Azt állította Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter (a kormány üléséről tartott szokásos heti tájékoztatóján): „elmondhatjuk, hogy az oltóanyagok közt nincs lényegi különbség a hatékonyságban”.
Ezzel szemben a tény az, hogy van, bár minden jóváhagyott oltóanyag hatásossága 50 százalék fölötti, és ezért közegészségügyileg mindegyik hasznos. A Magyarországon alkalmazott vakcinák esetében a Pfizerről, a Modernáról és az AstraZenecáról a széles körben elvégzett és közzétett klinikai vizsgálatok dokumentumai tartalmazzák a hatásosságra vonatkozó számokat (ezek sem egyformák), de a kínai és az orosz oltóanyagról ilyen vizsgálati eredményt nem nyújtottak be az engedélyező hatóságoknak, úgyhogy Gulyás Gergely nem tud mire hivatkozni állításának alátámasztására. Chilében például, ahol jóval magasabb az átoltottság, mint nálunk, és ahol szinte kizárólag az egyik fajta kínai vakcinával oltanak, az utóbbi napokban minden korábbinál magasabbra emelkedett az új fertőzések száma. Ez nem jelenti azt, hogy az oltás hatástalan, de azt igen, hogy az ellentmondást nem tűrő kinyilatkoztatásoknak semmi értelme. Vagy csak propaganda értelme van.
Azt is állította Gulyás (ugyanott), hogy „a járvány legyőzésének nincs és nem is lesz más eszköze, mint az oltás”.
Ezzel szemben a tény az, hogy éves távlatokban ez remélhetőleg igaz ugyan, most és a belátható jövőben viszont nem. Az oltások mellett ugyanis szigorúan be kellene tartani a korlátozó rendszabályokat is: erre figyelmeztet Magyarországon is minden szakember. Oltás plusz szigorú védekezés – ez az eszköz, Miniszter úr, nem pedig az oltás és a (mindenre) süket szöveg.
Azt állította továbbá Gulyás miniszter, hogy „amit néhány vakcinával kapcsolatosan Európában és világszerte is tesznek, az önmagában nem indok arra, hogy Magyarország a saját hatóságaiban, a saját orvosaiban, a saját virológusaiban és a saját egészségügyi intézményeiben ne bízzon meg. Ők sokkal jobban teljesítenek, mint ahogy az Európai Bizottság, az európai intézmények teljesítettek, akik több bajt okoztak és több gondot, mint amennyi hasznot hoztak”.
Ezzel szemben a tény az, hogy az Európai Bizottság nélkül nem érkezett volna Magyarországra 2 millió 900 ezer adagnyi oltóanyag, ami nem bajt és gondot okozott, hanem ennyi embernek használt. Ami pedig az AstraZeneca és a Janssen vakcinákkal kapcsolatos óvintézkedéseket illeti, az európai gyógyszerhatóság ugyanúgy javasolja továbbra is a brit-svéd oltóanyag használatát, mint a magyar (csak néhány uniós tagország döntött saját hatáskörben másképpen), a Janssen vakcina szállítását pedig az amerikai anyacég, a Johnson&Johnson állította le, miután az amerikai (tehát nem az európai!) hatóság egyelőre felfüggesztette a használatát. Függetlenül attól azonban, hogy mire jutnak a felülvizsgálatok, az biztos, hogy a magyar Gyógyszerészeti Intézet akármilyen kiváló is, nincs abban a helyzetben, hogy megvizsgálja, vajon okozhat-e szokatlan agyi vérrögképződést a Janssen oltóanyaga. Bár ha Orbán rendelettel utasítja, akkor bizonyára ezt is boldogan megteszi.