Előfizetés

Újranyitás bizonytalanság és nyomás alatt

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2021.04.19. 18:36

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Feszültség, teli vagy szinte üres osztálytermek, fegyelmi intézkedések – így indult hétfőn a jelenléti tanítás.
Több mint egy hónap után visszatérhettek hétfőn az intézményekbe az óvodások és az alsó osztályos általános iskolások, de a jelenléti oktatás nem mindenhol indult zökkenőmentesen. Például a répcelaki Móra Ferenc Általános Iskola 16 alsós tanára közül csak egy valaki ment be az intézménybe, a többiek – a diákok nagyobb részével egyetemben – otthon maradtak és online tartották meg az óráikat. Ezt a Munka törvénykönyve 54. paragrafusára hivatkozva tették, amely egyebek mellett azt írja: a munkavállalók megtagadhatják az utasítások teljesítését, ha azok végrehajtása a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. Az iskola egyik tanára lapunknak azt mondta: egyáltalán nem érzik biztonságosnak a jelenléti oktatás körülményeit, ezért nem voltak hajlandóak bemenni a tantermekbe. Nemcsak magukat, hanem a gyerekeket is féltik. Ugyanakkor az igazgató hétfő délután egyenként behívta őket, s fegyelmi intézkedéssekkel kellett szembenézniük: úgynevezett “hátrányos jogkövetkezményként” – első körben – igazgatói figyelmeztetést helyeztek számukra kilátásba, ám az iskola fenntartója, a Sárvári Tankerületi Központ közlése szerint erre végül nem került sor. Lapunknak küldött tájékoztatásuk szerint a tanárok végül – egyetlen kivétellel – "vállalták", hogy keddtől részt vesznek a jelenléti oktatásban. A tanári érdekvédelmi szervezetekhez beérkezett visszajelzések szerint hasonló esetre máshol nem került sor. Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke azt mondta: a pedagógusok tekintetében "egy-két emberes" távolmaradásokról tudnak. A diákok esetében viszont vegyesebb a kép: a PSZ alelnöke tud olyan iskoláról, ahol az alsósok 60-70 százaléka otthon maradt. De vannak olyan intézmények is, ahol szinte teljes osztálylétszámokkal indult meg a tanítás. Totyik Tamás szerint az eddigi tapasztalatokból az látszik, hogy a jobb szociális hátterű családok tartották inkább otthon a gyermekeiket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) megbízott elnöke, Komjáthy Anna is vegyes tapasztalatokról számolt be. Ők is úgy látják, kevés olyan tanár van, aki vállalta volna a jelenléti oktatás megtagadását. Viszont tudnak olyan iskolákról, ahol a hét első napjaira tanítás nélküli munkanapokat rendeltek el, így csütörtökig az alsósoknak sem kell bemenniük. Komjáthy Anna beszámolt egy olyan esetről is, hogy az intézményvezető azt jelezte a szülőknek, nem fogadja el az online benyújtott távolmaradási kérelmet, azokat személyesen kell bevinniük az iskolába. A Szülői Hang Közösség képviselője, Miklós György lapunknak azt mondta: vannak jó tapasztalatok, amikor az iskolák és a szülők jól együtt tudnak működni. De hallott több olyan esetet is, hogy a szülők szinte semmilyen segítséget nem kapnak. – A legrosszabb az, amikor a pedagógusok segítenének az otthon maradóknak, például a tantermi órák online közvetítésével, de ezt is megtiltották nekik – fogalmazott. Szerinte a tankerületek nagy nyomás alá helyezték a pedagógusokat és a szülőket is, egyebek mellett azzal, hogy a távol maradó diákok esetében a tanév hosszabbítását, s így nyári szünet megrövidítését helyezték kilátásba: nem egy esetben azt írták a szülőknek, hogy a kieső napokat június második felében, vagy akár július elején kell majd bepótolni.

Tanévhosszabbítás: "egyedi esetek" lehetnek

A hétfői tapasztalatokról érdeklődtünk az Emberi Erőforrások Minisztériumánál (Emmi), a Klebelsberg Központnál, az összes budapesti, valamint több mint húsz vidéki tankerületi központnál. Választ csak az Emmitől kaptunk, azt írták: az iskolai jelenlétre vonatkozó számokat központilag teszik majd közzé, ezért kövessük figyelemmel a tárca tájékoztatását. A tanév esetleges meghosszabbításával kapcsolatban azt közölték, ezt nem látják indokoltnak, de "egyedi esetek" előfordulhatnak. „Például ha egy intézményben a kiesett idő az egész tanévhez viszonyítva túl hosszúnak bizonyult, és a pótlásra a tanév során nincs lehetőség, akkor ez megfontolható” – írták.

A magánellátásba kényszerül sok beszédzavarral küzdő gyerek

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.04.19. 18:06
Képünk illusztráció
Fotó: BURGER / AFP
A Hallihó Fejlesztő Központ felmérése szerint minden második megkérdezett család igénybe vesz valamilyen magánszolgáltató kínálta fejlesztési lehetőséget.
Éveket várnak diagnózisra, majd többen a magánszolgáltatókhoz fordulnak azok a szülők, akiknek a gyerekei beszédfejlődési zavarral küzdenek – derül ki a Hallihó Fejlesztő Központ felméréséből. A szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményben felhívták a figyelmet arra, hogy
a beszédfejlődési zavar a népesség 2-3 százalékát érinti ma Magyarországon, ellátásuk mégis sok esetben megoldhatatlan állami keretek között.

A Hallihó Fejlesztő Központ 200 családot kérdezett meg, akik hasonló problémával szembesültek gyermeküknél.
  • Bár minden második családban a gyermek 2 éves korában merült fel a beszédfejlődés zavara, a diagnózisra az esetek felében 1-2 évet kellett várniuk.
  • A családok 16 százaléka ennél jóval később, a probléma észlelése után 3-5 évvel kapott csak diagnózist.
  • Az esetek 75 százalékában maga a szülő figyelt fel a gyermek beszédfejlődési problémáira, minden harmadik családban a gyerek 3 éves korában.
Viszonylag kevés esetben, de előfordul, hogy csak iskolás korban veszik észre a beszédfejlődési nehézséget.
„Minél több idő telik el fejlesztés nélkül, annál maradandóbb károkat okozhat, pszichés és szociális területen egyaránt. Kihat a tanulásra, a társadalmi beilleszkedésre és későbbiekben akár az önálló életvitelt is korlátozhatja”

– hangsúlyozta Gyapay Kinga, a Hallihó vezetője.

Megjegyezték, hogy az ellátórendszerre nézve beszédes adat, hogy minden második megkérdezett család (56 százalék) igénybe vesz valamilyen magánszolgáltató kínálta fejlesztési lehetőséget, nevelési tanácsadóba azonban csak a gyerekek alig 8 százaléka jár. A köznevelési intézménybe járó gyerekek 78 százaléka kap fejlesztést a saját intézményén belül, a családok 14 százaléka pedig kizárólag magánúton fejleszti gyermekét, állami segítség nélkül. 
Kiderült az is, hogy a magánfejlesztésre járó gyerekek szüleinek fele költ havonta erre a célra akár 40 ezer forintot is, a családok 36 százaléka 40-100 ezer forint közötti összeget, 15 százaléka pedig 100 ezer forintnál is többet.

„Olyan speciális fejlesztésekre is szüksége van ezeknek a gyerekeknek, amelyek többsége állami keretek között nem elérhető. Komoly szakemberhiány van, a pedagógiai szakszolgálat munkatársai túlterheltek, nem tudják ellátni az összes gyereket. Sajnos ezen a területen is érvényesül az, hogy akinek nincs pénze, nem jut hozzá a megfelelő szolgáltatáshoz” – magyarázta a szakember. A járvány ráadásul tovább rontott a helyzeten, hiszen a beszédfejlődés zavarait korrigáló fejlesztések egy része online nem végezhető. Ez azt jelenti, hogy több ezer gyereknek szakadt meg már másodszorra a terápiája.

In memoriam Lusztig Péter

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.04.19. 17:38

Fotó: Shutterstock
„Péter hajnalban elment...” Tárgyszerű, visszafogott, nehéz üzenet. Mint aki csak magára vesz egy kabátot, rendezi dolgait, de nyilvánvaló: nem látjuk többé… 75 éves korában meghalt dr. Lusztig Péter, pécsi ügyvéd, volt megyei főkapitány, az MSZP országgyűlési képviselője. Titokzatos, pontos, fegyelmezett, roppant intelligens, éles eszű, remek vitapartner, szerény és visszahúzódó személyiség volt. Évtizedek óta küzdött a leggyilkosabb betegséggel, viselte türelemmel, alázattal. Miközben tette a dolgát, gyermekeket, unokákat nevelt, szeretett, nagy becsben tartotta barátait. Élt. Szelíden, hatalmas akaraterővel, derűsen és méltósággal. Kevesen tudtak úgy megérkezni valahová, mint ő, és még kevesebben olyan tökéletesen távozni. Mert mindennek módja és fortélya van az emberi színpadon. S ő ismerte a fortélyokat. Újságírói kérdésre udvarias válasza annyi volt, hogy aki kíváncsi a múltjára, az a Parlament honlapján szinte mindent megtalál róla, az adatok kilencven százaléka nyilvános. A megjegyzés mellé széles mosoly is járt. Igen, az a kilencven százaléknyi adat, évszám, karrierállomás is figyelemre-, sőt tiszteletreméltó, de az a tíz százalék az esszencia, a legtöbb, a lényeg, amit az ember csak a hozzá legközelebb állókkal oszt meg. Péter, hálásak vagyunk, hogy velünk voltál, hogy veled lehettünk! Hiányozni fogsz. Lusztig Péter 1946-ban született Hőgyészen. Pécsett érettségizett. 1971-től 1974-ig a budapesti Rendőrtiszti Főiskola hallgatója, majd 1981-ben a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán szerzett jogi diplomát. 1967-től 1991-ig a Belügyminisztérium alkalmazottja: operatív tiszt, alosztályvezető, főkapitány-helyettes, majd a rendszerváltás idején Baranya megyei főkapitány. 1991-ben ügyvédi szakvizsgát tett, a pécsi 19. sz. ügyvédi iroda munkatársa. A Magyar Jogász Szövetség és a Magyar Kriminológiai Társaság tagja. Rendszeresen publikált a Belügyi Szemlében. 1989 októberében belépett a Magyar Szocialista Pártba. Az 1994. évi országgyűlési választásokon az MSZP Baranya megyei listáján is jelölték, képviselői mandátumát Baranya megye 1. sz., Pécs központú választókerületében a második fordulóban 42,81 százalékot elérve szerezte. A törvényhozásban 1995. március 7-től az önkormányzati és rendészeti állandó bizottságban dolgozik; a rendészeti albizottság elnöke, az Európai Unióhoz való csatlakozással foglalkozó albizottság tagja. Az MSZP- frakcióban az önkormányzati és rendészeti munkacsoport tagja, később pedig a Belügyminisztérium kabinetirodájának munkatársa volt. Személyében a közösségéért felelősséget vállaló és cselekvő embert vesztettünk el. Nyugodjék békében!