Előfizetés

ENSZ: egyre kevesebb az idő a katasztrófa megelőzésére

MTI
Publikálás dátuma
2021.04.20. 10:57

Fotó: ESKINDER DEBEBE / AFP
Karbonsemlegesnek kell lennie 2050-ig a világ államainak – hangsúlyozta a szervezet főtitkára, António Guterres.
Fogytán az idő az éghajlatváltozás „katasztrofális” hatásainak megelőzésére, 2021-nek a cselekvés évének kell lennie – figyelmeztetett hétfőn António Guterres ENSZ-főtitkár, néhány nappal az amerikai kezdeményezésű klíma-csúcstalálkozó előtt. A Meteorológiai Világszervezet (WMO) hétfőn tette közzé friss jelentését, amely szerint a tavalyi volt az egyik legmelegebb év a feljegyzések kezdete óta, az üvegházhatású gázok koncentrációja a koronavírus-járvány miatti gazdasági korlátozások ellenére is tovább emelkedett. Guterres kijelentette, hogy 2020 a „szélsőséges időjárás és a klímazavarok éve volt, amelyet az emberi tevékenység okozta éghajlatváltozás táplált, és így sokak életére kihatással volt, sokak megélhetését ellehetetlenítette, milliókat kényszerített lakóhelyük elhagyására.” Rámutatott, hogy a jelenlegi klímacélok közel sem elégségesek, a világ államainak a karbonsemlegesség elérését kell célként kitűzniük 2050-ig, megóvva az embereket az éghajlatváltozás „katasztrofális hatásaitól”.
„Gyorsan fogy az idő a párizsi egyezmény céljainak elérését illetően. Többet kell tennünk, gyorsabban, most”

– szögezte le.

Petteri Taalas, a WMO főtitkára arról számolt be, hogy minden egyes indikátor az éghajlat „folyamatos és kíméletlen” változásáról tanúskodik, hangsúlyozta, hogy ambiciózus kibocsátás-csökkentésre van szükség, amelynek még ebben az évtizedben kezdetét kell vennie. A statisztikák szerint az utóbbi hat év az adatok rögzítésének kezdete óta feljegyzett hat legmelegebb év volt. Az extrém hőhullámok, súlyos aszályok, erdőtüzek több tízmilliárd dollár gazdasági kárt okoztak és sok emberéletet követeltek. A tavalyi év első felében pedig mintegy tízmillió embernek kellett a lakóhelyét elhagynia különböző hidrometeorológiai veszélyek és katasztrófák miatt. A jelentésben a globális felmelegedés társadalmi és gazdasági kihatásaira is kitértek, egyebek mellett a szárazföldi és tengeri ökoszisztémákra, az élelmezésbiztonságra és a migrációra. „Radikális változásokra van szükség minden pénzügyi intézmény működésében a köz- és a magánszférában, így biztosítva a fenntartható és ellenállóképes fejlődés finanszírozását mindenki számára, elmozdulva a szürke és méltánytalan gazdaságtól” – fogalmazott Guterres. A Joe Biden amerikai elnök által kezdeményezett, csütörtökön kezdődő virtuális klímacsúcson negyven ország vezetői vesznek részt a jelenlegi tervek szerint.
Fotó: JOHN WESSELS / AFP

Hatvan éve mérgezik Szenegál egyik legszebb partszakaszát

Petit Mbao a 60-as évekig Szenegál legszebb, fehér homokos partszakasza volt, az ország egy fontos turisztikai célpontja, míg ide nem települtek azok a vegyi üzemek, amik azóta élhetetlenné tették a környezetet. Aki tudott, elköltözött, de még ma is sokan élnek az ország legnagyobb vegyi üzemének árnyékában, ahonnan szúrós szagú, tüdőt és szemet irritáló gázok szállnak fel. Minden második gyerek tüdőbajos, a halászok szintén betegek a nyílt csatornákon és csöveken a tengerbe vezetett mérgezett szennyvíztől.

Szerző

Megosztás

Négyszer annyi szén-dioxidot bocsátanak ki a folyóvizek éjjel, mint nappal

MTI
Publikálás dátuma
2021.04.19. 16:30

Fotó: MARKUS GILLIAR / AFP
A napon belüli ingadozásnak több oka is lehet, de leginkább a fotoszintézissel van összefüggésben a kutatók szerint.
A folyóvizek éjjelente négyszer annyi szén-dioxidot bocsátanak ki, mint nappal – derült ki egy új svájci kutatásból. Mivel az eddigi méréseket nappal végezték, azok fals becslésekhez vezettek azzal kapcsolatban, hogy a globális szénkörforgáshoz milyen mértékben járulnak hozzá a folyóvizek– figyelmeztetett a lausanne-i műszaki egyetem (ETH Lausanne) folyami ökoszisztémákat kutató laborjának (SBER) szakértői csapata. A tudósok sokáig úgy vélték, hogy a folyóvizek kevésbé fontosak a szén-dioxid globális áramlási mennyiségét tekintve, mint például az óceánok. A patakok és folyók hatalmas mennyiségben veszik fel a szárazföldi szerves szenet, amelyet lebontanak, szén-dioxidot is termelve. A kontinenseket átszövő hálózatok komplexitása miatt azonban nagyon nehéz kiszámítani, mennyi kerül ebből a szén-dioxidból a légkörbe. Eddig a kutatók a nappal - az esetek 90 százalékában reggel 8 és délután 4 óra között - végzett kézi mérésekre hagyatkoztak. A folyamatos merésekből ugyanakkor kiderült, hogy a folyóvizek szén-dioxid-kibocsátása csak az esetek 10 százalékában éri el ebben a „munkaidőben” a csúcspontot. Az éjszakai órákban négyszer nagyobb volt a kibocsátás mértéke. A kutatók szerint ennek több oka lehet. „A legfontosabb a fotoszintézissel van összefüggésben. A folyókban és patakokban termelődő szén-dioxid nagy részét napközben elnyeli a fotoszintézis, ezáltal csökken a légkörbe kerülő rész” – idézi Lluis Gomez-Genert, a SBER kutatóját az egyetem közleménye.  A széndioxid-kibocsátás napon belüli ingadozását befolyásolhatja a növényzet, a lombkorona árnyékolása, a tengerszint feletti magasság, a hőmérséklet, a víz folyásának sebessége is. A nappali és az éjszakai kibocsátás legnagyobb ingadozását a mérsékelt égövi erdőkben és a hegyekben tapasztalták.