MÁV;Volánbusz;bértárgyalás;

- Késik a bérrendezés a Volánbusznál

Úgy tűnik, a MÁV-VOLÁN cégcsoportnál késik a tulajdonos állam felhatalmazása bértárgyalások megkezdéséhez. Ígéretük szerint a héten egyeztetnek a szakszervezetek 6+3 százalékos igényéről.

Hónapok óta húzódik a VOLÁNBUSZ Zrt. dolgozóinak javadalmazási kérdéseiről az egyeztető bértárgyalás. A szakszervezetek érdemi megbeszélést sürgető indítványára a nemzeti vagyon kezeléséért felelős államtitkár válaszként türelmet kért. Fónagy János a járvány miatt elrendelt korlátozó intézkedésekre hivatkozott és nem mondta meg, hogy személyes részvétel mellett, vagy akár elektronikus úton mikor tartható meg a Közszolgáltató Vállalkozások Konzultációs Fóruma (KVKF). Az időhúzás gyakorlatilag azt jelenti, hogy a MÁV-VOLÁN cégcsoportnak egyelőre nincs felhatalmazása a tulajdonos államtól arra, hogy megkezdje a bértárgyalásokat. A munkaadók és a munkavállalók érdekképviseletei nemrég a pandémia ellenére is egyeztettek az interneten, de a bérfejlesztés csak annyiban került szóba, hogy a VOLÁNBUSZ Zrt.-nél csak az üzleti tervben rendelkezésre álló keretekkel lehet gazdálkodni. Hogy ez a valóságban mekkora összeg és milyen mértékű bérfejlesztésre elég, az már nem derült ki.

A nagyjából 4300 tagot, ebből 3500 volánbuszos dolgozót tömörítő Közlekedési Dolgozók Szakszervezeteinek Szövetsége (KDSZSZ) minimum 10 százalékos keresetemelést tart reálisnak, és hogy ennek az igénynek nyomatékot is adjon, online petíciót indított.

- A bérharmonizációs program keretében már ebben az évben el kellene kezdeni a MÁV-VOLÁN csoporton belül a volános bérek felzárkóztatását - jelentette ki a Népszavának a KDSZSZ elnöke. Dobi István ugyanakkor elismerte, hogy a szakszervezetek most nem rendelkeznek olyan nyomásgyakorló eszközzel, amivel kikényszeríthetik a béremelést, jelenleg tehát a munkáltató jóindulatán múlik a bérfejlesztés, ami a szakszervezeti vezető szerint elfogadhatatlan. Úgy véli, a kedvező fordulat esélyét az is rontja, hogy a kollektív szerződés aláírására jogosult szakszervezetek nem elég tevékenyek, és konfrontálódni sem igen akarnak. Hogyha ebben nem lesz változás az elkövetkezendő időben, akkor a szövetség 10 százalékos béremelési követelése csak vágyálom marad - tette hozzá Dobi.

A KDSZSZ elnöke szerint el kellene érni, hogy a szakszervezet ne lekötelezettje és kiszolgáltatottja legyen a munkaadóknak a juttatások és kedvezmények miatt – hangsúlyozta. - Abban nem vagyunk partnerek, hogy ilyen eszközökkel irányítsák a szervezetünket, nekünk teljesen más elképzeléseink vannak a szakszervezeti munkáról, s ez annyira nem tetszik a cégcsoport vezetésének, hogy nem állnak velünk szóba, holott a magas taglétszám miatt reprezentatív szervezetnek számítunk – vázolta az egyenlőtlen bánásmódot a Munkástanácsok kötelékébe tartozó szövetségi elnöke.

Ez az oka, hogy a kollektív szerződés aláírói, a Közúti Közlekedési Szakszervezet és a Volánbusz Közlekedési Szakszervezet januárban nélkülük adta át a munkaadónak a 2021. évi bérfejlesztési igényét amiben a munkabérek hat százalékos emelését javasolták a Volánbusz Zrt.-nél. A dokumentum hangsúlyozta azt is, hogy a Volánbusz és a MÁV leányvállalatok dolgozói közt meglévő jelentős bérkülönbség csökkenjen, ezért plusz három százalékos, de differenciálható bértömegfejlesztést is indítványoztak. 

Egyelőre azonban eredmény nélkül.

- Eddig türelmesen vártunk, ám tovább már nem halogatható a bértárgyalás - ezt állítja Fazekas Kovács János, a távolsági busztársaságnál működő legnagyobb munkavállalói szervezet, a Volánbusz Szakszervezet vezetője. - Az egyeztetés pontos időpontjáról nincs még konkrét információ, de nagyon reméljük, hogy hamarosan kitűzik, mert a dolgozók egy jelentős része azt várja, hogy az idei bérekről rövid időn belül megszületik a megállapodás - tette hozzá. A MÁV és a Volán között meglévő számottevő bérkülönbségről Fazekas azt mondta: folyamatos a törekvés arra, hogy az eltérést a lehető leghamarabb enyhítsék. Baranyai Zoltán, a Közúti Közlekedési Szakszervezet elnöke sem tudja, hogy mikor kezdődik a bértárgyalás. Az esélyekről, a további lehetséges lépésekről azonban nem kívánt nyilatkozni lapunknak.

A MÁV és a Volánbusz kommunikációs igazgatóságát is kerestük az ügyben, mert kíváncsiak voltunk a késlekedés okára, a tárgyalás lehetséges időpontjára, a béremelési lehetőségekre. Aztán arra is, hogy mivel cégcsoporton belül a volános bérek jóval alacsonyabbak, ezt vajon figyelembe veszi-e a munkáltató, és elképzelhető-e a 10 százalékos bérfejlesztés. A tulajdonos MÁV kommunikációs igazgatósága a cégcsoport nevében egy elektronikus levélben azt írta, hogy a bértárgyalások elkezdődtek, hiszen a szakszervezetek már leadták követeléseiket. Az egyeztetések várhatóan a héten a közszolgáltató vállalkozások konzultációs fórumával, majd társasági szinten folytatódnak. Az pedig szerintük nem felel meg a valóságnak, hogy cégcsoporton belül a Volánbusznál dolgozók bérei jóval alacsonyabbak lennének - írták. 

Kiiktatott szakszervezetA több mint 19 ezer embert foglalkoztató busztársaság a kollektív szerződés megkötésére jogosult szakszervezetekkel külön megállapodást ír alá, ami rögzíti az együttműködés kereteit. A közlekedési cég azonban nemcsak ezekkel az érdekvédőkkel tárgyalhat, hanem minden olyan szakszervezettel, vagy szakszervezeti szövetséggel, amelynek a munkaadónál dolgozó tagjainak száma eléri a társaságnál munkaviszonyban állók létszámának tíz százalékát. E kikötésnek a Közlekedési Dolgozók Szakszervezeteinek Szövetsége is megfelel, ennek ellenére az érdekegyeztetésből rendszeresen kihagyják, mert a jogszabály lehetőséget teremt arra, hogy a munkaadó maga válassza meg, melyik szakszervezettel óhajt tárgyalni. Egyeztetni később is csak a kollektív szerződést aláírókkal köteles.
ÖsszeolvadásAz utóbbi időben a VOLÁNBUSZ Zrt.-nél működő 25 szakszervezet belső megoszlása is nehezítette az érdekegyeztetés átláthatóságát. Nemrég azonban a Volánbusz Közlekedési Szakszervezet beolvadt a Közúti Közlekedési Szakszervezetbe (KKSZ), amivel létrejött a közösségi személyszállítás legnagyobb, 6500 tagú szakszervezete, amely a jövőben egyedül kötheti meg a kollektív szerződést, mert a többieknek nincs aláírási joga.

Megkezdte működését a Magyar Bankholding, s ennek folyományaként az állam elvesztette közvetlen befolyást a Budapest Bank felett.