Előfizetés

Német kancellár-jelöltség: a zöldek eldöntik egymás közt

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2021.04.19. 10:00

Fotó: JOHN MACDOUGALL / AFP
Ma jelentik be, Annalena Baerbock vagy Robert Habeck lesz-e a zöldek kancellárjelöltje. A befutó akár a következő német kormány élére is kerülhet.
Sokszor hangzik el a német sajtóban, hogy ezek a Zöldek már nem azok a Zöldek. Ez a párt már nem az a lázadó fiatalokból álló társaság, amelynek tagjai a 68-asok szellemi örököseinek mondták magukat. Persze a baloldali, liberális eszmékről nem mondtak le, de a radikalizmus már rég a múlté. S ebben épp a párt egyik legendás 68-asának, Joschka Fischernek volt döntő érdeme, aki – miután 1998-ban pártjával belépett Gerhard Schröder szociáldemokrata kancellár kabinetjébe – bizonyította, a környezetvédők politizálása nem abból áll, hogy mindenre nemet mondanak, ami nekik nem tetszik és szélsőséges vehemenciával képviselik eszméiket. 
Az akkori külügyminiszter nagyon is „gondolkodó” párttá tette a Zöldeket.

S hogy valóban mennyire megújult ez a politkai erő, híven jellemzi a környezetvédők első tartományi miniszterelnöke, a baden-württembergi Winfried Kretschmann döntését, aki közölte, a kereszténydemokratákkal kívánja folytatni koalícióját. A CDU/CSU és a Zöldek már nem tűz és víz, s azt se feledjük, hogy a 2017-es szövetségi parlamenti választás után nem a környezetvédők hiúsították meg azt, hogy Angela Merkel ötödik kormánya a résztvevő pártok színe alapján Jamaica-koalíció legyen, hanem a szabad demokrata FDP. Merkel centrista politikája miatt már messze nincsenek áthidalhatatlan ellentétek a CDU/CSU és a Zöldek között. Mindenesetre a jelenlegi közvéleménykutatási adatok alapján teljességgel biztosnak tűnik, hogy a következő német szövetségi kormányban – 16 év kihagyás után – a Zöldek is szerepet kapnak. A kérdés csak az, miképpen? Netalán zöld kancellárja lesz Németországnak? Még csak ez sem kizárt. Bár nem valószínű, hogy tovább folytatódna a CDU/CSU népszerűségvesztése, különféle okok miatt elenyésző az esély arra, hogy a párt közkedveltségi mutatója tartósan 27 százalék alá süllyedjen, vagyis aligha előzik meg a Zöldek az uniópártokat a közvélemény-kutatásokban a választásig, de a német történelemben több példa is volt arra, hogy nem a legtöbb mandátumot szerzett párt adta a kancellárt, mert nem tudott kormányt alakítani. Ezért is nagy a jelentősége annak, hogy ma Robert Habecket vagy Annalena Baerbockot nevezik-e meg a környezetvédők kancellárjelöltjüknek. Ha két évvel ezelőtt kellett volna eldönteni a nagy kérdést, Habeck megkérdőjelezhetetlen favorit lett volna. Akkor ugyanis a párt férfi társelnöke 42, Baerbock viszont csak 11 százalékos népszerűségnek örvendett. Bár Habeck még mindig népszerűbb nála, már csak öt százalékkal. A német sajtó szerint Baerbock a valószínűbb választás. Mivel az uniópártoknál véget ér a „nőuralom”, így előnyt jelenthet az őszi voksolásnál, ha a környezetvédők női politikust jelölnek a kancellári tisztségre. Talán az Angela Merkel által fémjelzett időszakot visszasírók is könnyebben tennék az ikszet a Zöldek mellé.
Politikai szempontból nincs különbség Baerbock és Habeck között. Utóbbi filozófikusabb alkat, ami nem is véletlen, hiszen filozófiából rendelkezik PhD fokozattal, előbbi viszont ambiciózusabb, aktívabbnak tűnik.

 Alapvetően két teljesen ellentétes személyiségről van szó, akik az eltelt három évben remekül egészítették ki egymást társelnökként. Habeck író, több regény szerzője. Egy új stílust akart képviselni, laza öltözködéssel, nyakkendő nélkül. Angol irodalomból is fordított. Munkáiban a skandináv és az angol irodalom jegyeit lehet felfedezni. 2008-ban egyik művéből színházi előadás is született. A politológiát nemzetközi jogot tanult Baerbock ezzel szemben újságíróként kezdte pályáját, 2000-2004 között a Hannoversche Allgemeine Zeitungnál alkalmazták. Elvileg Habeck mellett szólhat, hogy van irányítói tapasztalata, már miniszterként is szolgált, 2012—2018-ban Schleswig-Holstein tartományban miniszterelnökhelyettes, illetve mezőgazdasági- és környezetvédelmi miniszter volt. Baerbocknak ilyen felelős megbízatása sosem volt, nem mintha ez a kancellárjelölt kiválasztásánál sokat nyomna a latban. Habeck 2019 januárjában bírálatok kereszttüzébe került, mert egy a Twitteren felbukkant videóban úgy fogalmazott, a Zöldek gondoskodnak arról, hogy Türingia nyílt, szabad, liberális, demokratikus tartomány legyen. Ebből ugyanis sokan azt a következtetést vonták le, hogy Habeck nem tartja elég demokratikusnak Türingiát. Mint a Frankfurter Allgemeine Zeitung írja, Baerbockot kifejezetten bosszantja, ha őt szakpolitikusként, Habecket viszont vérbeli gondolkodóként írják le. Baerbock mindenesetre társelnökként bizonyságát adta annak, hogy igen felkészült, az egyes kérdésekben pontosan, szakszerűen fogalmaz. Egyes munkatársai szerint talán túlontúl is a részletességre, a pontosságra törekszik. Előfordult, hogy a Zöldek egy-egy sajtóértekezletén félbeszakította Habecket és beszélni kezdett, mert a férfi társelnök nem elég pontosan fejezte ki magát. Valóban munkamániás, munkatársai beszámoltak róla, hogy éjjel 1-kor is képes telefonálni, ha például kérdése merült fel egy általa éppen végiböngészett nemzetközi szerződéssel kapcsolatban. „A csirkék, a sertések, a tehenek, ezek mind Robert területei, én a nemzetközi jog témájában mozgok otthonosabban” – fejtette ki egy ízben az NDR televízió egy dokumetumfilmjében.
Szokatlan, de az is a Zöldekre jellemző, hogy Habeck és Baerbock egymás között döntik el, melyikük induljon kancellárjelöltként.

Tekintve, hogy az uniópártok megítélésének biztosan nem tesz jót Armin Laschet (CDU) és Markus Söder (CSU) iszapbirkózása a jelölésért, megállapíthatjuk: talán nem is olyan rossz ez a módszer. 

Kuba egy új korszak küszöbén - Lassan kihuny a Castro-éra fénye

Horváth Gábor
Publikálás dátuma
2021.04.19. 09:00

Fotó: AFP
A 90. életévében járó Raul Castro ugyan visszavonul, de azt ígérte, „fél lábbal” még benne marad az ügyekben.
62 évvel a forradalom győzelme után félig-meddig véget ér a Castro-korszak: a pénteken kezdődött négy napos pártkongresszuson minden előzetes jelzés szerint Miguel Díaz-Canel államfőt választják meg a kommunista párt első titkárának, ezzel az ő kezében összpontosul a teljes politikai hatalom. A "félig-meddig" arra vonatkozik, hogy a 90. életévében járó Raul Castro azt ígérte, „fél lábbal” még benne marad az ügyekben, azaz amíg ereje engedi, a háttérből továbbra is befolyást kíván gyakorolni a folyamatokra. Egyelőre csupán annyi biztos, hogy változások jönnek – nem is feltétlenül azért, mert új nemzedék veszi át Kuba irányítását, hanem mert azokat kikényszerítik a körülmények. Kuba a Szovjetunió szétesése óta nem volt ekkora bajban. Gazdasága tavaly 11 százalékkal zsugorodott, a járvány és Donald Trump szankcióspolitikája miatt elapadtak a dollárforrások és külső segítségre sem lehet számítani. A most 60 esztendős Díaz-Canel már Fidel Castro gerilláinak győzelme után született. Villamosmérnöknek tanult, de az egyetem elvégzése után előbb a hadsereg, majd a Kubai Kommunista Párt kádereként dolgozott. Megyei párttitkár korában azzal keltett feltűnést, hogy rádióműsort vezetett, rockfesztivált szervezett és az akkoriban szokásosnál megértőbben viszonyult a melegek jogaihoz. Karrierje a felsőoktatási tárca élén folytatódott, ahonnan előbb miniszterelnök-helyettessé, majd 2013-ban az Államtanács alelnökévé nevezték ki. Ekkortól kezdve számított a következő, a Castro-fivérek által kiszemelt első számú vezetőnek. Raul Castro ugyanakkor gondoskodott róla, hogy ne ismétlődhessen meg az évtizedeken átívelő hatalomgyakorlás: Díez-Canel elnökké választásával egyidejűleg két ötéves mandátumra korlátozták az államfői tisztség betöltését. A két Castro-fivér közül eredetileg Raul számított a keményvonalasnak. Már fiatalon kommunistának vallotta magát, míg Fidel megmaradt a nacionalista polgári radikalizmusnál és egy ideig még a forradalom győzelme után is elutasította a szocializmus bevezetését. Mindez akkor változott meg, amikor az Egyesült Államokkal szembe kerülve Kuba elfogadta a Szovjetunió segítségét. Ettől kezdve Fidel harciasan képviselte a kommunista ideológiát, míg Raul megmaradt a háttérben a hadsereg élén és az évtizedek múlásával a piaci viszonyok felé való óvatos és korlátozott elmozdulást kezdte szorgalmazni. Díaz-Canelre vár az a lehetetlen feladat, hogy az előző kubai nemzedék egalitariánus nézeteit összebékítse az interneten lógó mai fiatalok jobb életszínvonalra, utazásra, végső soron politikai szabadságra vágyó törekvéseivel.

Szabad szemmel: Orbán Viktor egyre inkább lesre fut

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2021.04.19. 06:44

Közben pedig a rendőrség a volt bajor igazságügyminiszter után nyomoz, mert úgy tűni: az nem átallott a maszkbeszerzésen (lobbistaként) nyerészkedni.

Washington Post

A szerb Alkotmánybíróság precedensértékű ítéletet hozott, amikor elmarasztalta a rendőrséget, miután a szervezet négy éve egy helyi bíró döntése ellenére sem indította meg a menedékjogi eljárást a bolgár határ mentén elfogott afgán migránsok ügyében, hanem a kemény fagyban visszazavarta a Bulgáriába a 25-tagú csoportot (köztük 9 gyerekkel.) A szerb hatóságoknak most fejenként ezer eurós kártérítést kell fizetniük az érintetteknek, akik azóta javarészt bejutottak Európába és ott szétszóródtak. Egyiküket például Németország 5 hónapja fogadta be. A történtek kapcsán eljáró ügyvéd azt mondja, a határozat felmérhetetlenül fontos, hiszen azt üzeni az államnak, hogy az köteles a határ mentén is a hazai és nemzetközi törvényeknek megfelelően eljárni. Annál is inkább, mivel az ilyenfajta visszatoloncolások idáig többnyire megtorolatlanok maradtak. Az ENSZ Menekültügyi Szervezetének belgrádi irodája szerint tavaly összesen 25 ezer embert kényszerítettek vissza Szerbiába Magyarországról, Horvátországból, Romániából és Boszniából. Emberi jogi szervezetek már régóta sürgetik, hogy vessenek véget ennek a gyakorlatnak és azzal vádolják az EU-t, hogy az becsukja a szemét, nehogy közbe kelljen avatkoznia. (A Frontex az év elején pont azért vonta vissza embereit Magyarországról, mert az Orbán-kormány nem tett eleget az Európai Bíróság ítéletének, és továbbra is tömegével fordítja vissza Szerbiába az illegális határátlépőket – a szerk.) Egyébként a határőrök sokszor elveszik az elfogott emberek mobiltelefonját és iratait, hogy ne maradjanak bizonyítékok. A szerb esetet úgy sikerült feltárni, hogy az ottani rendőrök azt hitték: azt csinálnak, amit akarnak, és az intézkedő bíró akaratával szemben nem egy befogadó állomásra, hanem a határra vitték vissza az afgánokat. Azok már a túloldalról felhívtak egy szerb tolmácsot, az pedig forró nyomon riasztotta az emberi jogi aktivistákat mind a két országban. Így össze tudták gyűjteni a papírokat és az ügy a végén megállt a szerb Alkotmánybíróság előtt.

Spiegel

Orbán Viktor egyre inkább lesre fut az Európai Unióban, most éppen Pekinggel kokettál kockázatos módon. Azon van, hogy vitatott módon Budapesten építsen kampuszt a Fudan Egyetem, ám ily módon Peking befolyást gyakorolhat a magyar felsőoktatásra. Különleges az egész ügyletben, hogy nagyon úgy néz ki: a létesítmény 1,5 milliárd eurós kínai hitelből jön létre, kínai munkások jóvoltából, mi több, kínai anyagok felhasználásával. A budapesti polgármester tiltakozik, mert ő ugyanarra a területre diákvárost tervez (amivel korábban a kormány is egyetértett - a szerk.). Az ellenzék kémkedéstől és politikai befolyásolástól tart. Karácsony azt mondja: a végén még kiderül, hogy semmit sem lehet adni a miniszterelnök szavára, hiszen már megállapodott Orbánnal, hogy az egykori Nagyvásártelep területén kollégiumokat emelnek. Ráadásul Fudan Kínában elitegyetemnek számít, a Kommunista Párt irányítása alatt áll, a marxizmus-leninizmus pedig kötelező tantárgy. Az EU rossz néven veszi a dolgot, hiszen a magyar kormány csak nemrégiben szorította ki az országból a CEU-t. Annak alapítójáról, Sorosról azt az összeesküvés elméletet terjeszti, hogy menekültekkel akarja elárasztani Európát. Most meg az egyetem építésére behívja a kínaiakat. Orbán azért közeledik Pekinghez, mert növelni szeretné külpolitikai mozgásterét. Ilyen megfontolásból vett a Szputnyik V-ből is, egyedüliként az unióban, és pont ezért szorgalmazza a Budapest-Belgrád vasútvonal korszerűsítését, szintén kínai segédlettel. A földrészen azonban egyre inkább árnyékba kerül. Csak úgy tudta megakadályozni, nehogy kidobják az Európai Néppártból, hogy inkább ő maga lépett ki. De súlyos büntetések fenyegetik az új jogállami mechanizmus alapján. Kai-Olaf Lange, az egyik berlini elemző intézet szakértője azt mondja: a politikus nem az uniós tagság felmondását készíti elő, hanem igyekszik lehetőleg minél több opciót nyitva tartani.

Süddeutsche Zeitung

A müncheni tartományi Főbíróság 1,2 millió euró értékben foglalt le készpénzt és más vagyontárgyakat Bajorország volt igazságügyi miniszterénél, aki ellen nyomozás folyik, mert nagyon erős a gyanú, hogy lobbistaként megpróbált nyerészkedni a járvány miatt beszerzett maszkokon. Az összeg példátlanul magas, de az magyarázza, hogy a hatóságok nem szeretnék, ha közpénzből kellene megtéríteni a veszteséget az öt delikvens üzelmei után. A főkolompos, Sauter, a CSU egyik korábbi erős embere, aki a botrány hatására szünetelteti párttisztségei ellátását, de a tartományi parlamentnek továbbra is tagja, immár jó 30 éve. Tagadja a vádat, akárcsak párttársa, Nüsslein, aki egyben a Bundestag képviselője. Előbbi a hatóságok szerint 1,2 millió, utóbbi 660 ezer eurót tett zsebre, családi, illetve saját cégeken keresztül.

AP

A francia elnök szerint párbeszédre van szükség Oroszországgal, mert enélkül nem lehet előbbre lépni a fegyverzetkorlátozásban, illetve egy sor nemzetközi válság megoldásában, ám meg kell húzni Moszkva számára a vörös vonalakat. Ideértve, hogy szankciókat kell előirányozni, ha a Kreml túl messzire merészkedik. Macron azután nyilatkozott, hogy találkozott ukrán kollégájával, illetve Merkellel hármasban is megvitatták az Ukrajna körül kialakult helyzetet. Hangsúlyozta: nem fogják megengedni, hogy az orosz fél új katonai műveletekbe kezdjen a szomszédos országban. Ám ha a diplomácia nem elegendő, akkor megtorló intézkedésekre van szükség, különben oda a Nyugat hitelessége. Ezzel együtt a büntetések csupán a csomag egy részét képezik, tette hozzá. Ő azonban meg vagy győződve arról, hogy Putyint rá lehet venni a nyílt és őszinte tárgyalásokra a kulcsfontosságú témákban.

Die Welt

A müncheni főpolgármester csak csodálkozik, hogy miért a város rendezési joga kétséges a júniusi futball EB kapcsán, amikor a magyar kormány – az összes jelentkező közül egyedüliként – vállalta, hogy teltház előtt lehet majd lejátszani a mérkőzéseket, miközben a német Külügyminisztérium a járvány miatt különlegesen veszélyes övezetnek minősítette az országot és utazási figyelmeztetést adott ki. Reiter azelőtt nyilatkozott, hogy az UEFA ma dönt arról: lehetnek-e a bajor fővárosban meccsek, miután az ottani hatóságok nem hajlandóak szavatolni, hogy bemehetnek nézők a találkozókra. A városvezető megismételte: ilyen ígéretet nem lehet tenni, hiszen nem lehet megmondani, miként alakul a ragály másfél-két hónap múlva. A pillanatnyi helyzetben nem lát rá módot, de bízik abban, hogy júniusban megrendezhetik náluk mind a négy mérkőzést. De akkor is csak az esetben nyithatják meg a lelátók egy részét, ha pótlólagos higiéniai intézkedéseket vezetnek be és tesztstratégiát dolgoznak ki a szurkolók számára.