Előfizetés

Koronavírusosak a vidrák egy amerikai állatkertben

MTI
Publikálás dátuma
2021.04.19. 15:37
Illusztráció
Fotó: ANNE MONTFORT/Photononstop / AFP
Köhögnek, tüsszögnek, folyik az orruk és enyhe letargia is úrrá lett rajtuk, de a szakemberek szerint teljesen meg fognak gyógyulni.
Az állatoknál olyan enyhe tüneteket észleltek, mint például a  tüsszögés, az orrfolyás, az enyhe letargia és a köhögés. A Georgia Aquarium közlése szerint az állatok várhatóan teljesen felgyógyulnak a betegségből. A vidrákat valószínűleg egy tüneteket nem mutató gondozó fertőzhette meg, arról nem tájékoztattak, hány állat lett beteg.       Az ázsiai kiskarmú vidrákat, vagy törpevidrákat (Amblonyx cinereus) most nem láthatják az állatkert látogatói, elkülönítve gondoskodnak róluk az intézmény állategészségügyi szakemberei. Az állatok semmilyen közvetlen kapcsolatba nem kerültek és kerülnek a látogatókkal – írták. 

Feltárták, honnan kerül a legtöbb műanyag a légkörbe

MTI
Publikálás dátuma
2021.04.19. 14:55

Fotó: WOLFGANG KUMM / AFP
Főleg az autók súrlódó kerekeitől, de az óceánokból és a mezőgazdaságból is rengeteg szennyezés jut a levegőbe.
A közúti közlekedés, az óceánok és a mezőgazdaság által kerül a legtöbb műanyag a légkörbe – állapították meg egy új modellezéssel a Utahi Állami Egyetem kutatói. Janice Brahney adjunktus kutatócsoportja, amely egy tavalyi tanulmányában kimutatta, hogy 1100 tonna mikroműanyag lebeg a levegőben az Egyesült Államok nyugati térségében, arra összpontosított az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) a múlt héten bemutatott új kutatásában, hogy miként kerültek ezek a láthatatlan műanyagdarabkák a légkörbe, mennyi ideig maradnak ott, hol összpontosulnak a mikroműanyag-lerakódások világszerte a légkörben. Modellezésük szerint a légköri mikroműanyag az Egyesült Államok nyugati részén elsősorban az országutakról (84 százalék) származik, ahol a gépkocsik súrlódó kerekeiből kerülnek a levegőbe az apró műanyagdarabok. Tizenegy százalékuk az óceánokból kerül a levegőbe: a fel nem oldott műanyagrészecskékkel szennyezett óceánhullámokból a szél kapja fel és repíti őket. A mezőgazdasági talaj pora a levegőben lévő mikroműanyag öt százalékáért felelős.
A légkörben lévő mikroműanyag képes mintegy 6,5 napig ott maradni, ez elegendő ahhoz, hogy áthaladjon egy kontinens fölött

– idézte Natalie Mahowaldot, a tanulmány társszerzőjét az egyetem közleménye.

A legvalószínűbb műanyaglerakódások a légkörben a Csendes-óceán és a Földközi-tenger térsége, a kontinensekre is több mikroműanyag jut a szennyezett óceáni forrásokból, mint amennyi onnan jut el az óceánokba – mutatták ki a kutatók. Az Egyesült Államokból, Európából, a Közel-Keletről, Indiából és Kelet-Ázsiából jut a legtöbb szárazföldi eredetű mikroműanyag-lerakódás a légkörbe. Az Egyesült Államok nyugati partvidékét, a Földközi-tenger partjait és Ausztrália déli tengerpartjait szennyezik leginkább az óceáni eredetű, levegőbe kerülő mikroműanyagok. A mezőgazdasági eredetű légköri mikroműanyagok leginkább Észak-Afrikában és Eurázsiában jelentősek, míg a közúti közlekedés okozta légköri mikroműanyagok világszerte jelentősen szennyeznek. Janice Brahney szerint ez a tanulmányuk csak a kezdet. További kutatások szükségesek annak megértésére, hogy a különféle környezet - a nedves, vagy a száraz klíma, a hegyvidéki térségek, síkságok - milyen hatással vannak erre a folyamatra.

MME: árt, ha rosszkor vágják a fákat

MTI
Publikálás dátuma
2021.04.19. 14:53

Fotó: Orbán Zoltán / MME
Természetvédelmi károkat okoznak és törvénysértők is a költési időszakban végzett fa- és bokroskivágások.
A szaporodási és vegetációs időszakban végzett fa- és bokroskivágások súlyos természetvédelmi kockázatot jelentenek, Ez, az elmúlt években általánossá váló gyakorlat ráadásul sérti a természetvédelmi, állatvédelmi és az erdőtörvényt is, ugyanis védett állatfajok, köztük gerincesek tömeges sérülését és kínhalálát okozza – hívta fel a figyelmet a közeledő Madarak és Fák Napja alkalmából a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).      A bokros, fás élőhelyekhez kötődő énekesmadaraink költési szezonja már márciusban a fészeképítéssel megkezdődik, a tojások kiköltése és a fiókanevelés pedig április második felétől június elejéig tart. Ezt követően számos fajnak másodköltése is van június-júliusban.  Az egyesület azt kéri, ezeket a munkálatokat ne a vegetációs időszakban, hanem az őszi-téli hónapokban végezzék el. A lakosságot pedig arra buzdítják, ha a vegetációs időszakban nagyobb területen észlelnek fa- és bokroskivágásokat, értesítsék a hatóságokat. Készítsenek fotót a telefonjukkal, és a helyszín, időpont és az eset rövid leírásával küldjenek e-mailt a megyei kormányhivatal környezetvédelmi és természetvédelmi főosztálya vagy a központi címére.