A kormány fenntartja szándékát a Diákváros megvalósítására, de azzal is egyetért, hogy mellette felépüljön a Fudan Egyetem új budapesti a campusa. A megvalósítást kormánybiztosként Palkovics Lászlóra, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) vezetőjére bízza – derült ki a péntek este megjelent kormányhatározatból.
A két nagy kínai projekt ezzel egy kézbe került, hiszen a Budapest-Belgrád vasút beruházást is az ITM tárcavezetője irányítja kormánybiztosként. Palkovics kinevezésével a kormány egyértelművé tette: nem számít az önkormányzati tiltakozás, a szakmai érvek, százmilliókért megrendelt tervek sokasága, bármi áron megvalósítják a kínai Fudan Egyetem budapesti campusát. Az izomból politizáló tárcavezető a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) szétverésekor már bizonyította, hogy az Orbán-kabinettől kapott utasításokat vaskézzel hajtja végre.
Az egykori csepeli és ferencvárosi ipari területek fejlesztését célzó Diákváros projektet elindító Fürjes Balázs Budapest és az agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkárra azonban rájár a rúd az utóbbi időben. Gyakorlatilag az összes – Vitézy Dávid vezette Budapest Fejlesztési Központtal közösen jegyzett – projektet fúrják a Fideszben. A HÉV-rekonstrukciós program hatalmas pofont kapott a a járműtender orosz érdekek mentén való lefújásával. Könnyen lehet, hogy az asztalfiókban végzik a Galvani-híd tervei is, lévén az olimpiai álmok egyre távolabbra sodródásával az Orbán-kormánynak már nem annyira fontos az új átkelő megépítése. Elakadt a rozsdaövezeti területeken lakások építését ösztönző városi otthonteremtési program is, mivel a miniszterelnök váratlanul valamennyi új lakásra kiterjesztette az 5 százalékos kedvezményes lakásáfát, így a macerás barnamezős beruházások nem vonzóak a fejlesztőknek. A múlt héten pedig Lázár János ex-miniszter is beállt a fővárosi ügyeket fúrók közé, amikor az Mfor-nak adott interjúban tévedésének nevezte, hogy „a kötött pályára szánt európai uniós fejlesztési pénzek nagy részét Budapestre akarjuk irányítani.” Ezt követte a Diákváros-projekt elvétele. Bár ez nem is annyira váratlan fordulat, hiszen a párost a Fudan Egyetemről szóló döntéshozatalból is kihagyták. Az Atlétikai Stadiont egyébként már korábban elvették Fürjestől.
A Diákváros program színleges megtartásának valójában egyetlen oka van: a fővárosi önkormányzat féken tartása. Az atlétikai világbajnokság megrendezéséhez ugyanis szükségük van a városháza együttműködésére, márpedig Karácsony Gergely főpolgármester már belengette, hogy visszavonja Budapest pályázatát, ha nem épülnek meg az ígért kollégiumok. A kormány válaszul új embert küldött a ringbe: az orbáni mértékkel mérve túlságosan kompromisszumkész Fürjes helyett a vaskezű Palkovicsot. Az új kormánybiztos első feladata a campus-építéshez szükséges terület lehatárolása lesz.
Nem lesz egyszerű feladat. A Fudan – és persze mögötte a kínai pártvezetés – aligha éri be a 135 hektáros terület nem túl exkluzív, több sávos városszéli bevezető utak közé szorított telkekkel, főként úgy, hogy a hírek szerint korábban Duna-parti ingatlanokat ajánlottak a kínai tárgyalóbizottságnak. A kormány decemberben jelentette be a Fudan Egyetem budapesti campusának fejlesztését, illetve azt, hogy a megvalósításához szükséges telkeket is megszerzi. A kiszemelt ingatlanok megvásárlására 821 millió forintos keretet határoztak meg. A pontos számból úgy tűnt, hogy már kiválasztották a megvásárlandó ingatlanokat. A Népszava tervekre rálátó forrása akkor meg is erősítette, hogy a kollégiumok egy részének helyére, a Duna mellé kerülne a kínai campus. Építészberkekben pedig villámgyorsan terjedt a hír, hogy a Fudan négy tömböt húzna fel a megjelölt területre.
A februári kormányülésről készített – a Direkt36 által megszerzett – emlékeztető szerint „ a Budapest Diákváros – Déli Városkapu Fejlesztési Program helyszínén valósul meg” a hatalmas, 520 ezer négyzetméteres kínai campus. Összehasonlításul: a Kvassay Jenő út másik oldalán épülő stadion kiterjesztett versenyváltozata se lesz nagyobb 150 ezer négyzetméteresnél. A Palkovics által prezentált előterjesztés szerint az 540 milliárdosra becsült beruházás jelentős részben kínai alapanyagokból, kínai munkával, kínai hitelből valósulna meg, de a költségeket Magyarország állná, részben a Kínai Fejlesztési Banktól felvett hitelből.
Fürjes múlt csütörtökön még azt sulykolta, hogy a campus nem a kollégiumok helyén épül fel, hanem a tartalékzónában. A Népszava megvásárolandó ingatlanokra vonatkozó kérdésére pedig azt válaszolta, hogy már készültek erre előkalkulációk. Szerinte a kínaiak el tudják fogadni a norvég Snohetta építésziroda által készített városszerkezeti – negyeden belüli utcákat, telekkiosztásokat, funkciókat meghatározó – mestertervet. Csakhogy a Snohetta által készített térképen a tartaléknak szánt területek egészen máshol vannak. Balogh Samu várostervező, Karácsony Gergely kabinetfőnöke rögtön a Fürjes-féle tájékoztató után jelezte is: „A Déli Városkapura vonatkozó, az új városrész egyes részeinek felhasználását bemutató mesterterv szerint éppen a diákszállások nagyobb részének helyet adó területet adná oda a Fudan Egyetem campusának. A kormányzati bejelentés csak egy újabb blöff ”.
Az államtitkár által prezentált térképen több területet is bejelöltek a Fudan Egyetemhez. Az első a Nagyvásárteleptől a Kvassay Jenő és a Soroksári út felé eső rész első ütemként. A második ütemként jelzett terület (ha ez is az egyetemé lesz) most részben az Obi barkácsáruház területe. (A Népszava megkereste ez ügyben az áruházláncot is, de lapzártáig nem kaptunk választ a kérdéseinkre.) Míg a harmadik ütem a Kvassay Jenő út melletti sáv. De ez sem elég, a Csepelnek ígért közparkból is kihasítanának egy darabot a bevezető Weiss Manfréd út mellett. Ennek egy része kiér a Dunáig.
Ennél sokkal nagyobb feladvány, hogy a Fürjes által jelzett 13 hektáros területnek több mint a fele Ferencváros tulajdonában van és a főváros is rendelkezik ott tulajdonnal. A teljes Déli-Városkapu projektből – amiben a diáknegyed mellett a csepeli park, az evezőspálya és a szabadidős központ is benne van – összesen 129 ezer négyzetmétert birtokol a főváros, míg a Diákvárosból 5700 négyzetmétert – válaszolta a Népszava kérdésére Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes. Nagy kérdés, hogy ezeket a területeket hogyan énekli ki az önkormányzatok szájából Palkovics.
Baranyi Krisztina népszavazást akar Fudan-ügyben
Helyi népszavazást kezdeménye a Fudan ügyében Baranyi Krisztina Ferencváros polgármestere. Amíg nem születik felelős, közös döntés arról, hogy a Fudan Egyetem új campusa megépülhet ebben a városban, Ferencváros nem fog semmilyen vagyonelemet a projekt rendelkezésére bocsátani – írta hétvégi posztjában Barnayi Krisztina IX. Kerületi, ellenzéki polgármester.
Kijelentése azért esik különös súllyal latba, mert a kínai egyetem európai bázisának kinézett helyszín egy része Ferencvárosé. Vagyis ezeket az ingatlanokat át kellene adnunk erre a célra – hívta fel a figyelmet Baranyi Krisztina. Márpedig ezt nem teszik meg, erről ugyanis a Diákvárossal ellentétben nem született közös döntés
Mint írta „széleskörű, a budapestiek által is jóváhagyott felhatalmazása a Diákvárosnak és az atlétikai világbajnokság megrendezésének van”. Ezeknél nagyságrendekkel nagyobb beruházás a kínai campus, de „erről nemhogy közös döntés nem született, de el is titkolták előlünk az erről szóló államközi megállapodást, a tervek részleteit, a helyszínt, a finanszírozási konstrukciót, mindent.” Baranyi Krisztina szerint népszavazással kell dönteni arról, hogy odaadják-e Ferencváros vagyonát egy magánegyetemnek, amelynek költségeit még az unokáink is fizetni fogják. Sz. A.
