Pszichiátriai betegségcunami jöhet a Covid-járvány után

Purebl György, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének igazgatója szerint eljöhet az idő, amikor úgy megyünk pszichológushoz vagy pszichiáterhez, mint fogorvoshoz.

Egyre több magyar fordul mentálterapeutához poszt-Covid-szindróma miatt – mondta az Indexnek adott interjújában Purebl György, hozzátéve: ő és kollégái már érzékelik a betegek rohamát.

Azzal kapcsolatban, hogy a több mint egy éve tartó koronavírus-járványban csak később felbukkant gyorsabban terjedő és súlyosabb betegséget okozó brit variáns milyen mentális változásokat okozhat, kifejtette:

Az igazgató megerősítette, amit már tudományos szaklapokban is írtak, és amiről saját maga is beszélt korábban:

Mint azt a szakember megállapította: az embereknek elegük van abból, hogy a vírus fenekestül felforgatta az életüket, otthonról kell dolgozniuk, nem találkozhatnak a rokonaikkal, barátaikkal, össze vannak zárva másokkal hónapok óta. Az egész világ biztonságosságába vetett hitre mért óriási csapást a járvány.

Arra a kérdésre, hogy mi a mentális poszt-Covid-szindróma, kifejtette:

Purebl György annak kapcsán, hogy a Nyírő Gyula Kórházban elindult a mentális poszt-Covid-terápia, elmondta, hogy a Magatartástudományi Intézetben egy összetett programot dolgoztunk ki, nemcsak az egészségügyi dolgozókat kezelik, hanem a hallgatókat is, mert ők is részt vesznek egy ideje az ellátás frontvonalában.

Hozzátette, hogy szerinte természetes az is, hogy a mentális zavar gyakorisága a gyerekek körében is nő. Ők ugyanis ugyanúgy be vannak zárva otthon, mint a felnőttek, eközben el vannak szakítva a kortársaiktól, barátaiktól. – A figyelemzavart rettentő nehezen tudja kezelni a pedagógus a monitor másik oldaláról – hangsúlyozta, azonban szerint minden gyerekkori zavarért nem szabad a távoktatást hibáztatni.

Arra a felvetésre, hogy az emberek képesek lesznek-e megtanulni a bezártságban, hogyan kell pszichológiai segítséget nyújtani önmaguknak, az igazgató azt válaszolta:

Mindehhez Purebl György példákat is sorolt, közöttük a mindennap ugyanakkor való felkelést, a koronavírusos hírek olvasásának időbeni behatárolását, az ismerősökkel való virtuális beszélgetést, a tisztálkodást, rendezett öltözködést, borotválkozás, sminkelést, amelyek szintén segítenek abban, hogy ne hagyjuk el magunkat.

Végül kiemelten beszélt ebben a nehéz helyzetünkben a mindfulnessről, ami magyarul éber figyelmet jelent a mentális gondok leküzdésében: