Orbánék feltűnés nélkül privatizálták a Budapest Bankot

Megkezdte működését a Magyar Bankholding, s ennek folyományaként az állam elvesztette közvetlen befolyást a Budapest Bank felett.

A Budapest Bankot (BB) az Orbán- kormány még 2015-ben vásárolta meg 700 millió dollárért – akkori árfolyamon számolva 214 milliárd forintért a kelet-európai piacról kivonuló amerikai GE Money csoporttól. Az elmúlt években a BB újra állami pénzintézetként működött tisztes, évi 10 milliárd forint feletti nyereséget produkálva, az állam, illetve a vagyongazdálkodásért felelős Mager Andrea tárca nélküli miniszter felügyeletet alatt. Ám ez helyzet megváltozott, ugyanis a kormány a sokáig lebegtetett, nyílt privatizáció helyett a bankot beolvasztotta a Magyar Bankholding Zrt.-be, amelyben az magyar állam részesedése mindössze 30,35 százalék.

A Bankholdingba a közismerten a miniszterelnök barátjának számító Mészáros Lőrinc tulajdonába tartozó MKB Bank Nyrt-t., és szintén a felcsúti milliárdos, illetve a Vida József, az egykori Szentgál és Vidéke, majd kilenc kis pénzintézet egyesülésével létrejött B3 takarékszövetkezet elnök-ügyvezetője által ellenőrzött MTB Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. (Takarékbank) olvadt be az állami BB mellett. Korábban, még 2018-ben felmerült, hogy az MKB megvásárolná BB-t, ám esélytelen volt, hogy az ehhez szükséges legalább 250 milliárd forintot Mészáros Lőrinc és a felcsúti lobbi előteremtse. Ezért egy év múlva 2019 őszén elindult a bankholding-koncepció, amelynek révén a NER-milliárdosok érdemi befektetés nélkül megszerezhetik az állami BB-t.

A Magyra Bankholding közel 38 százalékos tulajdonosa a Magyar Takarék Befektetési és Vagyongazdálkodási Zrt., amely mögött Vida József áll. A második legnagyobb tulajdonos a magyar állam 30,35 százalékával a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.-én keresztül, míg további közel 32 százalékot az MKB Bank tulajdonosai birtokolnak. Az MKB-s vonalon a Metis Magántőkealap 11,5 százalékot, további 10,8 százalékot a Blue Robin Invesment S.C birtokol a maradék mintegy 10 százalék az MKB kisebbségi tulajdonosaié. A Metis Magántőkealap mögött Mészáros Lőrinc áll, míg a Blue Robint sokáig Szíjj László a NER másik milliárdosához kötötték, ám, hogy most épp mely NER-oligarcha ellenőrzi luxemburgi befektetési céget, és így a Magyar Bankholding 10,8 százalékát, az sem a magyar cégiratokból, sem a Bankholdig honlapjáról nem derül ki. Az viszont bizonyos, hogy mára néhány NER-üzletember ellenőrzi a Bankholding többségét, s ha összefognak akkor akár az állammal-kormánnyal szemben is többségbe kerülhetnek. Jelenleg ez nem opció, hisz a NER nem fog a Orbán-kormánnyal szemben cselekedni, ennek valójában egy kormányváltás esetén lenne jelentősége. A Budapest Bank NER-kézre játszása illeszkedik abba a vonulatba, amit a kormány jelenleg a vagyonkezelő alapítványokkal művel, amelyek során az állami vagyont NER-bizalmasok kezére játszák ellenszolgáltatás nélkül.

A Magyar Bankholding december közepén kezdte meg szervezetszerű működését, a közvetlen alkalmazottjainak száma mintegy 60 fő. A cél az, hogy 2023-ra három bankot egységes pénzügy szervezetté gyúrják össze. A fúzió mögött az a kormányzati szándék áll, hogy egy olyan magyar tulajdonú bank jelenjen meg a hazai piacon, amely nagyságában felveszi a versenyt az OTP-vel. A három bank bizonyos részpiacokon valóban versenyképes az OTP-vel, legalábbis a méretét tekintve, ám jövedelmezőségük össze sem hasonlítható:

A Bankholding egységes bankként 2023-tól akar önállóan piacra lépni, erről tájékoztatta a sajtót március végén a szuperbank, miután annak vezetősége elfogadta az ötéves startégiáját. A három külön-külön is erős, hazai kereskedelmi bank, a Budapest Bank, az MKB Bank és a Takarékbank fúziója is ekkor zárulhat le. Ekkorra állhat fel a piacvezető szerepre törekvő, tisztán magyar tulajdonú bank, amely, mint hangoztatják, elkötelezett abban, hogy Magyarország legmodernebb, leginkább digitalizált pénzügyi szolgáltatójává váljon. Barna Zsolt a Magyar Bankholding igazgatóságának elnöke a közelmúltban arról tájékoztatta a sajtót, hogy a piaci átlagot jelentősen meghaladó növekedéssel számolnak a lakossági, a mikro- és kisvállalati, valamint az agrárium területein egyaránt. A cél a bankcsoport pénzügyi eredményeinek dinamikus, ugyanakkor stabil növelése. A 2023-as indulás ambiciózus célkitűzésnek tűnik, hisz mintegy 60 céget érint a munka, egységesíteni kell a bank pénzügyi, HR, vállalatirányítási, ügyviteli és egyéb rendszereit, amire az eddig lezajlott összeolvadások alapján jóval több idő kellhet, mint másfél év. Bankholding felállítását jelentősen befolyásolhatják a 2022-es választások is, ugyanis egy kormányváltás alapjaiban kérdőjelezheti meg a holding létjogosultságát.