Előfizetés

Orbánék feltűnés nélkül privatizálták a Budapest Bankot

Papp Zsolt
Publikálás dátuma
2021.04.19. 07:40

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Megkezdte működését a Magyar Bankholding, s ennek folyományaként az állam elvesztette közvetlen befolyást a Budapest Bank felett.
A Budapest Bankot (BB) az Orbán- kormány még 2015-ben vásárolta meg 700 millió dollárért – akkori árfolyamon számolva 214 milliárd forintért a kelet-európai piacról kivonuló amerikai GE Money csoporttól. Az elmúlt években a BB újra állami pénzintézetként működött tisztes, évi 10 milliárd forint feletti nyereséget produkálva, az állam, illetve a vagyongazdálkodásért felelős Mager Andrea tárca nélküli miniszter felügyeletet alatt. Ám ez helyzet megváltozott, ugyanis a kormány a sokáig lebegtetett, nyílt privatizáció helyett a bankot beolvasztotta a Magyar Bankholding Zrt.-be, amelyben az magyar állam részesedése mindössze 30,35 százalék. 
Vagyis a magyar állam egy kormánydöntéssel elvesztette az irányítást a Budapest Bank felett, miközben a Magyar Bankholding Zrt. csak kisebbségi tulajdonnal rendelkezik.

A Bankholdingba a közismerten a miniszterelnök barátjának számító Mészáros Lőrinc tulajdonába tartozó MKB Bank Nyrt-t., és szintén a felcsúti milliárdos, illetve a Vida József, az egykori Szentgál és Vidéke, majd kilenc kis pénzintézet egyesülésével létrejött B3 takarékszövetkezet elnök-ügyvezetője által ellenőrzött MTB Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. (Takarékbank) olvadt be az állami BB mellett. Korábban, még 2018-ben felmerült, hogy az MKB megvásárolná BB-t, ám esélytelen volt, hogy az ehhez szükséges legalább 250 milliárd forintot Mészáros Lőrinc és a felcsúti lobbi előteremtse. Ezért egy év múlva 2019 őszén elindult a bankholding-koncepció, amelynek révén a NER-milliárdosok érdemi befektetés nélkül megszerezhetik az állami BB-t. A Magyra Bankholding közel 38 százalékos tulajdonosa a Magyar Takarék Befektetési és Vagyongazdálkodási Zrt., amely mögött Vida József áll. A második legnagyobb tulajdonos a magyar állam 30,35 százalékával a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.-én keresztül, míg további közel 32 százalékot az MKB Bank tulajdonosai birtokolnak. Az MKB-s vonalon a Metis Magántőkealap 11,5 százalékot, további 10,8 százalékot a Blue Robin Invesment S.C birtokol a maradék mintegy 10 százalék az MKB kisebbségi tulajdonosaié. A Metis Magántőkealap mögött Mészáros Lőrinc áll, míg a Blue Robint sokáig Szíjj László a NER másik milliárdosához kötötték, ám, hogy most épp mely NER-oligarcha ellenőrzi luxemburgi befektetési céget, és így a Magyar Bankholding 10,8 százalékát, az sem a magyar cégiratokból, sem a Bankholdig honlapjáról nem derül ki. Az viszont bizonyos, hogy mára néhány NER-üzletember ellenőrzi a Bankholding többségét, s ha összefognak akkor akár az állammal-kormánnyal szemben is többségbe kerülhetnek. Jelenleg ez nem opció, hisz a NER nem fog a Orbán-kormánnyal szemben cselekedni, ennek valójában egy kormányváltás esetén lenne jelentősége. A Budapest Bank NER-kézre játszása illeszkedik abba a vonulatba, amit a kormány jelenleg a vagyonkezelő alapítványokkal művel, amelyek során az állami vagyont NER-bizalmasok kezére játszák ellenszolgáltatás nélkül. A Magyar Bankholding december közepén kezdte meg szervezetszerű működését, a közvetlen alkalmazottjainak száma mintegy 60 fő. A cél az, hogy 2023-ra három bankot egységes pénzügy szervezetté gyúrják össze. A fúzió mögött az a kormányzati szándék áll, hogy egy olyan magyar tulajdonú bank jelenjen meg a hazai piacon, amely nagyságában felveszi a versenyt az OTP-vel. A három bank bizonyos részpiacokon valóban versenyképes az OTP-vel, legalábbis a méretét tekintve, ám jövedelmezőségük össze sem hasonlítható: 
az OTP az utolsó békeévben, 2019-ben 420 milliárd forintos nyereséget termelt – ebből 226 milliárdot idehaza -, ezzel szemben a három bank összesített nyeresége 65 milliárd forintra rúgott, ami azt sejteti, hogy közel sem azonos képességű versenyzőkről van szó.

A Bankholding egységes bankként 2023-tól akar önállóan piacra lépni, erről tájékoztatta a sajtót március végén a szuperbank, miután annak vezetősége elfogadta az ötéves startégiáját. A három külön-külön is erős, hazai kereskedelmi bank, a Budapest Bank, az MKB Bank és a Takarékbank fúziója is ekkor zárulhat le. Ekkorra állhat fel a piacvezető szerepre törekvő, tisztán magyar tulajdonú bank, amely, mint hangoztatják, elkötelezett abban, hogy Magyarország legmodernebb, leginkább digitalizált pénzügyi szolgáltatójává váljon. Barna Zsolt a Magyar Bankholding igazgatóságának elnöke a közelmúltban arról tájékoztatta a sajtót, hogy a piaci átlagot jelentősen meghaladó növekedéssel számolnak a lakossági, a mikro- és kisvállalati, valamint az agrárium területein egyaránt. A cél a bankcsoport pénzügyi eredményeinek dinamikus, ugyanakkor stabil növelése. A 2023-as indulás ambiciózus célkitűzésnek tűnik, hisz mintegy 60 céget érint a munka, egységesíteni kell a bank pénzügyi, HR, vállalatirányítási, ügyviteli és egyéb rendszereit, amire az eddig lezajlott összeolvadások alapján jóval több idő kellhet, mint másfél év. Bankholding felállítását jelentősen befolyásolhatják a 2022-es választások is, ugyanis egy kormányváltás alapjaiban kérdőjelezheti meg a holding létjogosultságát.

Vizsgálódás, GVH kizárva

Bár a Magyar Bankholding létrejötte az elmúlt 30 év legnagyobb bankfúziója lesz, amely számos piaci szempontot sérthet, a kormány „nemzetstratégiai jelentőségű összeolvadásnak” minősítette, ezzel azt érte el, hogy a fúziót a Gazdasági Versenyhivatal nem vizsgálhatja. A lapunknak korábban nyilatkozó versenyjogi szakértő szerint a kormány rendelete kiválóan alkalmas arra, hogy a bankügyletet már amúgy is belengő homályt fenntartsa. Az ehhez hasonló összeolvadások esetén teljes mértékben átvilágítanák mind a három szereplőt, feltárnánk azok valódi tulajdonosi szerkezetét, s ez az amit a kormány vélhetően el akart kerülni. További nehezítés lenne, hogy a GVH vizsgálatai során feltárt eredmények, megállapítások egy bírósági eljárásban hivatkozási alapok jelentenének, ezért is hárítják el a vizsgálatot – fogalmazott a szakértő.

Piaci részesedés

A bankholding mérlegfőösszege 8424 milliárd, hitelállománya 3787 milliárd, betétállománya pedig 5414 milliárd forint. Az új bankcsoport 1,4 millió aktív lakossági és 208 ezer aktív vállalati ügyfelet szolgál ki. A holding számos területen piacvezető pozícióval rendelkezik. Országosan 925 fiókot működtet.

És megint drágulás: 20-25 százalékot ugorhatnak a húsárak

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.04.19. 07:14

Fotó: Rosta Tibor / MTI
A takarmányárak elszabadultak, a termelőknek, ha túl akarnak élni, emelniük kell.
Hosszú válságot is okozhat a takarmányárak nagyságrendileg 30 százalékos emelkedése, amit a termelők a termékeik árában is szeretnének érvényesíteni, írja a magyarmezogazdasag.hu. Miután a termelési költségek mintegy kétharmadát teszi ki a takarmány, az árak elszabadulása 20-25 százalékos költségnövekedést eredményezett az élőállat és állati termékek piacán, ezt pedig előbb-utóbb át kell terhelni a kiskereskedelemre, így valószínűleg változnak a fogyasztói árak is – mondta Csorbai Attila. A Baromfi Termék Tanács (BTT) elnöke szerint az áremelés elkerülhetetlen, hiszen a termelők csak így  élhetnek túl.  A takarmányárak globális és totális emelkedése mellett egyébként a pandémia és a madárinfluenza is megtépázta a baromfiágazatot a tavalyi évben, a csirkeállomány azonban a bajok ellenére is növekedett - ez részben a hazai fogyasztás emelkedésének köszönhető. A szektor nem kapott munkahely-megtartó kormányzati támogatást, de a szaktárca tudott biztosítani 25 milliárd forintot a mezőgazdasági és élelmiszeripari szereplők számára, amelyből a baromfitermelők mintegy 4 milliárd forintban részesülhettek.

Betett a járvány Budapest leglehúzósabb éttermének

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.04.18. 19:05

Fotó: Facbook
A belvárosi Monarchia, korábban Galilei nevet viselő vendéglátóhelyet a külföldi turisták mellett több hazai hírportál is „lebuktatta”.
Aligha van olyan étterem, amely nagyobb kárt okozott volna a budapesti turizmusnak, mint a Váci utcai „turistacsapdák” közül is kiemelkedő Monarchia Old és elődje, a Galilei – írja a G7 gazdasági hírportál. A belvárosi Váci utca és a Havas utca kereszteződésénél működő egységről kijelentették:
„Már a 2010-es évek elején Budapest legrosszabb étterme volt, de hiába jelent meg róla számos elborzasztó történet és hívták rá rendszeresen a rendőröket, végül a koronavírus-járvány söpörte el.”

Ez azt jelenti, hogy a Monarchia Old már nem is fog újranyitni, az üzlethelyiség kiadóvá vált. A G7-nek az üzemeltető Csöppű család egyik tagja azt mondta telefonon, hogy az ingatlan az övék, de az éttermet hivatalosan már nem ők üzemeltették. Csöppű Zsolt szerint fél éve próbálják kiadni ezt és egy másik üzlethelyiségüket a Váci utcában, de még érdeklődők sem akadnak – áll a cikkben. A Galileiről több cikk is megjelent 2013 környékén, miután a világ egyik legjelentősebb utazási platformján, a Tripadvisoron sorozatban jelentek meg róla felháborodott vélemények a vendégektől:
„Ezeknek az volt a lényege, hogy pocsék ételek párosultak arcpirító árakkal, igénytelen vendégtérrel, piti lehúzásokkal és agresszív személyzettel.”

A gazdasági portál felidézte, hogy az Origo egykori riportja szerint hetente kétszer hívták rájuk a rendőrséget az átvágott vendégek.  Az Index 2010-es, turistacsapdákról forgatott videójában is szerepelt a Galilei, leleplezve, hogy akkor ott 2400 forint volt egy sör és 1600 forintot számoltak fel a kenyérért.
A 444 egyik cikkében az étterem több volt munkatársa is megosztott részleteket a hely működéséről. Elrettentésképpen idéztek is ezekből:
  • A maradék ételt felhasználták újra és újra;
  • a használt korsókat csak ritkán mosták el;
  • Volt olyan, hogy kint hagyták véletlenül a húst a kocsiban egy napra, másnap aztán több fűszert kellett használni hozzá;
  • Az olívás spagettivel nem egyszer előfordult, hogy se olívaolaj, se bogyó nem volt, ezt sima étolajjal és zöldborsóval pótolták. Ha valaki rákérdezett, hogy ez mi, akkor a bevált a szöveg az volt, hogy: „ez a magyar olíva”;
  • Ketchup/majonéz/mustár egyszerűen nem volt. Pontosabban a szokásos kis dobozok ki voltak rakva, de mind üres volt. Ha egy vendég szólt, hogy az adott szett üres, akkor vittek neki egy másik üreset, azzal a címszóval, hogy úgyis megunja, és nem fog még egyszer szólni.
A cikkek hatására lépett az V. kerületi önkormányzat, és visszavonta a Galilei teraszának közterület-használati engedélyét. A helyén nyílt meg a most bezárt Monarchia Old. A Tripadvisoron jelenleg is az utolsó a nagyjából háromezer regisztrált budapesti étterem közül, és a hasonló a Google-értékelése is, ahol 815 véleményből 643, azaz csaknem 80 százalék alapján „szörnyű” a hely, amely végül a járvány miatt tavaly márciusban kényszerűen bezárt – foglalta össze a bukáshoz vezető helyzetet a G7.