Újranyitás bizonytalanság és nyomás alatt

Feszültség, teli vagy szinte üres osztálytermek, fegyelmi intézkedések – így indult hétfőn a jelenléti tanítás.

Több mint egy hónap után visszatérhettek hétfőn az intézményekbe az óvodások és az alsó osztályos általános iskolások, de a jelenléti oktatás nem mindenhol indult zökkenőmentesen. Például a répcelaki Móra Ferenc Általános Iskola 16 alsós tanára közül csak egy valaki ment be az intézménybe, a többiek – a diákok nagyobb részével egyetemben – otthon maradtak és online tartották meg az óráikat.

Ezt a Munka törvénykönyve 54. paragrafusára hivatkozva tették, amely egyebek mellett azt írja: a munkavállalók megtagadhatják az utasítások teljesítését, ha azok végrehajtása a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. Az iskola egyik tanára lapunknak azt mondta: egyáltalán nem érzik biztonságosnak a jelenléti oktatás körülményeit, ezért nem voltak hajlandóak bemenni a tantermekbe. Nemcsak magukat, hanem a gyerekeket is féltik.

Ugyanakkor az igazgató hétfő délután egyenként behívta őket, s fegyelmi intézkedéssekkel kellett szembenézniük: úgynevezett “hátrányos jogkövetkezményként” – első körben – igazgatói figyelmeztetést helyeztek számukra kilátásba, ám az iskola fenntartója, a Sárvári Tankerületi Központ közlése szerint erre végül nem került sor. Lapunknak küldött tájékoztatásuk szerint a tanárok végül – egyetlen kivétellel – "vállalták", hogy keddtől részt vesznek a jelenléti oktatásban.

A tanári érdekvédelmi szervezetekhez beérkezett visszajelzések szerint hasonló esetre máshol nem került sor. Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke azt mondta: a pedagógusok tekintetében "egy-két emberes" távolmaradásokról tudnak. A diákok esetében viszont vegyesebb a kép: a PSZ alelnöke tud olyan iskoláról, ahol az alsósok 60-70 százaléka otthon maradt. De vannak olyan intézmények is, ahol szinte teljes osztálylétszámokkal indult meg a tanítás. Totyik Tamás szerint az eddigi tapasztalatokból az látszik, hogy a jobb szociális hátterű családok tartották inkább otthon a gyermekeiket.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) megbízott elnöke, Komjáthy Anna is vegyes tapasztalatokról számolt be. Ők is úgy látják, kevés olyan tanár van, aki vállalta volna a jelenléti oktatás megtagadását. Viszont tudnak olyan iskolákról, ahol a hét első napjaira tanítás nélküli munkanapokat rendeltek el, így csütörtökig az alsósoknak sem kell bemenniük. Komjáthy Anna beszámolt egy olyan esetről is, hogy az intézményvezető azt jelezte a szülőknek, nem fogadja el az online benyújtott távolmaradási kérelmet, azokat személyesen kell bevinniük az iskolába.

A Szülői Hang Közösség képviselője, Miklós György lapunknak azt mondta: vannak jó tapasztalatok, amikor az iskolák és a szülők jól együtt tudnak működni. De hallott több olyan esetet is, hogy a szülők szinte semmilyen segítséget nem kapnak.

– A legrosszabb az, amikor a pedagógusok segítenének az otthon maradóknak, például a tantermi órák online közvetítésével, de ezt is megtiltották nekik – fogalmazott. Szerinte a tankerületek nagy nyomás alá helyezték a pedagógusokat és a szülőket is, egyebek mellett azzal, hogy a távol maradó diákok esetében a tanév hosszabbítását, s így nyári szünet megrövidítését helyezték kilátásba: nem egy esetben azt írták a szülőknek, hogy a kieső napokat június második felében, vagy akár július elején kell majd bepótolni.