Előfizetés

A szélsőségeket erősíti a koronavírus

Gál Mária
Publikálás dátuma
2021.04.21. 09:00

Fotó: CARLOS COSTA / AFP
A betiltás veszélye fenyegeti a portugál szélsőjobb villámgyorsasággal növekedő pártját. A Chega! a pandémiának köszönhetően vált számottevő politikai erővé.
Többezer szélsőjobboldali szimpatizáns tiltakozott Lisszabon utcáin vasárnap az André Ventura vezette Chega! (Elég!) elnevezésű formáció betiltása ellen. Bár még nem született döntés, a párt betiltását februárban kezdeményezte Ana Gomes a kormányzó szocialisták politikusa, aki a januári elnökválasztáson alig néhány századdal tudta megelőzni a szélsőjobb apostolát, André Venturát. A korrupcióellenes és emberi jogi aktivista egykori EP-képviselő Gomes a szavazatok 12,7 százalékát szerezte meg, Ventura 11,9 százalékot gyűjtött, harmadik helyen végezve. Az ő és pártja villámgyors felemelkedése nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a konzervatív Marcelo Rebelo de Souza első fordulóból, 61 százalékkal nyerje el második elnöki mandátumát. Souza magas támogatottsága többek között annak is köszönhető, hogy sokan azért szavaztak rá, mert őt tartották esélyesebbnek arra, hogy megakadályozza a szélsőjobb jelölt második fordulóba jutását. Az előrejelzések alapján attól nem kellett tartani, hogy Ventura megnyerheti a választást, attól viszont jogosan retteghettek a demokratikus elkötelezettségű portugálok, hogy a szélsőjobb tovább erősödik vezérének egy esetleges második fordulós szereplésével. A 38 éves, jogi doktor André Ventura 2017-ben jelent meg a portugál politikai térképen, akkor még a hazájában jobbközép erőnek számító Szociáldemokrata Párt színeiben. Lisszabon egyik külvárosi kerületében nyert tanácsosi mandátumot, amiről rövidesen lemondott és gyújtó hangú szélsőjobb agitációba kezdett. 2019-ben alapította meg a Chega-t, amely már eurószkeptikus, nyíltan rasszista, hangosan migráció és romaellenes párt, ellenezi az abortuszt, agitál a politikai korrektség és a „kulturális marxizmus ellen”, miközben „rend és törvénypárti”, a hagyományos európai keresztény értékek védelmezőjének hirdeti magát. Az európai szélsőjobb minden ismert sztereotípiáját hirdeti és képviseli a Chega, de emellett féktelen populizmusával is hódít- alacsonyabb adókat sürget, az igazságszolgáltatás hathatósabb fellépését az oligarchák ellen és a sor még folytatható. A Chega 2019-ben, az európai parlamenti választásokon más kisebb, a periférián lévő párttal koalícióban indulva sem szerzett EP-mandátumot, mindössze 1,49 százalékot ért el. Az októberi portugál parlamenti választásokon viszont már önállóan indult és 1,29 százalékával meg is szerezte az első parlamenti mandátumot a portugál szélsőjobb számára. Ezzel a Chega történelmet írt, és új fejezetet nyitott a portugál demokrácia történetében. A néhány hónap múlva kezdődő világjárvány kiváló táptalajt nyújtott Ventura és a Chega megerősödéséhez. A járványkezelés kormányzati hiányosságait minden országban bírálják az ellenzéki pártok, a Chega viszont a teljes fennálló politikai berendezkedést, a demokratikus intézményrendszert támadta, azt hirdette, hogy a politikusok a nép ellenségei, mint ahogy a jogállami intézményrendszer is. Ennyi elég volt ahhoz, hogy 15 hónap alatt megtízszerezze támogatottságát. Ana Gomes már az elnökválasztási kampányban a szélsőjobb megfékezésének szükségességét hirdette. A bírósághoz a Chega xenofób, alkotmányellenes megnyilvánulásai miatt fordult – Venturáék ugyanis a roma lakosság elkülönítését, roma karanténok létrehozását sürgették a koronavírus megfékezésére -, de a párt finanszírozási hátterének vizsgálatát is kérte. A portugál szélsőjobbnál is, mint legtöbb európai szélsőjobb formációnál is gyanús, tisztázatlan a pénzügyi háttér és felmerül a külföldi – általában orosz – finanszírozás gyanúja. A Chega erejét jelzi, hogy felhívására minden járványügyi korlátozás dacára többezren vonultak utcára, állítva, a végsőkig kitartanak, a „szólás és véleményszabadságot védelmezik”, és szégyennek tartják, hogy egyáltalán felmerülhetett egy, a lakosság immár 10-12 százaléka által támogatott parlamenti párt betiltásának gondolata. „Ezt a pártot csak a nép tilthatja be, senki más. Nem félünk senkitől” hirdette a szónoki emelvényről Ventura. Vélhetően Gomes bírósági keresete is eredménytelen marad, az Euróai Unióban ugyanis még nem volt arra példa, hogy valamely parlamentbe jutott szélsőséges pártot törvényen kívül helyeztek volna. Legutóbb, idén januárban, Németországban pattant ki politikai botrány abból, hogy kiszivárgott: a Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal (BfV) megkezdte az az Alternatíva Németországért (AfD) monitorozását. A BfV 2019-ben kezdett vizsgálódni, 2020 tavaszán pedig a szélsőséges szervezetek közé sorolták a párt Der Flügelt („A Szárny”) elnevezésű frakcióját, amelynek működését alkotmányellenesnek és nemzetbiztonsági kockázatnak minősítették. De a hivatal látókörébe került az AfD ifjúsági szervezete is, amely a „tiszta fajú állam” megteremtését tűzte ki célul. A 2013-ban alakult AfD, amely a 2017-es parlamenti választásokon már 12,6 százalékkal jutott be a szövetségi törvényhozásba, azonnal bírósághoz fordult. A kölni bíróság hatályon kívül helyezte az alkotmányvédelmi megfigyelést. 

Csillagok születtek - pártok a semmiből

A gazdasági-pénzügyi válság a populista, rendszerkritikus pártok létrejöttét, megerősödését hozta. A migrációs válság viszont már ezeknél jóval radikálisabb, szélsőségesebb formációkat eredményezett, amelyek erejét tovább növelte a koronavírus világjárvány. Az utóbbi évek leglátványosabb szélsőjobb áttörése kétségtelenül az Ibériai félszigeten történt. Nem csak Portugáliában, hanem Spanyolországban is először került be a parlamentbe szélsőjobb formáció. A Vox 2013-ban alakult, a spanyol Néppártból kivált radikálisabb politikusok hozták létre és keresztény konzervatívnak nevezte magát. Vezetését 2014-ben vette át a jelenlegi elnök, a fiatal Santiago Abascal, a 2015-ös és 2016-os választásokon csak 0,20 – 0,26 százalékra futotta erejéből. Az időközben nyíltan újfasiszta színezetűvé vált a Vox térnyerése a 2017-es katalán függetlenségi referendummal vette kezdetét, a 2019-es előrehozott választáson már 10,26 százalékkal 25 mandátumot szerzett a 350 fős madridi törvényhozásban. Erősödése azóta is tart, az idei februári katalán regionális választáson 7,69 százalékos eredményt ért el, először került be a barcelonai parlamentbe. A Vox szokványos szélsőjobb retorikáját a „halál és katasztrófa” jelszavakkal bővítette, csakis így jellemzik a szocialista kormány válságkezelését, miközben a járványügyi szigorítások ellen lázadnak.
A német AfD-t a migrációs válság tette politikai tényezővé, a Vox-ot a katalán szeparatizmus, de a portugál Chega és a román AUR egyértelműen a pandémia (torz)szülöttjei. A román fundamentalista vallási csoportokra és futballszurkolókra épülő Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) is szinte a semmiből jelent meg, a tavaly decemberi parlamenti választáson 9 százalékot ért el, negyedik legnagyobb politikai erő lett. Velük 12 év után tért vissza a szélsőjobb a bukaresti törvényhozásba. Az AUR politikusai a vírustagadók „képviselői”, következetesen szervezik a járványügyi korlátozások elleni tüntetéseket, és már harmadik helyen állnak, 15,3 százalékkal. De Nyugaton sincs ez másképpen. Marine Le Pen népszerűsége is csúcson van, ami nehéz küzdelmet ígér Emmanuel Macronnak a 2022-es francia elnökválasztásra. Olaszországban az Olaszország Fivérei (Fratelli d'Italia, FdI) szélsőjobb formációnak sikerült egyetlen év alatt 6-ról 15 százalékra növelnie támogatottságát. Belgiumban a flamand ultranacionalista Vlaams Belang tarol, minden idők legjobb eredményét tudja felmutatni, 26,3 százalékon áll. Az európai szélsőjobb szárnyalását nyilván nem lehet a pandémiára egyszerűsíteni, annak számos más oka is van, ám a világjárvány és a vele együtt terjedő összeesküvés-elméletek, a bizonytalanság nagyban segítik e pártok meggyökerezését, ami nem sok jót ígér Európának a jövőre nézve.

Erőskezű vezetőre vágyik Románia

Növekedett a nem demokratikus döntéshozatali mechanizmusok támogatottsága a koronavírus-világjárvány következményeként Romániában, mutatta ki egy tavaly októberi felmérés, amelynek eredményét a decemberi parlamenti választások, a szélsőjobb AUR párt látványos felemelkedése is igazolta. Legnagyobb mértékben az erőskezű vezető iránti igény növekedett, a megkérdezettek 79 százaléka támogatja, hogy határozott, energikus vezető álljon az ország élén, akinek nem kell a parlamenttel, a választásokkal bajlódnia. Ez az arány a tavalyi felmérésekben még 63 százalékos volt. A Székelyföldi Közpolitikai Intézet és a Bálványos Intézet közös kutatása szerint ugyanakkor csökkent a demokratikus intézményrendszerbe vetett bizalom. Az Európai Uniónak még mindig igen magas, 60 százalékos a bizalmi indexe, de a hosszú ideig lakossági közkedvencnek számító Országos Korrupcióellenes Ügyészségben (DNA) megbízók aránya már csak 50 százalék. Igen meglepő adat, hogy a romániai intézmények közül a hírhedt kommunista titkosszolgálat, a Securitate utódjában, a Román Hírszerző Szolgálatban (SRI) bíznak a legtöbben, 52 százaléknyian. Az önkormányzatok 43, az államelnök 41 százalékon áll, azok az intézmények viszont, amelyekben érvényesül az állampolgári kontroll, az utolsók a sorban – a parlament 28, a kormány 27 százalékos bizalmi indexnek „örvend”. Csökkent az egyházi vezetésbe vetett bizalom is, 20-ról 16 százalékra. Kismértékben bővült az elnöki jogköröket bővíteni akarók aránya, 56 százalékról 60 százalékra, hasonló emelkedést mutat a katonai irányítást igenlőké is, amely 25-ről 29 százalékra nőtt.

Már több mint három millió áldozatot követelt a Covid-járvány világszerte

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2021.04.21. 07:43
Képünk illusztráció.
Fotó: AFP illusztráció.
A koronavírus-fertőzöttek szám 142 642 783, a gyógyultaké 81 733 921 a világon.
A világon 142 642 783 ember fertőződött meg a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 3 041 753, a gyógyultaké 81 733 921 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem közép-európai idő szerint szerda reggeli adatai szerint. Egy nappal korábban 141 828 958 fertőzöttet tartottak nyilván, a halálos áldozatok száma 3 027 604 volt. A fertőzés 192 országban és régióban van jelen. Szakértők szerint a diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma, és a nyilvántartás kritériumai is különböznek. 
  • A hivatalos adatok szerint a SARS-CoV-2 vírus okozta Covid-19 nevű betegség az Egyesült Államokat sújtja leginkább, ahol 3 027 604 fertőzött volt eddig a napig, és 568 461-en haltak meg.
  • Indiában 15 321 089 fertőzöttet és 180 530 halálos áldozatot jegyeztek fel.
  • Brazíliában 14 043 076 fertőzöttről, 378 003 halálos áldozatról tudni.
  • Franciaországban 5 401 305 fertőzöttet és 101 713 halálos áldozatot regisztráltak.
  • Oroszországban 4 665 553-ra nőtt az igazolt fertőzöttek száma, a halálos áldozatoké 104 545-re emelkedett.
  • Az Egyesült Királyságban 4 408 644 a fertőzöttek száma, és 127 557-en haltak meg a betegségben.
  • Törökországban 4 384 624 fertőzöttet regisztráltak eddig, a halálesetek száma a hivatalos adatok szerint 36 613.
  • Olaszországban 3 891 063 fertőzöttet tartanak nyilván, a halálos áldozatok száma 117 633.
  • Spanyolországban 3 428 354 fertőzöttet és 77 102 halálos áldozatot regisztráltak.
  • Németországban 3 198 534 a fertőzöttek száma, 80 680 a halottaké.
  • Argentínában 2 743 620 a fertőzöttek és 59 792 a halottak száma.
  • Lengyelországban 2 704 571 fertőzöttet és 62 734 halálesetet tartanak nyilván.

Szabad szemmel: Nem tud elmenni a világ Orbánék lejárató riportja mellett

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2021.04.21. 06:52

Ha a sajtószabadság táplálja a demokráciát, akkor a világ jelentős része éhezik, míg Magyarország már éhen is halt.
Kurier A magyar kormánynak meg kell magyaráznia az Európa Tanácsnak, hogy a köztévé miért akarta a Fidesz közreműködése nyomán fő műsoridőben lejáratni az osztrák Profil c. hetilap munkatársát, aki pedig csupán afelől tudakozódott, hogy miként alakul a (szélső)jobb összeszervezése az Európai Parlamentben. Az eset valóságos szolidaritási hullámot váltott ki nyugaton. Az Európai Újságírók Szövetsége (AEJ) ennek keretében fordult a 47 országot tömörítő strasbourgi szervezethez. Amellett ugyanis működik egy fórum az újságírók védelmében. Rendszeresen közzéteszi, hogy kiket próbálnak megfélemlíteni a szakmából, mert úgy véli, hogy a nyilvánosság megszégyenítést jelent a vétkesek számára. Magyarország már 18 ilyen ügyben érintett. Az AEJ főtitkára kijelentette, hogy még az EU-ban is egyre elfogadottabbá válik az Orbán-féle hozzáállás, pedig az a legnagyobb mértékben civilizálatlan, műveletlen, egyszerűen nem európai. A jelentés megemlíti, hogy a köztévé nem elégedett meg egyetlen kirohanással a célkeresztbe vett osztrák újságíróval szemben. Utána még négy műsor foglalkozott vele. Megszólalt Szijjártó Péter is az ügyben, noha az akkor még csupán szélsőjobbos körökben volt ismert.
Frankfurter Rundschau Ha a sajtószabadság táplálja a demokráciát, akkor a világ jelentős része éhezik, de Európán belül Magyarországon már régóta nem lehet független médiáról beszélni. Így látja a helyzetet a vezércikk, miután a Riporterek Határok Nélkül (RNH) nyilvánosságra hozta idevágó éves jelentését. A szerző, aki a nemzetközi civil szervezet elnökségi tagja, megjegyzi, hogy az EU meglehetősen tehetetlennek tűnik a magyar és a lengyel kormánnyal szemben. Így nem meglepő, hogy Orbán Viktor, az illiberális demokrácia bajnokaként a járván ürügyén újabb intézkedéseket tesz az újságírók ellen. A vírus a szabad sajtónak is nagy rosszat tesz. Hiszen nem csupán diktatúrák szorítják vissza elfogulatlan tömegtájékoztatást a járványra hivatkozva. Világszerte üldöznek, fenyegetnek riportereket, időnként még meg is ölik őket. Az autokraták módszeresen darálják be a polgárjogokat, felsorakoztatják az elnyomó apparátust. Elsőként mindig az önálló médiát számolják fel, amikor felbukkan a szabadság vágya. Az RNH összesítésében Németország a 13. helyre csúszott vissza, mert a koronakorlátozások ellen tüntetők agresszívan lépnek fel az újságírók ellen. A helyezés kínos és szégyenletes, írja az elemzés, hiszen az ország azzal büszkélkedik, hogy milyen demokratikus vívmányok érvényesülnek. Az évek óta tapasztalható agresszív légkört a jobboldali gerjeszti, az bátorítja a verőlegényeket is. Sokan azonban csak nézik az eseményeket, minden részvét nélkül. Sőt, időnként a rendőrség is úgy viselkedik, mintha a sajtó a demokrácia ellensége volna. A sajtószabadságot meg kell védeni, de ez mindig is így volt. A kérdés az, mennyit ér a híveinek harcolni érte?
Euractiv A Bizottság illetékese első ízben pendítette meg nyilvánosan, hogy az EU törvényt kíván elfogadtatni a sajtószabadságról. Breton az EP Kulturális és Oktatási Bizottságában beszélt, kiemelve, hogy aggasztó jelenségeket tapasztalni a média függetlensége és sokszínűsége kapcsán a magyaroknál, lengyeleknél, cseheknél és szlovéneknél. Budapest és Varsó évek óta csörtézik Brüsszellel, mivel egyre kevésbé érvényesülnek a jogállami normák. Mindkét kormány igyekszik ellenőrzése alá vonni a tömegtájékoztatást. A szóban forgó uniós jogszabály célja egyébként az, hogy az EU kísérje figyelemmel a sajtószabadság helyzetét és szabjon ki büntetést, ha valahol megsértik a szabályokat. Ezen kívül közös irányelveket fektet le a közmédia irányítására, meg akarja akadályozni, hogy a politika beleszóljon a közszolgálatba és támogatni kívánja a média sokszínűségét.  
Die Welt A német külügyi államminiszter kijelentette, hogy Európában nem lehet kettős mércét használni, és aki bírálja Magyarországot és Lengyelországot, annak körbe kell néznie a saját portáján is. Roth az Európai Tanácsban beszélt, amely ezúttal a német jogállam helyzetét mérte fel. A politikus úgy értékelte, hogy Németország ezen a területen jól áll, de azért vannak nyugtalanító jelenségek, pl. a korrupció, a gyűlöletbeszéd és az újságírók, illetve a sajtó elleni támadások kapcsán. A jelentés ugyanakkor azt állapította meg, hogy német közmédia pártatlanul működik, a magánkézben lévő orgánumoknál pedig átláthatóak és szabályozottak a tulajdonviszonyok. Ezzel szemben a magyaroknál és a lengyeleknél a kormánypártok közvetlen befolyást gyakorolnak mind a tartalomra, mind arra, hogy kik dolgozhatnak a szerkesztőségekben. Az újság hozzáteszi, hogy a két ország hangosan visszautasítja a brüsszeli bírálatot, miszerint aláássa a bíróságok és a sajtó függetlenségét. Erősen kapálózik továbbá az ellen is, hogy a jogállam megsértése esetén ne kaphassanak uniós támogatást. Daniel Freund, a német zöldek EP-képviselője, egyben Orbán nagy kritikusa úgy értékelte, hogy Németországban sem minden tejfel, de az állapotokat össze sem lehet hasonlítani azzal, ami Magyarországon van, mert ott módszeresen elhallgattatják a szabad médiát.
Bloomberg Hollandia diplomáciai úton tiltakozott, mert a magyar kormány az egészségügyi vészhelyzetre, illetve a nemzetbiztonságra hivatkozva megakadályozta, hogy a bécsi Vienna Insurance Group megvegye az Aegon magyarországi, illetve kelet-európai érdekeltségeit. Az ügylet értéke 1 milliárd dollár. A nemzeti hatóságok ilyen ügyleteknél általában akkor szoktak közbelépni, amikor piaci monopólium kialakulásától tartanak, munkahelyeket igyekeznek megőrizni, vagy nemzetbiztonsági aggályaik vannak. Ez esetben azonban a jelek szerint egyik sem áll fenn, pont ezért keltett aggályokat az Orbán-kabinet húzása. Viszont nagyon is beleillik abba a stratégiába, hogy a hatalom nagy nemzeti cégeket kíván létrehozni. A pénzügyi ágazatban pl. most zajlik három bank egyesülése. Bod Péter Ákos szerint Magyarország immár élenjár Európában, amikor az állam beavatkozik a gazdaságban. Lehet, hogy a mostani intervenció sokakat meglepett, de nagyon is passzol az eddigiekhez. Most úgy hírlik, hogy hazai cégek, köztük a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó CIG Pannónia óhajtanak ajánlatot tenni a holland tulajdonosnak. Az egész ügyben azonban igen bajos, hogy csupán egy nappal korábban látott napvilágot az a jogszabály, amelyre hivatkozva a belügyi tárca meghiúsította a tranzakciót, miközben végig a Pénzügyminisztérium tárgyalt a felekkel.
Die Welt Nincs könnyű dolga a német liberálisok egyik korábbi vezetőjének, aki évtizedek óta dolgozik a jó magyar-német kapcsolatokért, tekintve Orbán tekintélyuralmi politikáját. Így látja a helyzetet a konzervatív lap, amely még azon is eltűnődik, vajon Papke nem a magyar kormányfő német hangja-e? Az FDP politikusa 4 éve hagyta ott pártját, miután hasztalan próbálta azt a nemzeti-liberális kurzus felé terelni, ideértve, hogy a szabaddemokraták fogadják be azokat, akik nem pártolják a politikai korrektséget, a bevándorlás ügyében pedig kemény fellépést sürgetnek. Pedig sokáig az FDP parlamenti frakciójának vezetője volt Észak-Rajna-Vesztfáliában, ám összekülönbözött a párt elnökével. Két éve lett a Német-Magyar Társaság elnöke, de azt nem lehet mondani, hogy a pénzért csinálja, mert a tisztséget ingyen látja el. De láthatólag örömet szerez neki, hogy kritikusainak ellenfelét szolgálja. Mint ismeretes, az EU egyre-másra bírálja Orbánt a bevándorlókkal, illetve az ellenzékkel szembeni bánásmódért. Papke a Twitteren keresztül hétről hétre élesebb hangú üzeneteket küld a világnak. Pl. hogy Magyarország elutasítja a tömeges németországi bevándorlást, mert a keresztény-napnyugati Európát védelmezi. Ezzel párhuzamosan dicséri a magyar irányvonalat, amiért az férfi és nő kapcsolataként ragaszkodik a házasság fogalmához és erősebben kötődik a keresztény értékekhez. Kerüli ugyanakkor, hogy Orbánt megemlítse, vagy méltassa. Természetesen üdvözlendő, ha valaki ápolja a két ország közti barátságot. De mégis szembeötlő, hogy itt egy liberális egy illiberális demokrácia mellett lép fel. És nem túl durva-e, amikor úgy állítja be, hogy Magyarország boldog, Németország viszont csődöt vallott?
Washington Post/AP Magyarországon a roma gyerekek számára sokszor megoldhatatlan feladatot jelent a távoktatás, mert a családok anyagi viszonyainál fogva egyszerűen nincs számítógépük, okos telefonjuk, vagy internet előfizetésük. Ezt tapasztalta a tudósító Bódvaszilason, ahol igen sok hátrányos helyzetük roma él. Olyannyira, hogy nem egy esetben még írószerre sem futja nekik. Ezek után értelemszerűen lemaradnak a tanulásban. A járvány épp ezért különösen keményen érintett sok ezer roma családot, amelyek már korábban a társadalom szélére sodródtak. A ragály miatt azután még a maradék felnőttek is elvesztették állásukat, így ezek az emberek csak még nagyobb nyomorba sodródtak. Egyesek már saját csekély értékeiket adják el, pl. a telefonjukat, hogy legalább valamennyi ennivalót tudjanak venni. Egy amerikai nonprofit szervezet tavaly nyári felmérése szerint a magyar roma háztartások 41 százalékban van mind vezetékes, mind mobil internet, 13 %-nál viszont egyik sincs. Különösen hátrányos helyzetben vannak azok, ahol a szülők vagy idénymunkásként, vagy napszámosként dolgoznak, mert egyrészt elestek a munkalehetőségtől, másrészt pedig az állam nem segít ezeknek az embereknek. Nekik nem jár munkanélküli segély, vagy bértámogatás, mondja Víg Dávid az Amnesty Internationaltől. Bódvaszilason az önkormányzat hétfőtől péntekig naponta egyszer meleg ételt az iskoláskorú gyerekeknek. De több család küszködik, hogy elegendő élelmiszer jusson az asztalra.
FT A Nyugat egysége nélkül nem lehet engedményekre kényszeríteni Oroszországot, miközben a kelet-ukrán határ mellett végrehajtott hatalmas csapatösszevonások egész Európa biztonságát fenyegetik – írja a vezércikk. A nyugati politikusok ugyan tiltakoznak, de hogy mit mondanak és tesznek, az meghatározhatja, hogy Putyin meddig mer elmenni. Ezalatt Navalnij súlyos betegen fekszik egy börtönkórházban, miután már három hete éhségsztrájkol. A mára meghirdetett rokonszenv tüntetésre fél millióan jelentkeztek. Az esemény párt órával követi, hogy az elnök elmondja beszédét az ország helyzetéről. De ami Ukrajna mentén történik, az egyáltalán nem csupán arra szolgál, hogy elterelje a figyelmet az ellenzéki vezető ügyéről, illetve a gazdasági helyzet okozta elégedetlenségről. A Kreml feltett szándéka, hogy meggátolja Kijev nyugati integrációját. Hogy az államfő mire készül, azt csak ő és belső köre tudja. Ám Oroszország már megmutatta, hogy a kardcsörtetésen túl kész az erő alkalmazására is – Európában. Válaszként a nyugati demokráciáknak világos és következetes üzeneteket kell megfogalmazniuk és nem szabad kétséget hagyniuk tetteik felől sem. Nagyon fontos, hogy az Atlanti-óceán mindkét oldalán tegyék egyértelművé: súlyos következményekkel jár, ha támadás éri Ukrajna szuverenitását. Ebbe beleértendő, hogy hajlandóak védelmi fegyvereket is szállítani az ukrán kormánynak. A NATO-nak pedig növelnie kell elrettentő erőit Délkelet-Európában. Továbbá nem szabad visszariadnia további gazdasági megtorló intézkedésektől sem. Az EU-nak meg kell kétszereznie erőfeszítéseit, hogy csökkentse függését az orosz energiahordozóktól, ami magában foglalja, hogy állítsa le az Északi Áramlat 2 utolsó szakaszának építését. Mert ha Nyugat komolyan meg akarja akadályozni, hogy Putyin lábbal tapodjon a nemzetközi játékszabályokon, akkor számolnia kell azzal, hogy ennek azért lesz ára.