Előfizetés

Chile intő példája: csak az oltások nem enyhítik a járványt

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2021.04.17. 09:30

Fotó: GUILLERMO SALGADO SANCHEZ / AFP
A dél-amerikai állam tapasztalatai alapján az sem mindegy, milyen vakcinát használnak.
Dél-Amerika egyik legtehetősebb államában, Chilében a járványhelyzet valóban drámai méreteket öltött. Az egészségügyi minisztérium szerint a kórházi ágyak 97 százaléka foglalt - vagyis már csak 150 üres ágy maradt. A kormányzat március végén szigorú kijárási korlátozásokat léptetett életbe, bezárták az iskolákat is. Pedig a 19 milliós Chile azt remélte, hogy a tömeges oltásokkal júniusra, azaz az ottani téli időszak elejére a járvány csak rossz emlék marad. Az egészségügyi dolgozókat már december 24-től oltották, a lakosság többi részét pedig február 3-tól kezdték immunizálni. Az ország számára Izrael és Nagy-Britannia volt a minta, s valóban jól haladtak az oltásokkal, hiszen két és fél hónap alatt már a felnőtt lakosságnak majdnem a fele kapott egy, harmada pedig két vakcinát. Mi az oka annak, hogy mindezek ellenére mégis ilyen kritikus helyzet alakult ki a kórházakban? Egyfelől az időjárás miatt. Chile a Föld déli féltekéjén helyezkedik el, az országban most ősz van, s a hűvösebb évszak jobban kedvez a vírus terjedésének. A diákok nyári szünete márciusban ért véget, így a fertőzések gyors emelkedéséhez az is hozzájárult, hogy visszatértek az iskolába, illetve a munkahelyek is megteltek, hiszen sokan szintén az év első két hónapjában veszik ki szabadságukat. Miguel O’Ryan, a Chilei Egyetem infektológusa a francia Le Monde-nak elmondta, az országban ugyanaz zajlott le, mint tavaly szeptembertől Európában. A történtekben szerepet játszhatott, hogy a gyors oltások miatt a kormány saját dicsőítésével volt elfoglalva, ami hamis biztonságérzetet keltett az emberekben. „A tömeges oltások visszaadják a reményt, hogy visszatérhet az életünk a régi kerékvágásba” – hangoztatta február végén Sebastian Pinera köztársasági elnök. Dominique Costagliola francia epidemiológus szerint a helyzet rosszra fordulásának okai között említendő az is, hogy a kormány az oltások és a látszólag javuló járványhelyzet hatására túl gyorsan kezdett nyitni. Mint az AFP-nek elmondta, Chile példája intő példa lehet mindenki számára. A nehézségeket tetézte, hogy – mint más latin-amerikai országokban is -, megjelent a koronavírus fertőzőbb brazil, illetve brit mutációja, míg késlekedtek a brazíliai légijáratok leállításával. Akad még egy ok, amely az utóbbi napokban különösen sokat szerepelt a chilei médiában: az ország a tömeges oltásokat a kínai Sinovac oltóanyagaira alapozta, amely távolról sem annyira hatékony, mint remélték. Ráadásul három évre összesen 60 millió dózist rendeltek és 3,5 millió dollárt fizettek azért, hogy Chilében végezhessék a Sinovac klinikai kísérleteit.   A Chilei Egyetem tesztje megsemmisítőnek nevezhető. Az első adagot követő hatékonyság mindössze 3 százalékos volt. A második dózis után már 56,50 százalékos hatékonyságot állapítottak meg, de ez is messze elmarad a többi vakcina értékétől. Ráadásul a Brazíliában végzett teszt még ennél is rosszabb, 50,38 százalékos eredményességet mért. Heriberto Garcia, a chilei közegészségügyi intézet igazgatója megvédte a döntést, hogy a Sinovac vakcinájából vásároltak, Andres Couve tudományért felelős miniszter pedig a braziliai klinikai kísérletnek azt a megállapítását emelte ki, hogy az oltóanyagnak köszönhetően sokkal enyhébb tüneteket produkál a koronavírus. A lakosságot láthatóan nem győzik meg a magyarázatok. Sebastian Pinera elnök népszerűségi indexe áprilisban 14 százalékra süllyedt, amit hivatali ideje alatt csak egyszer, 2019 decemberében sikerült alul múlnia 12 százalékos támogatottsággal. Chilében év végén rendeznek elnökválasztást, amelyen Pinera már nem indulhat. 

Legyen közkincs a vakcina!

Rostoványi András
Publikálás dátuma
2021.04.17. 09:00

Fotó: THOMAS LOHNES / AFP
A vakcinafejlesztők tegyék mindenki számára hozzáférhetővé a koronavírus elleni szérumok receptjét a járvány végéig - szorgalmazza egy nemzetközi kampány a jelenlegi hiány enyhítésére. A gazdag országok és a gyógyszerlobbi szerint azonban a lépés nem feltétlenül javítana a helyzeten.
“Legyen ez a pillanat az, amire majd úgy emlékszik vissza a történelem, hogy a mindenkit megillető biztonság kollektív jogát előbbre helyeztük a keveseknek biztosított kereskedelmi monopóliumnál”

- áll abban a nyílt levélben, amelyben több mint 170 egykori kormány- és államfő, illetve Nobel-díjjal elismert tudós és közszereplő kéri Joe Biden amerikai elnöktől, hogy támogassa a koronavírus-vakcinák átmeneti globális közkinccsé tételének tervét. A Medgyessy Péter volt magyar miniszterelnök által is aláírt dokumentum egy nemzetközi kampány része, amely mögött a védőoltás technológiájának megosztásáért kardoskodó People’s Vaccine Alliance nevű koalíció áll. A levél szerzői azzal érvelnek, hogy a szérumokra vonatkozó szellemi tulajdonjog felfüggesztése életeket mentene, hiszen így világszerte akadálytalanul lehetne bővíteni a gyártókapacitást, ami enyhítené a jelenlegi vakcinahiányt. “A legtöbb szegény államban tízből kilenc ember nem fog idén vakcinához jutni. A jelenlegi tempóban sok ország csak 2024-ben fogja elérni a koronavírussal szembeni tömeges immunitást” - fogalmaznak. Felhívják a figyelmet arra, hogy a már beoltott amerikaikra nézve is kockázatos, ha a vírus szabadon tombolhat a világban, hiszen új variánsok alakulhatnak ki. Arra is emlékeztetnek, hogy a világgazdaság gyengélkedése az Egyesült Államokat is hátrányosan érinti. A levél jegyzői arra bátorítják Bident, hogy mutasson példát és felelős vezetőként támogassa a fejlődő országoknak a vakcinák elérhetőbbé tételét célzó javaslatát.   Dél-Afrika és India októberben a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szellemi tulajdonjog terén illetékes TRIPS bizottságában terjesztette elő azt a tervet, amely az egészségügyi vészhelyzet végéig lényegében közkinccsé tenné a gyógyszereket és oltóanyagokat. A javaslat azonban elakadt az Egyesült Államok, az Európai Unió tagállamai és más gazdag országok ellenállásán. A nyugati államok szerint a szellemi tulajdonjognak köszönhetően sikerült ilyen gyorsan biztonságos és hatékony vakcinákat kifejleszteni a koronavírus ellen, éppen ezért meg kell óvni a jelenlegi szisztémát. Ugyanezt hangoztatja Thomas Cueni, a Gyógyszergyártók Nemzetközi Szövetségének főtitkára, aki nemrég azt mondta, hogy a technológiák kikényszerített megosztása nagyon rossz üzenettel bírna a jövőre nézve, hiszen azt sugallaná, hogy egy járvány alatt semmit sem érnek a szabadalmak. Mindez azért is lenne veszélyes precedens, mert a profitorientált gyógyszercégek egy esetleges újabb pandémia esetén kevésbé lennének motiváltak, hogy pénzt és energiát fektessenek a védőoltás utáni kutatásba. A People’s Vaccine Alliance azonban úgy érvel, hogy a vállalatok példátlanul bőkezű állami támogatást kaptak vakcina-fejlesztésre. Csak az Egyesült Államok 13 milliárd dollárt áldozott erre az adófizetők pénzéből. Az Orvosok Határok Nélkül és más amerikai civil szervezetek erre hivatkozva februárban a Fehér Háznak címzett közös közleményben arról írtak, hogy a washingtoni kormánynak joga és kötelessége lenne támogatni a technológia közkinccsé tételéről szóló indiai-dél-afrikai javaslatot. Nehéz pontos prognózist adni, hogy milyen mértékben lendítené fel a világ vakcinaellátását, ha a szerek receptje mindenki számára elérhető lenne. A meglévő gyártókapacitások áthangolása vagy újak létrehozása időbe telik. Suhaib Siddiqi a Moderna egykori vegyésze az Associated Press (AP) amerikai hírügynökségnek azt nyilatkozta, hogy a megfelelő ismeretek birtokában egy modern, molekulák szintetizálására alkalmas gyárat akár három-négy hónapon belül is át lehet állítani koronavírus-védőoltások előállítására. Az AP március elején Bangladesben, Dániában és Dél-Afrikában is talált egy-egy üzemet, amely a tulajdonosok állítása szerint rövid időn belül képes lenne a szérumok gyártására, ha hozzájuthatnának a licenszhez. A gyógyszerlobbi embere, Cueni viszont állítja: a gyártókapacitások bővítése nem feltétlenül jelentené azt, hogy jóval nagyobb mennyiségű oltóanyag gördülne le a futószalagokról, hiszen a nyersanyag-hiány és az exportkorlátozások is problémákat okoznak. A szakember azt is megjegyezte, hogy a vakcina-gyártás komplex biológiai folyamat és egyáltalán nem garantált a siker. A WTO múlt hónapban megválasztott - első afrikai és első női - főtitkára, a nigériai Ngozi Okonjo-Iweala azt ígérte, hogy a legfontosabb prioritásként kezeli a koronavírus-járványt. A világszervezet vezetője hétfőn azt mondta, pragmatikus személyként fájdalmat érez, amiért emberek halnak meg, csak mert nem férnek az oltáshoz. “A világ rendelkezik azzal a technológiával, hogy életeket mentsen, ezért szeretnék ezzel foglalkozni és olyan megoldásokat találni, amelyek változtatnak a helyzeten.” - fogalmazott Okonjo-Iweala. Azt mondta, minden érintett részéről érzékel szándékot a kompromisszumra. A diplomata szerdán videókoferencián egyeztetett a vakcinafejlesztők, a kormányok és világszervezetek képviselőivel a vakcinák elérhetőbbé tételéről. A WTO-főtitkára a megbeszélését követően azt javasolta, hogy az országok vezetői törekedjenek a nyersanyagok és az oltások import-exportjának gördülékenyebb tételére, a gyógyszercégek pedig tegyenek meg mindent azért, hogy növeljék a gyártókapacitásaikat. A szellemi tulajdonjogok felfüggesztésére vonatkozó javaslatot illetően viszont nem történt áttörés, és amíg a gazdag országok ellenzik a dél-afrikai-indiai javaslatot, addig nem is várható előrelépés. 

Néhány név az aláírók közül:

Gordon Brown brit ex-kormányfő, Fernando Cardozo volt brazil elnök, Emil Contatinescu korábbi román elnök, Mirko Cvetkovics volt szerb miniszterelnök, Jan Fischer volt cseh kormányfő, Mihail Gorbacsov, Béke Nobel-díjas, egykori szovjet pártfőtitkár, Francois Holland volt francia államfő, Kolinda Grabar Kitarovic volt horvát elnök, Leonyid Kucsma volt ukrán elnök, Orhan Pamuk Nobel-díjas török író, John C. Polanyi Nobel-díjas magyar származású kanadai vegyész, Romano Prodi olasz ex-miniszterelnök, Iveta Radicová volt szlovák kormányfő, Petre Roman volt román miniszterelnök, Wole Soyinka Nobel-díjas nigériai író, Joseph Stiglitz Nobel-emlékdíjas amerikai közgazdász, Borisz Tadics volt szerb elnök, Desmond Tutu Nobel-békedíjas dél-afrikai püspök, Lech Walesa Nobel-békedíjas volt lengyel elnök. 

Nem újkeletű ötlet

Az ENSZ, különböző segélyszervezetek és egyes politikusok már a pandémia kezdeti szakaszában szorgalmazták a világméretű járvány összefogást. Az Egészégügyi Világszervezet (WHO) ennek szellemében már tavaly májusban létrehozott egy platformot C-TAP néven, amelyen keresztül a gyógyszeripari vállalatok önkéntes módon megoszthatták volna technológiai tudásukat. A cél az lett volna, hogy az életmentő koronavírus elleni oltások és orvosságokhoz való hozzáférés ne csak a gazdag nemzetek kiváltsága legyen, ám a kezdeményezéshez egyetlen vakcina-fejlesztő cég sem csatlakozott.

Szabad szemmel: Putyin Európa további megosztására igyekszik kiaknázni a Szputnyik V-t

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2021.04.17. 08:18

Nemzetközi sajtószemle, 2021. április 17.
BBC Nem véletlen, hogy Moszkva a szputnyikról nevezte el vakcináját, de megint csak az történt, hogy a világ lebecsülte az orosz (szovjet) tudományt. Egy kelet-európai diplomata, akinek országa történelmi okokból abszolút fenntartással tekint Oroszországra, úgy értékeli, hogy a mostani kutatás igen sokban emlékeztetett az 50-es évek űrversenyére. Az az oroszok most a puha befolyásolás olyan eszközéhez jutottak, amilyen évtizedek óta nem volt a kezükben. Mármint potenciálisan. Hiszen azért még sok minden bizonytalan a szer körül. Lásd hogy az argentin elnöknek mindkét adagot beadták belőle, mégis megbetegedett. De Európának főként politikai okok miatt van baja a készítménnyel. Nemigen tud ugyanis egységes hangon beszélni. Hiszen pl. Magyarország eleve kitáncolt a sorból. De ezen felül megint csak az a gond, mint a gázvásárlásokkal: egyfelől rá van szorulva, másfelől viszont ezt össze kell egyeztetni azzal, hogy megbüntetné Putyin Navalnij és Ukrajna miatt. A vakcina csak még nehezebbé teszi az egyensúlymutatványt. Persze a közös beszerzés körülményességét látva egyáltalán nem lehet csodálkozni azon, hogy egyes államok Moszkvához fordulnak. Egy veterán francia diplomata, aki most a Carnegie Europe elemző intézetnél dolgozik, azt ajánlja, hogy az EU folyamodjon az óvatos pragmatizmus politikájához. Azaz ismerje el, hogy azért tudnak az orosz tudósok, ezzel együtt várja meg az uniós gyógyszerhatóság engedélyét. Hiszen a szlovák példa intő. Moszkva sokat költ a külföldi számítógépes rendszerek meghackelésére, valamint a dezinformációra, hogy bizonytalanságot keltsen Európában, de a vakcinával ezúttal szinte az ölébe hullik ez a lehetőség. Ugyanis annak révén ki tudja játszani egymás ellen a tagállamokat. És bár egyelőre bizonytalan, hogy a Szputynik veszi-e a lécet a vizsgálatokon, az nem kétséges, hogy Oroszország jelentős politikai és tudományos győzelmet zsebelhet be. A vakcina segít módosítani a országról alkotott képet.
Yahoo/ Elemzők körében meglehetősen általános az a vélemény, hogy Putyin Európa további megosztására igyekszik kiaknázni a Szputnyik V-t. Az Európai Néppárt kutató intézetének politikai igazgatója szerint az elnök a hazai nehézségek miatt forszírozza a vakcina terjesztését, hiszen ekkora belpolitikai válsággal még talán sosem kényszerült szembenézni. Ám pontosan tudja, mi lenne akkor, ha Navalnij netán meghalna. Így azután egyrészt az oltóanyaggal mosolyoffenzívát folytat nyugaton, egyidejűleg azonban háborúval fenyegetőzik Ukrajnában. Célja, hogy elterelje a figyelmet saját országának bajairól. A szlovák külügyminiszter nem véletlenül mondta azt, hogy a szer a hibrid hadviselés eszköze, megoszt és elbizonytalanítja az uniós beszerzéseket. Közben viszont az illetékes szlovák hatóság szerint Moszkva nekik nem ugyanolyan összetételű anyagok küldött bevizsgálásra, mint aminek alapján a Lancet brit szakfolyóirat kedvező véleményt állított ki a készítményről. A prágai Külügyi Társaság egyik elemzője úgy véli, ami történik, az az orosz „oszd meg és uralkodj”-stratégia része. Merthogy a Kreml próbálja megingatni a bizalmat a nemzeti vezetők, kormányok és felügyeleti hatóságok, továbbá az egész EU iránt. Ellentéteket akar kelteni a tagállamok között. A pozsonyi Globsec elemző intézet munkatársa hozzáteszi, hogy a jelek szerint beválik a szalámi taktika, hiszen az oroszok nem győzik kötni a szerződéseket az országokkal, kétoldalú alapon. De alighanem eleve pont ez volt a céljuk, mármint hogy ne az unióval tárgyaljanak. Egyébiránt kívülálló nem tudhatja, hogy a szlovák kormányfő, aki mellesleg belebukott az ügybe, miben állapodott meg Moszkvával. Még az ár sem ismeretes. A lengyel Külpolitikai Intézet egyik szakértője azt mondja, a Szputnyik V megint csak arra jó, hogy Putyin szuperhatalomnak tüntethesse fel országát. De emellett épít a dezinformációs kampányra, a segélyküldeményekre és a katonai erőre is. Csakhogy a rossz gazdasági helyzet miatt, amire csak rátett a Covid-19, nagy az esélye annak, hogy széleskörű tiltakozások robbannak ki Oroszországban.
Reuters Bizakodik a lengyel egészségügyi miniszter, hogy ha minden jól megy, akkor az ország már túljutott a koronaválság csúcsán. Az egy héttel ezelőttihez képest jó 10 ezerrel csökkent az új betegek száma, de az adat már napi összehasonlításban is jól alakul. Morawiecki kormányfő úgy nyilatkozott, hogy a nagyarányú oltási kampány jóvoltából az ország július elejére eljuthat a nyájimmunitásig. Az egészségügyi tárca szóvivője azonban felhívta a figyelmet, hogy bár már látszik a fény az alagút végén, ezzel együtt sem szabad azonban fegyelmezetlenséget tanúsítani. Azaz nem szabad enyhíteni a korlátozásokon, mert a helyzet azért változatlanul feszült. Orvosok továbbra is arra panaszkodnak, hogy az intenzív osztályokon nincs elég kezelőszemélyzet, ágy, tartalék. Egy epidemológiai szakember pedig kijelentette, hogy Lengyelország egyszerűen nem volt felkészülve ilyen súlyos ragályra.