Távozott a munkatársak egy része, miután az addig önállóan működő Egyenlő Bánásmód Hatóságot a kormány beolvasztotta az ombudsmani hivatalba. A pénz kevesebb lett, ráadásul egyelőre a főigazgatói poszt is betöltetlen – tudta meg a Népszava.
Az Országgyűlés jobboldali többsége tavaly decemberben fogadta el azt javaslatot, amely szerint Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa január 1-től átveszi az Egyenlő Bánásmód Hatóság feladatait. A hatóság ezzel megszűnt, jogutódja az ombudsman.
Az új feladatkör ellátását „elkülönült szervezeti egység segíti”, amelynek vezetője az egyenlő bánásmódért felelős főigazgató. A váratlan lépés ellen civil szervezetek és ellenzéki pártok is tiltakoztak. Annak érzékeltetésére, hogy a kormány milyen széles körben folytatott egyeztetést, felidézzük: lapunk értesülése szerint az elképzelésről az ombudsmani hivatal is csak a sajtóból szerzett tudomást.
Az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál előzőleg – Honecz Ágnes elnököt is beleszámítva – huszonöten dolgoztak. Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala most arról tájékoztatta lapunkat, hogy a munkatársak közül hatan „közvetlenül a beolvadással összefüggésben” távoztak. A „feladatellátás párhuzamosságainak kiszűrése miatt” ténylegesen két hely szűnt meg (mindkettő a gazdasági területet érintette), négyen pedig nem fogadták el a számukra felajánlott állást.
Kérdésünkre, hogy a hatóság addigi elnöke, Honecz Ágnes lett-e az egyenlő bánásmódért felelős főigazgató, kiderült: ő is a távozók között van. Neki 2020. december 31-én lejárt a mandátuma. „Az egyenlő bánásmódért felelős főigazgató kinevezése még nem történt meg” – áll a Népszavának küldött válaszban.
Az Egyenlő Bánásmód Hatóság tavaly 484,7 millió forint költségvetési támogatásból gazdálkodott. Idén az „Országgyűlés által a feladatellátáshoz biztosított” támogatás összege 462 millió forint – közölte az ombudsmani hivatal.
Azt már mi tesszük hozzá: mindebből nem úgy tűnik, hogy az új konstrukcióval a kormány a jogvédelmet szerette volna erősíteni. Ellenkezőleg. Beigazolódni látszanak a civil szervezetek aggályai.
Nehéz elhessegetni a gondolatot, hogy a beolvasztás hátterében politikai bosszú áll – nyilatkozta Dombos Tamás, a Háttér Társaság ügyvivője tavaly novemberben a Népszavának. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság számos ügyben állapított meg jogsértést állami szervek és kormánypárti vezetésű önkormányzatok esetében. Egyetlen állami szervként kritizálta például a transznemű emberek nemének jogi elismerését ellehetetlenítő törvénymódosítást.
A Háttér Társaság álláspontja szerint a 2003-ban létrehozott Egyenlő Bánásmód Hatóság megszüntetésével tovább csökken a kormánytól független, a kiszolgáltatott helyzetben lévő, hátrányos helyzetű csoportok jogainak védelmét ellátó állami szervek száma. Hasonló következtetésre jutott a Magyar Helsinki Bizottság is. Az emberi jogi szervezet hangsúlyozta: azzal, hogy a kormánytöbbség betagolja a hatóságot az ombudsmani szervezetbe, egyértelműen lefokozza a diszkriminációmentesség ügyét. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) arra a nem elhanyagolható körülményre is felhívta a figyelmet, hogy a kormány érdemben nem indokolta, mi szükség volt az „átszervezésre”.
