járvány;

- Vakcina után: tesztek és kétségek

A háziorvosok is tanácstalanok, hogy mi a teendő, ha nem bizonyítja a védettséget az antigén-vizsgálat.

Egyre-másra kapnak nyilvánosságot – elsősorban a közösségi médiában – olyan esetek, amikor valakinél kétségessé válik, kialakult-e, megfelelő-e a koronavírus elleni védettség az oltások után. Bizonytalan volt az 77 éves budapesti férfi is, aki egy magánlaborban próbálta kideríteni, hogy két Sinopharm oltás után kialakult-e a védettsége. Mint azt lapunknak elmondta, a második oltása után 13 nappal végeztetett úgynevezett ELISA antitest-vizsgálatot. E-mailben, szombaton kapta meg a teszt eredményét, ami szerint az elvégezett antitest-vizsgálatának eredménye szerint nincs igazolható védettsége. Az eredményről megkérdezünk több szakértőt is, akik előrebocsájtották: még ez sem jelenti azt, hogy az oltás hatástalan lenne.

A 77 éves férfi még szombaton levelet írt az oltásokat szervező vakcinainfo-oldalon található e-mail címre, hogy megtudja, mi a teendője a lelet ismeretében. Vasárnap kapott egy automatikus választ, amelyben türelmét kérik. A férfi e-mailben útmutatást kért háziorvosától is, aki lapzártánkig nem válaszolt neki. Ez nem meglepő, mert mint azt lapunknak Békássy Szabolcs, az országos kollegiális vezető háziorvos elmondta, egyelőre nincs hivatalos útmutatás ezekre a helyzetekre.

Lapunk megkereste az eset miatt az operatív törzset és a Nemzeti Népegészségügyi Központot is, de cikkünk megjelenéséig egyetlen kérdésünkre sem kaptunk választ.

Megkérdeztük Székely Tamást, a Kelen-kórház vezetőjét, hogy mit tehet az, aki ilyen vagy hasonló leletet kap. Azt mondta: viselkedjen úgy, mintha nem lenne védett. Azaz tartsa a távolságot, viseljen maszkot. Hozzátette: a negatív antitest-teszt ellenére az úgynevezett sejtes védettsége még működhet.

Ezt Darvai László háziorvos azzal egészítette ki: a magánlaboratóriumokban végzett szerológiai vizsgálat vérben keringő tüske fehérje elleni ellenanyagok mennyiségét méri. Ez nem állandó, folyamatosan változik. A kínai vakcina viszont nem csak ezt tartalmazza, hanem a teljes elölt vírust, így az immunitás egyéb mechanizmusai is részt vesznek a vírus elleni védekezés kialakításában, azokat viszont nem méri az említett szerológiai teszt.

A háziorvos arra kérdésre, hogy akkor most védettek-e azok az emberek, akiknek a védettségét nem igazolja a teszt, azt válaszolta: erre az egyetlen gyors választ az adhatná, ha valaki legyűjtené az E-térből, hogy a kínai vagy bármely más vakcinával oltottak közül hányan kerültek súlyos tünetekkel kórházba, mennyi embernek lett pozitív tesztje.

Hozzátette: praxisában volt, hogy az első oltás után több megbetegedés is kialakult, ám ez a jelenség független attól, ki milyen vakcinát kapott. Súlyos eset egy alkalommal fordult elő, a második oltás után két koronavírus fertőzés jelentkezett, mindkettő közvetlenül a beadást követően, azaz a megfertőződés még védetlen szituációban történt. Egyetlen betegnek sem alakult ki azonban komoly tünete a teljes oltássorozat után. Napnál is világosabban látszik, hogy csak a teljes oltási sorozat után alakul ki teljes védettség, ezért maradjon otthon például a védettség kialakulásáig minden pedagógus – tette hozzá a háziorvos.

Mint emlékezetes, Rusvai Miklós virológus a múlt héten azt mondta lapunknak: egy önkénteseken végzett reprezentatív vizsgálattal gyorsan tisztázható lenne, hogy a kínai vakcinával beoltottaknak megnyugtató-e az ellenanyag szintjük. S akinél indokolt, annak egy harmadik adagot kellene adni. Ez utóbbi kapcsán kérdésünkre Darvai László ostorosi háziorvos azt mondta: ő nem tudna adni harmadik oltást. A védőoltások ugyanis kiszámítva érkeznek, nem veheti el valakitől azért, hogy olyannak adja oda, aki fél, mert van egy negatív antitest-tesztje.

Noha a kormány nem igyekszik eloszlatni az érintettek aggodalmait, úgy tudjuk, némi előrelépés várható a következő hetekben. Információink szerint ugyanis elindult egy egyetemi reprezentatív kutatás, amely a beadott oltások, köztük a Sinopharm által is kiváltott védelem bizonyosságát igyekszik meghatározni.

Sok halott, kevesebb beteg Az utóbbi két napban 422 újabb Covid-áldozatról adtak hírt. A hétvégén – amikor 25 ezer fölé nőtt a járvány áldozatainak a száma – Áder János köztársasági elnök és felesége, Herczegh Anita bejelentette: a koronavírus miatt árván maradt gyermekek megsegítésére alapítványt hoznak létre. A hétvégén jelentősen csökkent, 8445-re apadt a kórházban ápoltak száma, és kevesebben, 1051-en vannak lélegeztetőgépen is. Eddig 3,2 millió ember oltottak be legalább egyszer, 1,3 millióan pedig már a második vakcinát is megkapták.
Szerbiában van utókövetésVIZSGÁLAT Az idősebb korosztálynál kevésbé indítja be az ellenanyag-termelést a kínai Sinopharm koronavírus elleni vakcinája – ismerte el az oltóanyagok hatásosságát vizsgáló szerb Atomenergia Intézet (INEP) első embere, Marija Gnjatovic. Az intézményvezető a Danas című napilapnak mondta el, hogy a két dózissal beoltott 20 és 65 év közöttiek 90 százalékában mutattak ki megfelelő antitest-választ. Az idősebbek kapcsán Gnjatovic csak annyit árult el, hogy náluk némileg alacsonyabb ez az arány. Hangsúlyozta azonban, hogy ez nem jelenti azt, hogy a kínai szérum hatástalan lenne. "Nincs összefüggés a védőoltást követő antitest-koncentráció és a védelem között, mivel az ellenanyag csak az immunrendszer egyik eszköze" – állította. Szerbiában az INEP tízezer fős mintán követi nyomon a vakcinák hatékonyságát, a felmérésben résztvevő beoltottaknál az első és a második dózis beadása után két-két héttel, aztán pedig havi rendszerességgel vizsgálják az ellenanyag-termelés mértékét. Gnjatovic elmondása szerint az eddigi mérések azt mutatják, hogy a Szerbiában régebb óta alkalmazott oltóanyagok mindegyike – a Pfizer/BioNTech és a Sinopharm széruma, valamint az orosz Szputnyik V - védelmet nyújt a koronavírussal szemben, eddig egyetlen beoltott sem halt bele fertőzésbe. Az AstraZeneca vakcinája is hatásosnak tűnik, de az intézet egyelőre csak az első dózis utáni immunreakcióról rendelkezik adatokkal, mivel a szert csak nemrég kezdték el alkalmazni az országban. Rostoványi András

Purebl György, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének igazgatója szerint eljöhet az idő, amikor úgy megyünk pszichológushoz vagy pszichiáterhez, mint fogorvoshoz.