Előfizetés

Palkovics: kínai figura

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2021.04.19. 07:20

Fotó: BUDAPEST FEJLESZTÉSI KÖZPONT
Egy kézbe került a két nagy keleti projekt, a Budapest-Belgrád vasút és a Fudan Egyetem. Az MTA és a színművészeti átalakítása után a Diákváros „elrendezését” is az innovációs miniszterre bízták.
A kormány fenntartja szándékát a Diákváros megvalósítására, de azzal is egyetért, hogy mellette felépüljön a Fudan Egyetem új budapesti a campusa. A megvalósítást kormánybiztosként Palkovics Lászlóra, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) vezetőjére bízza – derült ki a péntek este megjelent kormányhatározatból. A két nagy kínai projekt ezzel egy kézbe került, hiszen a Budapest-Belgrád vasút beruházást is az ITM tárcavezetője irányítja kormánybiztosként. Palkovics kinevezésével a kormány egyértelművé tette: nem számít az önkormányzati tiltakozás, a szakmai érvek, százmilliókért megrendelt tervek sokasága, bármi áron megvalósítják a kínai Fudan Egyetem budapesti campusát. Az izomból politizáló tárcavezető a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) szétverésekor már bizonyította, hogy az Orbán-kabinettől kapott utasításokat vaskézzel hajtja végre. Az egykori csepeli és ferencvárosi ipari területek fejlesztését célzó Diákváros projektet elindító Fürjes Balázs Budapest és az agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkárra azonban rájár a rúd az utóbbi időben. Gyakorlatilag az összes – Vitézy Dávid vezette Budapest Fejlesztési Központtal közösen jegyzett – projektet fúrják a Fideszben. A HÉV-rekonstrukciós program hatalmas pofont kapott a a járműtender orosz érdekek mentén való lefújásával. Könnyen lehet, hogy az asztalfiókban végzik a Galvani-híd tervei is, lévén az olimpiai álmok egyre távolabbra sodródásával az Orbán-kormánynak már nem annyira fontos az új átkelő megépítése. Elakadt a rozsdaövezeti területeken lakások építését ösztönző városi otthonteremtési program is, mivel a miniszterelnök váratlanul valamennyi új lakásra kiterjesztette az 5 százalékos kedvezményes lakásáfát, így a macerás barnamezős beruházások nem vonzóak a fejlesztőknek. A múlt héten pedig Lázár János ex-miniszter is beállt a fővárosi ügyeket fúrók közé, amikor az Mfor-nak adott interjúban tévedésének nevezte, hogy „a kötött pályára szánt európai uniós fejlesztési pénzek nagy részét Budapestre akarjuk irányítani.” Ezt követte a Diákváros-projekt elvétele. Bár ez nem is annyira váratlan fordulat, hiszen a párost a Fudan Egyetemről szóló döntéshozatalból is kihagyták. Az Atlétikai Stadiont egyébként már korábban elvették Fürjestől. A Diákváros program színleges megtartásának valójában egyetlen oka van: a fővárosi önkormányzat féken tartása. Az atlétikai világbajnokság megrendezéséhez ugyanis szükségük van a városháza együttműködésére, márpedig Karácsony Gergely főpolgármester már belengette, hogy visszavonja Budapest pályázatát, ha nem épülnek meg az ígért kollégiumok. A kormány válaszul új embert küldött a ringbe: az orbáni mértékkel mérve túlságosan kompromisszumkész Fürjes helyett a vaskezű Palkovicsot. Az új kormánybiztos első feladata a campus-építéshez szükséges terület lehatárolása lesz. Nem lesz egyszerű feladat. A Fudan – és persze mögötte a kínai pártvezetés – aligha éri be a 135 hektáros terület nem túl exkluzív, több sávos városszéli bevezető utak közé szorított telkekkel, főként úgy, hogy a hírek szerint korábban Duna-parti ingatlanokat ajánlottak a kínai tárgyalóbizottságnak. A kormány decemberben jelentette be a Fudan Egyetem budapesti campusának fejlesztését, illetve azt, hogy a megvalósításához szükséges telkeket is megszerzi. A kiszemelt ingatlanok megvásárlására 821 millió forintos keretet határoztak meg. A pontos számból úgy tűnt, hogy már kiválasztották a megvásárlandó ingatlanokat. A Népszava tervekre rálátó forrása akkor meg is erősítette, hogy a kollégiumok egy részének helyére, a Duna mellé kerülne a kínai campus. Építészberkekben pedig villámgyorsan terjedt a hír, hogy a Fudan négy tömböt húzna fel a megjelölt területre.

Orbán árulása

„Még a saját embereit sem kíméli a kormány, hogy lakájtempóban kiszolgálja a kínai gazdasági-politikai érdekeket – reagált a kormányzati személycserékre Karácsony Gergely főpolgármester a hétvégén. – A kínai pártirányítás alatt álló egyetem Budapestre telepítése, mint cseppben a tenger mutatja, miféle „kormányzás” is folyik Magyarországon – tette hozzá a városvezető, aki szerint a kabinet előbb megállapodott velük a Diákvárosról „majd a miniszterelnök ezt az egészet elárulta az első szembejövő kínai delegációnak, majd a területet titokban odaígérte egy olyan kínai egyetemnek, amely kartája szerint a kínai kommunista párt iránymutatásai alapján működik." Ezzel együtt hangsúlyozta: „Kitartok a Budapesti Diákváros, vagyis több mint tízezer magyar fiatal olcsó lakhatásának ügye mellett. És nem engedek.” A beruházástól eltávolított Fürjes Balázs sajátos módon reagált. Kerékpározás közben készült fotót posztolt magáról azzal a szöveggel: „A nehezén már túl, tekerünk tovább. A következő évben nagy küzdelmek állnak előttünk – bírni fogom!”

A februári kormányülésről készített – a Direkt36 által megszerzett – emlékeztető szerint „ a Budapest Diákváros – Déli Városkapu Fejlesztési Program helyszínén valósul meg” a hatalmas, 520 ezer négyzetméteres kínai campus. Összehasonlításul: a Kvassay Jenő út másik oldalán épülő stadion kiterjesztett versenyváltozata se lesz nagyobb 150 ezer négyzetméteresnél. A Palkovics által prezentált előterjesztés szerint az 540 milliárdosra becsült beruházás jelentős részben kínai alapanyagokból, kínai munkával, kínai hitelből valósulna meg, de a költségeket Magyarország állná, részben a Kínai Fejlesztési Banktól felvett hitelből. Fürjes múlt csütörtökön még azt sulykolta, hogy a campus nem a kollégiumok helyén épül fel, hanem a tartalékzónában. A Népszava megvásárolandó ingatlanokra vonatkozó kérdésére pedig azt válaszolta, hogy már készültek erre előkalkulációk. Szerinte a kínaiak el tudják fogadni a norvég Snohetta építésziroda által készített városszerkezeti – negyeden belüli utcákat, telekkiosztásokat, funkciókat meghatározó – mestertervet. Csakhogy a Snohetta által készített térképen a tartaléknak szánt területek egészen máshol vannak. Balogh Samu várostervező, Karácsony Gergely kabinetfőnöke rögtön a Fürjes-féle tájékoztató után jelezte is: „A Déli Városkapura vonatkozó, az új városrész egyes részeinek felhasználását bemutató mesterterv szerint éppen a diákszállások nagyobb részének helyet adó területet adná oda a Fudan Egyetem campusának. A kormányzati bejelentés csak egy újabb blöff ”. Az államtitkár által prezentált térképen több területet is bejelöltek a Fudan Egyetemhez. Az első a Nagyvásárteleptől a Kvassay Jenő és a Soroksári út felé eső rész első ütemként. A második ütemként jelzett terület (ha ez is az egyetemé lesz) most részben az Obi barkácsáruház területe. (A Népszava megkereste ez ügyben az áruházláncot is, de lapzártáig nem kaptunk választ a kérdéseinkre.) Míg a harmadik ütem a Kvassay Jenő út melletti sáv. De ez sem elég, a Csepelnek ígért közparkból is kihasítanának egy darabot a bevezető Weiss Manfréd út mellett. Ennek egy része kiér a Dunáig. Ennél sokkal nagyobb feladvány, hogy a Fürjes által jelzett 13 hektáros területnek több mint a fele Ferencváros tulajdonában van és a főváros is rendelkezik ott tulajdonnal. A teljes Déli-Városkapu projektből – amiben a diáknegyed mellett a csepeli park, az evezőspálya és a szabadidős központ is benne van – összesen 129 ezer négyzetmétert birtokol a főváros, míg a Diákvárosból 5700 négyzetmétert – válaszolta a Népszava kérdésére Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes. Nagy kérdés, hogy ezeket a területeket hogyan énekli ki az önkormányzatok szájából Palkovics.

Baranyi Krisztina népszavazást akar Fudan-ügyben

Helyi népszavazást kezdeménye a Fudan ügyében Baranyi Krisztina Ferencváros polgármestere. Amíg nem születik felelős, közös döntés arról, hogy a Fudan Egyetem új campusa megépülhet ebben a városban, Ferencváros nem fog semmilyen vagyonelemet a projekt rendelkezésére bocsátani – írta hétvégi posztjában Barnayi Krisztina IX. Kerületi, ellenzéki polgármester. Kijelentése azért esik különös súllyal latba, mert a kínai egyetem európai bázisának kinézett helyszín egy része Ferencvárosé. Vagyis ezeket az ingatlanokat át kellene adnunk erre a célra – hívta fel a figyelmet Baranyi Krisztina. Márpedig ezt nem teszik meg, erről ugyanis a Diákvárossal ellentétben nem született közös döntés Mint írta „széleskörű, a budapestiek által is jóváhagyott felhatalmazása a Diákvárosnak és az atlétikai világbajnokság megrendezésének van”. Ezeknél nagyságrendekkel nagyobb beruházás a kínai campus, de „erről nemhogy közös döntés nem született, de el is titkolták előlünk az erről szóló államközi megállapodást, a tervek részleteit, a helyszínt, a finanszírozási konstrukciót, mindent.” Baranyi Krisztina szerint népszavazással kell dönteni arról, hogy odaadják-e Ferencváros vagyonát egy magánegyetemnek, amelynek költségeit még az unokáink is fizetni fogják. Sz. A. 

És megint drágulás: 20-25 százalékot ugorhatnak a húsárak

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.04.19. 07:14

Fotó: Rosta Tibor / MTI
A takarmányárak elszabadultak, a termelőknek, ha túl akarnak élni, emelniük kell.
Hosszú válságot is okozhat a takarmányárak nagyságrendileg 30 százalékos emelkedése, amit a termelők a termékeik árában is szeretnének érvényesíteni, írja a magyarmezogazdasag.hu. Miután a termelési költségek mintegy kétharmadát teszi ki a takarmány, az árak elszabadulása 20-25 százalékos költségnövekedést eredményezett az élőállat és állati termékek piacán, ezt pedig előbb-utóbb át kell terhelni a kiskereskedelemre, így valószínűleg változnak a fogyasztói árak is – mondta Csorbai Attila. A Baromfi Termék Tanács (BTT) elnöke szerint az áremelés elkerülhetetlen, hiszen a termelők csak így  élhetnek túl.  A takarmányárak globális és totális emelkedése mellett egyébként a pandémia és a madárinfluenza is megtépázta a baromfiágazatot a tavalyi évben, a csirkeállomány azonban a bajok ellenére is növekedett - ez részben a hazai fogyasztás emelkedésének köszönhető. A szektor nem kapott munkahely-megtartó kormányzati támogatást, de a szaktárca tudott biztosítani 25 milliárd forintot a mezőgazdasági és élelmiszeripari szereplők számára, amelyből a baromfitermelők mintegy 4 milliárd forintban részesülhettek.

Ellentmondásos döntések az iskolanyitás körül

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2021.04.19. 07:00

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Sok szülő tartaná még inkább otthon a gyermekét, ezt az intézményvezetőknél kérelmezhetik. Párhuzamos és digitális oktatásra ugyanakkor nem lesz lehetőség.
Több százezer kisgyermek térhet vissza ma az óvodákba és az általános iskolák alsós osztályaiba, miután a kormány úgy döntött, a koronavírus-járvány harmadik hullámának tetőzése ellenére meg lehet kezdeni az oktatási-nevelési intézmények fokozatos nyitását. Sok szülő azonban bizonytalan, s inkább otthon tartaná még a gyermekét, ezt az intézményvezetőknél kérelmezhetik. A döntéshozók ugyanakkor hangsúlyozták: párhuzamos és digitális oktatásra nem lesz lehetőség. Több tankerületben ezt úgy értelmezték, hogy az online oktatás semmilyen formájára nem kerülhet sor. Egy érintett szülő jelezte: a tankerület határozottan úgy foglalt állást, hogy semmilyen digitális, online oktatást nem lehet szervezni az otthon maradt gyerekek részére. Ennek viszont ellentmond az a Népszavához is eljutott levél, amit az emberi erőforrások minisztere, Kásler Miklós küldött az intézményvezetők részére. Ebben azt írta, hogy a párhuzamos jelenléti és digitális oktatásra vonatkozó tiltás "nem zárja ki ugyanakkor annak a lehetőségét, hogy az intézmény – amennyiben erre lehetőség van – biztosítsa a jelenléti tanórába való online bekapcsolódás lehetőségét egy tanuló számára”. Érdeklődtünk az állami iskolafenntartó Klebelsberg Központnál, hogy megtudjuk, legalább abban az esetben, ha egy osztály nagyobb része, esetleg az egész osztály otthon marad, meg lehet-e szervezni a távoktatást (ahogy az a karanténba került osztályoknál számtalanszor megtörtént), de válaszukban csak Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár az Operatív Törzs múlt csütörtöki sajtótájékoztatóján elhangzott beszámolóját ajánlották figyelmünkbe. Az államtitkár tájékoztatójában nincs válasz a kérdésre, csak annyit mondott, nincs lehetőség arra, hogy párhuzamosan digitálisan is folytatódhasson az oktatás. Kásler Miklós levele viszont ennek is ellentmond. Lapunkhoz több szülői jelzés érkezett arról is, hogy az iskolaigazgatóktól azt a tájékoztatást kapták: ha egy osztályból mindenki hiányzik, annak az osztálynak rendkívüli szünetet kell elrendelni, a kiesett napok pótlása pedig szombati napokon vagy június második felében – tehát a nyári szünet első heteiben – elrendelhető. Arra már nem hívták fel a szülők figyelmét, erre milyen esetekben kell sort keríteni. A köznevelési törvény szerint ugyanis nem kötelező pótolni az elmaradt órákat, erre csak akkor van szükség, ha a pótórák megtartása nélkül nem lehet teljesíteni a követelményeket. A tanév rendjéről szóló rendelet pedig azt írja: ha egy rendkívüli tanítási szünet miatt több tanítási nap kiesik, és ezeket a tanév végéig sem sikerül pótolni (például szombati tanítási napok beiktatásával) az sem akadálya a tanév lezárásának, a tanulók minősítésének, magasabb évfolyamba lépésének, az iskola ugyanis a következő tanévben is pótolhatja az elmaradt tananyagot. Mindezt Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) választmányi tagja is megerősítette. Hozzátette: arra a köznevelési törvény és a tanév rendjéről szóló rendelet sem ad lehetőséget, hogy a pótlásokra hivatkozva egyes diákoknak, osztályoknak később kezdődjön a nyári szünet. Szerinte ha ezt egy iskola meglépi, azzal törvénysértést követ el.