hol jelenjen meg egy ország nyitási sorrendjében. - Az előfordulhatott, hogy a WHO valamelyik képviselője valamikor olyasmit nyilatkozott, amiből a magyar miniszterelnök azt a következtetés vonta le, hogy nyitásnál az iskolákat kell kinyitni először, de én ilyenről sem tudok. Azt viszont tudom, hogy a világszervezet főigazgatója egy hete arról beszélt, nem szabad elkapkodni a lazítást - fogalmazott Kökény Mihály. Kerestük a Miniszterelnökséget, hogy megtudjuk, pontosan milyen protokollra gondolhatott a miniszterelnök, de cikkünk írásáig nem kaptunk tájékoztatást. Nem ez az első eset, hogy Orbán Viktor önellentmondásba keveredik: múlt pénteken még nem a nemlétező WHO protokollra, hanem a legutóbbi nemzeti konzultáció eredményeire hivatkozva állította, hogy elsőként az iskolákat kell kinyitni. Csakhogy, mint arra Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő is rámutatott, a nemzeti konzultáció egyetlen kérdése sem vonatkozott az iskolák nyitására, sőt amikor a konzultáció elindult, az általános iskolák és az óvodák még nem is voltak zárva. Müller Cecília országos tisztifőorvos az operatív törzs pénteki online sajtótájékoztatóján szintén ellentmondásosan nyilatkozott a témában. Először arról számolt be, hogy tetőzik a harmadik hullám és “magas számokkal küszködünk”, nem sokkal később pedig arról beszélt: az óvodák, iskolák nyitását a járványügyi adatok teszik lehetővé. Hétfőn az óvodákban és az általános iskolák alsó tagozatain kezdődik meg a jelenléti oktatás-nevelés. A kormány döntése ellen számos civil, szakmai és érdekvédelmi szervezet tiltakozik.  

Közpénzmilliárdok után feljelentés

A beoltottak száma több mint 3 millió 145 ezer, a második oltást is megkapta több mint 1 millió 300 ezer ember – erről is beszélt Orbán Viktor az állami rádióban. Az oltásra regisztráltak száma 4 millió 219 ezer fő. A kormányfő szerint a következő hat hét döntő lesz, Magyarország meg tudja duplázni a beoltottak számát, így május végére, júniusra „kint vagyunk a vízből”. A miniszterelnök ismertette a tegnapi járványadatokat, eszerint meghalt 241 ember, 10 ezer alá – 9459-re – csökkent a kórházban lévő betegek száma és 1117-en vannak lélegeztetőgépen. Az állami lélegeztetőgép-vásárlás révén összesen 12 milliárd forint közpénzt fizettek ki az OTT-ONE Nyrt.-nek. A cég részvényeivel való kereskedést tegnap felfüggesztették a Budapesti Értéktőzsdén. A jegybank indoklása szerint erre azért került sor, mert a cég könyvvizsgálója bejelentette, hogy a könyvvizsgálatra vonatkozó szerződését rendkívüli felmondással felmondja. A jegybank az OTT-ONE Nyrt. tevékenységével összefüggésben feljelentést is tett a Fővárosi Főügyészségen.

Több oltás, több boncolás

A napokban emlékeztette a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) a kormányhivatalokat arra a 2019. január 10-én kiadott tájékoztatóra, amelyben többek között előírják, hogy minden olyan elhalálozást jelenteni kell, amely az oltást követő 1 hónapon belül történt és ezekben az esetekben kötelező boncolás – adta hírül a Telex. Most évente a mintegy 136 ezer halott mellett körülbelül 35-40 ezer boncolást végeznek el országszerte. Ám annak becslésére, hogy az oltásokkal összefüggő rendelkezés mennyivel növelheti ezt a mennyiséget, egyetlen forrásunk sem vállalkozott. Egy orvosképzéssel is foglalkozó egyetem szakembere lapunknak azt mondta: január óta zajlanak az oltások, náluk azóta körülbelül 8-10 olyan boncolás történt, ahol az oltás és a halál ideje között nem telt el még a négy hét. Közülük kettő olyan eset volt, ahol fölmerült, hogy lehetett összefüggés az elhalálozás és az oltás között. Ám mint mondta: ennek egyértelmű igazolásához a boncasztalon nincsenek eszközök.
Egy másik forrásunk úgy vélte, valószínűleg több lesz a boncolás, hiszen nagyságrendekkel több embert oltottak az elmúlt hetekben. Ő maga több olyan esetre emlékszik, amikor valaki az oltást követően halt meg Covid-fertőzésben. Ám ők többnyire olyan emberek voltak, akiknél az oltás körüli napokban még nem alakulhatott ki a védettségük, és ezért betegedtek meg. Azt ő is elmondta, hogy a boncolással legfeljebb azt lehet kideríteni, hogy miben halt meg az illető. Például, ha a nagy erekben találnak vérrögöket, azt éppúgy okozhatja érrendszeri elváltozás, mint az oltási szövődményként ismert vérrögösödés. Magyarországon 2020. március 4-én jelentették az első megerősített Covid–19-esetet, s március 15-én vesztette életét a járvány első áldozata. Az országos tiszti főorvos március 19-én néhány hónapra felfüggesztette a boncolási kötelezettséget, a törvényszéki boncolások kivételével. A második hullám idején már ismét lehetett boncolni. Igaz, csak az úgynevezett „száraz boncolást” alkalmazhatták. Ez azt jelenti, hogy az aerosol képződés veszélye miatt mellőzik a holtest és a szervek vízzel való lemosását munka közben. Lapunk megkérdezte a tisztiorvosi hivatalt és az operatív törzset, hogy január óta hány olyan boncolás történt, amelynél találtak ok-okozati összefüggést az oltás és az elhalálozás között? Mely védőoltások után és hány ilyen eset fordult elő? Összesen hányan haltak meg a védőoltás beadása után egy hónapon belül? Cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. - D. A.

A járványra hivatkozva adnak újabb segítséget a NER-sajtónak

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2021.04.17. 06:00

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A főváros engedélyétől függetlenül terjeszthetik majd például a kormányközeli Metropolt.
A járványvédelmi intézkedések lépcsőzetes feloldásáról szóló rendeletek közé rejtette a NER részeként újraindított Metropol terjesztését segítő intézkedést a kormány. A jövő héttől hatályba lépő „egyes veszélyhelyzeti intézkedések” címet viselő kormányrendeletben a teraszok közterületi díj megfizetése alóli felmentése mellé beemeltek egy sajtótermékek árusítására vonatkozó passzust. Ennek értelmében a sajtótermékeket árusító üzlet, pavilon tulajdonosa, bérlője nem köteles közterület-használati hozzájárulást fizetni, sőt közterület-használati hozzájárulást sem kell beszereznie, ha kizárólag olyan lapokat árusít, ami a járványhelyzettel kapcsolatos közérdekű közleményt, tájékoztatást tartalmaz. A fenti kedvezményeket a közterületen osztogatott – járványügyben közérdekű információkat közlő – lapokra is kiterjesztették. Mindez arra is utalhat, hogy a NER részeként működő sajtóbirodalom, a KESMA, illetve a birtokában álló Mediaworks újabb kiadvány indítására készül, vagy így akarja helyzetbe hozni a tavaly ősszel újraindított – az ellenzéki városvezetést leplezetlenül bíráló – Metropolt. Közérdekű járványügyi közleményeket közlő, köztereken osztogatott sajtótermékből ugyanis összesen kettő van: a Metropol és a Pesti Hírlap. A nyomtatott Pesti Hírlap terjesztését tavaly felfüggesztették néhány hónapra, de most már ismét elérhető. A Pesti Hírlappal érvényes szerződése van a fővárosnak, amely alapján rendszeresen jelennek meg fővárosi tartalmak az újságban. A Metropol viszont azóta sem kapott engedélyt a közterületi terjesztésre a fővárostól. A Metropol – lánykori nevén Metro – 1998 őszén jelent meg a pesti utcákon. A kiadás joga 2011-ben került Simicska Lajos üzlettársának, Fonyó Károlynak a vagyonkezelő cégéhez. Orbán és Simicska 2015-ös szakítása azonban ennek a vállalkozásnak is betett, a főváros még abban az évben szerződést bontott velük. Egy év múlva be is zártak. A terjesztési helyeket pályáztatás nélkül a Habony Árpád és Győri Tibor cége, a Modern Media Group (MMG) által kiadott szintén ingyenes Lokál újság kapta meg a fővárostól. Az orgánum a kormánypropaganda kevés mértéket ismerő eszköze lett. A 2019-es önkormányzati választások után Karácsony Gergely főpolgármester egyértelművé tette: „Nem hagyom, hogy a főváros asszisztáljon a gyűlöletkeltő hazugságaik terjesztéséhez!” Nem sokkal később a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) felmondta a terület-használati szerződést. A Lokált tavaly felváltotta a Mediaworks termékeként újrainduló Metropol. A fővárosi válasz nem váratott magára sokáig. A Fővárosi Közgyűlés még abban a hónapban úgy döntött, hogy ingyenes sajtótermék közterületi osztásához csak akkor járulnak hozzá, ha a kiadó vállalja, hogy közöl közérdekű fővárosi önkormányzati tartalmakat, méghozzá ingyen. A két érintett újság ezzel kiválthatta volna a közterület-használati díj 90 százalékát. A fideszes volt józsefvárosi polgármester, Sára Botond vezette fővárosi kormányhivatal a Kúriához fordult jogorvoslatért. Közben a fővárosi közterület-felügyelők ellenőrizni kezdték a Metropolt osztogató rikkancsokat, mondván a lap terjesztése illegális, mivel az újság nem rendelkezik közterület-használati engedéllyel. A Kúria Önkormányzati Tanácsa idén januárban azonnali jogvédelmi intézkedésként megtiltotta a közterületek használatáról szóló rendelet azon részének alkalmazását, amely a négy oldalas ingyenességről szólt. Ettől persze még nem lett közterület-használati engedélyük. Így értünk el a most készült kormányrendeletig, amely már fővárosi hozzájárulás nélkül is lehetővé teszi a lapok terjesztését.

Gulyás: beoltják a papokat, lelkészeket

MTI
Publikálás dátuma
2021.04.16. 20:44

Fotó: Vasvári Tamás / MTI
Azokat, akik hitoktatói tevékenységet végeznek, a pedagógusokkal együtt már beoltották.
A történelmi keresztény egyházak kérésének megfelelően a papok, lelkészek is megkapják a koronavírus elleni oltást, mivel kiemelkedő szerepet játszanak ebben a nehéz időszakban - közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter pénteken Zánkán, sajtótájékoztatón. Gulyás Gergely elmondta, Veres András püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke, Balog Zoltán püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke és Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke fordult a kormányhoz azzal a kéréssel, hogy mivel a lelkipásztorok fontos tevékenységet végeznek, többek között kórházakban látnak el feladatokat, iskolákban oktatnak és temetési szertartásokat végeznek a járvány idején is, ezért részesüljenek ők is oltásban. A miniszter jelezte: azokat a papokat, akik hitoktatói tevékenységet végeznek, a pedagógusokkal együtt már beoltották. Gulyás Gergely úgy fogalmazott, "szerények voltak" az egyházi vezetők a kérés időbeliségét illetően, hiszen már több mint 3 millió ember megkapta az oltást. Balog Zoltán azt mondta, hogy a járvány súlyos mentális problémákat okoz az emberek életében, ezért a lelki támogatás különösen fontos. A püspök arra biztatott mindenkit, hogy keresse a lelki vezetőket, akik segítséget tudnak nyújtani a negatív hatások legyőzésében.