Előfizetés

Szabad szemmel: Nem tud elmenni a világ Orbánék lejárató riportja mellett

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2021.04.21. 06:52

Ha a sajtószabadság táplálja a demokráciát, akkor a világ jelentős része éhezik, míg Magyarország már éhen is halt.
Kurier A magyar kormánynak meg kell magyaráznia az Európa Tanácsnak, hogy a köztévé miért akarta a Fidesz közreműködése nyomán fő műsoridőben lejáratni az osztrák Profil c. hetilap munkatársát, aki pedig csupán afelől tudakozódott, hogy miként alakul a (szélső)jobb összeszervezése az Európai Parlamentben. Az eset valóságos szolidaritási hullámot váltott ki nyugaton. Az Európai Újságírók Szövetsége (AEJ) ennek keretében fordult a 47 országot tömörítő strasbourgi szervezethez. Amellett ugyanis működik egy fórum az újságírók védelmében. Rendszeresen közzéteszi, hogy kiket próbálnak megfélemlíteni a szakmából, mert úgy véli, hogy a nyilvánosság megszégyenítést jelent a vétkesek számára. Magyarország már 18 ilyen ügyben érintett. Az AEJ főtitkára kijelentette, hogy még az EU-ban is egyre elfogadottabbá válik az Orbán-féle hozzáállás, pedig az a legnagyobb mértékben civilizálatlan, műveletlen, egyszerűen nem európai. A jelentés megemlíti, hogy a köztévé nem elégedett meg egyetlen kirohanással a célkeresztbe vett osztrák újságíróval szemben. Utána még négy műsor foglalkozott vele. Megszólalt Szijjártó Péter is az ügyben, noha az akkor még csupán szélsőjobbos körökben volt ismert.
Frankfurter Rundschau Ha a sajtószabadság táplálja a demokráciát, akkor a világ jelentős része éhezik, de Európán belül Magyarországon már régóta nem lehet független médiáról beszélni. Így látja a helyzetet a vezércikk, miután a Riporterek Határok Nélkül (RNH) nyilvánosságra hozta idevágó éves jelentését. A szerző, aki a nemzetközi civil szervezet elnökségi tagja, megjegyzi, hogy az EU meglehetősen tehetetlennek tűnik a magyar és a lengyel kormánnyal szemben. Így nem meglepő, hogy Orbán Viktor, az illiberális demokrácia bajnokaként a járván ürügyén újabb intézkedéseket tesz az újságírók ellen. A vírus a szabad sajtónak is nagy rosszat tesz. Hiszen nem csupán diktatúrák szorítják vissza elfogulatlan tömegtájékoztatást a járványra hivatkozva. Világszerte üldöznek, fenyegetnek riportereket, időnként még meg is ölik őket. Az autokraták módszeresen darálják be a polgárjogokat, felsorakoztatják az elnyomó apparátust. Elsőként mindig az önálló médiát számolják fel, amikor felbukkan a szabadság vágya. Az RNH összesítésében Németország a 13. helyre csúszott vissza, mert a koronakorlátozások ellen tüntetők agresszívan lépnek fel az újságírók ellen. A helyezés kínos és szégyenletes, írja az elemzés, hiszen az ország azzal büszkélkedik, hogy milyen demokratikus vívmányok érvényesülnek. Az évek óta tapasztalható agresszív légkört a jobboldali gerjeszti, az bátorítja a verőlegényeket is. Sokan azonban csak nézik az eseményeket, minden részvét nélkül. Sőt, időnként a rendőrség is úgy viselkedik, mintha a sajtó a demokrácia ellensége volna. A sajtószabadságot meg kell védeni, de ez mindig is így volt. A kérdés az, mennyit ér a híveinek harcolni érte?
Euractiv A Bizottság illetékese első ízben pendítette meg nyilvánosan, hogy az EU törvényt kíván elfogadtatni a sajtószabadságról. Breton az EP Kulturális és Oktatási Bizottságában beszélt, kiemelve, hogy aggasztó jelenségeket tapasztalni a média függetlensége és sokszínűsége kapcsán a magyaroknál, lengyeleknél, cseheknél és szlovéneknél. Budapest és Varsó évek óta csörtézik Brüsszellel, mivel egyre kevésbé érvényesülnek a jogállami normák. Mindkét kormány igyekszik ellenőrzése alá vonni a tömegtájékoztatást. A szóban forgó uniós jogszabály célja egyébként az, hogy az EU kísérje figyelemmel a sajtószabadság helyzetét és szabjon ki büntetést, ha valahol megsértik a szabályokat. Ezen kívül közös irányelveket fektet le a közmédia irányítására, meg akarja akadályozni, hogy a politika beleszóljon a közszolgálatba és támogatni kívánja a média sokszínűségét.  
Die Welt A német külügyi államminiszter kijelentette, hogy Európában nem lehet kettős mércét használni, és aki bírálja Magyarországot és Lengyelországot, annak körbe kell néznie a saját portáján is. Roth az Európai Tanácsban beszélt, amely ezúttal a német jogállam helyzetét mérte fel. A politikus úgy értékelte, hogy Németország ezen a területen jól áll, de azért vannak nyugtalanító jelenségek, pl. a korrupció, a gyűlöletbeszéd és az újságírók, illetve a sajtó elleni támadások kapcsán. A jelentés ugyanakkor azt állapította meg, hogy német közmédia pártatlanul működik, a magánkézben lévő orgánumoknál pedig átláthatóak és szabályozottak a tulajdonviszonyok. Ezzel szemben a magyaroknál és a lengyeleknél a kormánypártok közvetlen befolyást gyakorolnak mind a tartalomra, mind arra, hogy kik dolgozhatnak a szerkesztőségekben. Az újság hozzáteszi, hogy a két ország hangosan visszautasítja a brüsszeli bírálatot, miszerint aláássa a bíróságok és a sajtó függetlenségét. Erősen kapálózik továbbá az ellen is, hogy a jogállam megsértése esetén ne kaphassanak uniós támogatást. Daniel Freund, a német zöldek EP-képviselője, egyben Orbán nagy kritikusa úgy értékelte, hogy Németországban sem minden tejfel, de az állapotokat össze sem lehet hasonlítani azzal, ami Magyarországon van, mert ott módszeresen elhallgattatják a szabad médiát.
Bloomberg Hollandia diplomáciai úton tiltakozott, mert a magyar kormány az egészségügyi vészhelyzetre, illetve a nemzetbiztonságra hivatkozva megakadályozta, hogy a bécsi Vienna Insurance Group megvegye az Aegon magyarországi, illetve kelet-európai érdekeltségeit. Az ügylet értéke 1 milliárd dollár. A nemzeti hatóságok ilyen ügyleteknél általában akkor szoktak közbelépni, amikor piaci monopólium kialakulásától tartanak, munkahelyeket igyekeznek megőrizni, vagy nemzetbiztonsági aggályaik vannak. Ez esetben azonban a jelek szerint egyik sem áll fenn, pont ezért keltett aggályokat az Orbán-kabinet húzása. Viszont nagyon is beleillik abba a stratégiába, hogy a hatalom nagy nemzeti cégeket kíván létrehozni. A pénzügyi ágazatban pl. most zajlik három bank egyesülése. Bod Péter Ákos szerint Magyarország immár élenjár Európában, amikor az állam beavatkozik a gazdaságban. Lehet, hogy a mostani intervenció sokakat meglepett, de nagyon is passzol az eddigiekhez. Most úgy hírlik, hogy hazai cégek, köztük a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó CIG Pannónia óhajtanak ajánlatot tenni a holland tulajdonosnak. Az egész ügyben azonban igen bajos, hogy csupán egy nappal korábban látott napvilágot az a jogszabály, amelyre hivatkozva a belügyi tárca meghiúsította a tranzakciót, miközben végig a Pénzügyminisztérium tárgyalt a felekkel.
Die Welt Nincs könnyű dolga a német liberálisok egyik korábbi vezetőjének, aki évtizedek óta dolgozik a jó magyar-német kapcsolatokért, tekintve Orbán tekintélyuralmi politikáját. Így látja a helyzetet a konzervatív lap, amely még azon is eltűnődik, vajon Papke nem a magyar kormányfő német hangja-e? Az FDP politikusa 4 éve hagyta ott pártját, miután hasztalan próbálta azt a nemzeti-liberális kurzus felé terelni, ideértve, hogy a szabaddemokraták fogadják be azokat, akik nem pártolják a politikai korrektséget, a bevándorlás ügyében pedig kemény fellépést sürgetnek. Pedig sokáig az FDP parlamenti frakciójának vezetője volt Észak-Rajna-Vesztfáliában, ám összekülönbözött a párt elnökével. Két éve lett a Német-Magyar Társaság elnöke, de azt nem lehet mondani, hogy a pénzért csinálja, mert a tisztséget ingyen látja el. De láthatólag örömet szerez neki, hogy kritikusainak ellenfelét szolgálja. Mint ismeretes, az EU egyre-másra bírálja Orbánt a bevándorlókkal, illetve az ellenzékkel szembeni bánásmódért. Papke a Twitteren keresztül hétről hétre élesebb hangú üzeneteket küld a világnak. Pl. hogy Magyarország elutasítja a tömeges németországi bevándorlást, mert a keresztény-napnyugati Európát védelmezi. Ezzel párhuzamosan dicséri a magyar irányvonalat, amiért az férfi és nő kapcsolataként ragaszkodik a házasság fogalmához és erősebben kötődik a keresztény értékekhez. Kerüli ugyanakkor, hogy Orbánt megemlítse, vagy méltassa. Természetesen üdvözlendő, ha valaki ápolja a két ország közti barátságot. De mégis szembeötlő, hogy itt egy liberális egy illiberális demokrácia mellett lép fel. És nem túl durva-e, amikor úgy állítja be, hogy Magyarország boldog, Németország viszont csődöt vallott?
Washington Post/AP Magyarországon a roma gyerekek számára sokszor megoldhatatlan feladatot jelent a távoktatás, mert a családok anyagi viszonyainál fogva egyszerűen nincs számítógépük, okos telefonjuk, vagy internet előfizetésük. Ezt tapasztalta a tudósító Bódvaszilason, ahol igen sok hátrányos helyzetük roma él. Olyannyira, hogy nem egy esetben még írószerre sem futja nekik. Ezek után értelemszerűen lemaradnak a tanulásban. A járvány épp ezért különösen keményen érintett sok ezer roma családot, amelyek már korábban a társadalom szélére sodródtak. A ragály miatt azután még a maradék felnőttek is elvesztették állásukat, így ezek az emberek csak még nagyobb nyomorba sodródtak. Egyesek már saját csekély értékeiket adják el, pl. a telefonjukat, hogy legalább valamennyi ennivalót tudjanak venni. Egy amerikai nonprofit szervezet tavaly nyári felmérése szerint a magyar roma háztartások 41 százalékban van mind vezetékes, mind mobil internet, 13 %-nál viszont egyik sincs. Különösen hátrányos helyzetben vannak azok, ahol a szülők vagy idénymunkásként, vagy napszámosként dolgoznak, mert egyrészt elestek a munkalehetőségtől, másrészt pedig az állam nem segít ezeknek az embereknek. Nekik nem jár munkanélküli segély, vagy bértámogatás, mondja Víg Dávid az Amnesty Internationaltől. Bódvaszilason az önkormányzat hétfőtől péntekig naponta egyszer meleg ételt az iskoláskorú gyerekeknek. De több család küszködik, hogy elegendő élelmiszer jusson az asztalra.
FT A Nyugat egysége nélkül nem lehet engedményekre kényszeríteni Oroszországot, miközben a kelet-ukrán határ mellett végrehajtott hatalmas csapatösszevonások egész Európa biztonságát fenyegetik – írja a vezércikk. A nyugati politikusok ugyan tiltakoznak, de hogy mit mondanak és tesznek, az meghatározhatja, hogy Putyin meddig mer elmenni. Ezalatt Navalnij súlyos betegen fekszik egy börtönkórházban, miután már három hete éhségsztrájkol. A mára meghirdetett rokonszenv tüntetésre fél millióan jelentkeztek. Az esemény párt órával követi, hogy az elnök elmondja beszédét az ország helyzetéről. De ami Ukrajna mentén történik, az egyáltalán nem csupán arra szolgál, hogy elterelje a figyelmet az ellenzéki vezető ügyéről, illetve a gazdasági helyzet okozta elégedetlenségről. A Kreml feltett szándéka, hogy meggátolja Kijev nyugati integrációját. Hogy az államfő mire készül, azt csak ő és belső köre tudja. Ám Oroszország már megmutatta, hogy a kardcsörtetésen túl kész az erő alkalmazására is – Európában. Válaszként a nyugati demokráciáknak világos és következetes üzeneteket kell megfogalmazniuk és nem szabad kétséget hagyniuk tetteik felől sem. Nagyon fontos, hogy az Atlanti-óceán mindkét oldalán tegyék egyértelművé: súlyos következményekkel jár, ha támadás éri Ukrajna szuverenitását. Ebbe beleértendő, hogy hajlandóak védelmi fegyvereket is szállítani az ukrán kormánynak. A NATO-nak pedig növelnie kell elrettentő erőit Délkelet-Európában. Továbbá nem szabad visszariadnia további gazdasági megtorló intézkedésektől sem. Az EU-nak meg kell kétszereznie erőfeszítéseit, hogy csökkentse függését az orosz energiahordozóktól, ami magában foglalja, hogy állítsa le az Északi Áramlat 2 utolsó szakaszának építését. Mert ha Nyugat komolyan meg akarja akadályozni, hogy Putyin lábbal tapodjon a nemzetközi játékszabályokon, akkor számolnia kell azzal, hogy ennek azért lesz ára.

Döntött az esküdtszék, minden vádpontban bűnös George Floyd gyilkosa

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2021.04.21. 06:22

Fotó: ELIJAH NOUVELAGE / AFP
A részletes ítélet 8 héten belül várható, a volt rendőr akár 40 évig terjedő börtönbüntetésre is számíthat.
Mindhárom, ellene felhozott vádpontban bűnösnek találta az esküdtszék Derek Chauvin volt rendőrtisztet kedden, a Minneapolisban található Hennepin megyei bíróságon. A döntést - amelyet a két nap alatt 10 és fél órás tanácskozás után hozott meg az esküdtszék - Peter Cahill, az ügy bírája ismertette. A bíró, megköszönve a tizenkét tagú esküdtszék munkáját, bejelentette: a részletes ítélet 8 héten belül várható. A volt rendőr akár 40 évig terjedő börtönbüntetésre is számíthat. Chauvin tavaly május 25-én, egy rendőri intézkedés során perceken keresztül térdelt az afroamerikai George Floyd nyakán, és ezzel a vád szerint a férfi halálát okozta. Később a nyilvánosságra hozott boncolási jegyzőkönyvből kiderült, hogy az áldozat szívbetegségben és az új típusú koronavírus okozta Covid-19 betegségben szenvedett, továbbá a szervezetében rengeteg kábítószer is volt. Az esetnek nagy visszhangja volt az Egyesült Államokban. Minneapolisban és számos más amerikai nagyvárosban hetekig tartó tüntetéseket tartottak a rendőri brutalitás és fajgyűlölet ellen, de más országokban is voltak tüntetések.
"George igazsága a szabadságot jelenti mindenki számára"

– fogalmazott a család sajtótájékoztatóján George Floyd testvére. Philonise Floyd azt mondta: megígéri, hogy lankadatlan lesz az igazságért folytatott küzdelme. "Minden nap meg fogom vívni a harcot, mert már nem csak Georgeért harcolok, hanem mindenkiért ezen a világon." - mondta Philonise Floyd, majd megköszönte az ügyvédek munkáját. Keith Ellison, Minnesota állam legfőbb ügyésze sajtótájékoztatóján a Chauvin-ügyben hozott döntést az igazságosság felé tett első lépésnek nevezte. "A mai ítéletet nem nevezném igazságszolgáltatásnak, mert az igazságosság valódi helyreállítást vonna maga után. Inkább azt mondanám, hogy az elszámoltathatóság az első lépés az igazságosság felé" - fogalmazott. Barack Obama volt amerikai elnök a Twitter közösségi oldalán úgy reagált. "Ma az esküdtszék helyesen cselekedett, de a valódi igazságossághoz sokkal többre van szükség". Obama közleményében azt írta: tény, hogy az afroamerikaiakat minden nap másképp kezelik és az emberek félnek attól, hogy rendvédelmi szervekkel találkoznak. "Ez megköveteli tőlünk az olykor hálátlan, gyakran nehéz, de mindig szükséges munkát annak érdekében, hogy az általunk ismert Amerika jobban hasonlítson ahhoz az Amerikához, amelyben hiszünk." - fogalmazott a volt elnök. Kamala Harris amerikai alelnök a Fehér Házban elmondott beszédében felszólította az amerikaiakat, hogy tegyenek meg mindent a faji igazságtalanságok ellen. Az alelnök szerint a keddi döntés "egy lépéssel közelebb viszi" az országot az egyenlő igazságszolgáltatáshoz. Hangoztatta:
"A mostani ítélet egy lépéssel közelebb visz minket az igazsághoz, de még van dolgunk, meg kell reformálnunk a rendszert".

Philonise Floyd (középen)
Fotó: KEREM YUCEL / AFP
Arról is beszélt, hogy a faji igazságtalanság minden amerikai problémája, mert visszatartja a nemzetet attól, hogy teljes mértékben kiaknázza a lehetőségeit. "Mindannyian részesei vagyunk George Floyd örökségének, és most az a feladatunk, hogy tiszteletben tartsuk ezt és tiszteljük őt." - jelentette ki Harris.
  Joe Biden amerikai elnök szerint az ítélet egy "ritka, de óriási lépés az amerikai igazságszolgáltatás felé vezető menetben". Beszédében úgy fogalmazott: az ítélet üzenete, hogy senki sem állhat a törvény felett. "De ez nem elég. Itt nem állhatunk meg. A valódi változások és reformok megvalósítása érdekében többet is tehetünk. Többet kell tennünk, hogy az ilyen tragédiák ne ismétlődhessenek meg" - hangoztatta. Az elnök úgy vélte, az esküdtszék keddi döntése hozzájárul ahhoz, hogy az afroamerikai embereknek ne kelljen félniük attól, hogy a rendőrséggel találkoznak. Reményét fejezte ki, hogy a szülőknek a jövőben "nem kell amiatt aggódniuk, hogy a fiaik vagy a lányaik hazajönnek-e egy bevásárlás vagy egy séta után, vagy miután a parkban játszottak." Biden szólt azokhoz is, akik esetleg azt tervezik, hogy az ítéletet - ahogy fogalmazott - mentségként használják az erőszakra. Azt mondta: vannak agitátorok és szélsőségesek, akiket nem érdekel a társadalmi igazságosság. "Ők a gyűlölet és a megosztottság lángját lobbantják fel. Nem hagyhatjuk, hogy sikerrel járjanak" - tette hozzá az elnök.

Biden szerint elsöprőek a bizonyítékok George Floyd halála ügyében

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2021.04.20. 21:31

Fotó: CHRISTOPHER MARK JUHN / AFP
Az elnök hétfőn felhívta a Floyd-családot, miután az esküdtszék tagjait elkülönítették és megkezdték a tanácskozást.
Imádkozik azért, hogy a helyes ítélet szülessen a George Floyd halálának előidézésével vádolt rendőr, Derek Chauvin ügyében – jelentette ki újságíróknak Joe Biden amerikai elnök kedden a Fehér Házban. 
– Imádkozom, hogy az ítélet a helyes ítélet legyen. A bizonyítékok szerintem elsöprőek

– fogalmazott az elnök, aki arról is beszélt, hogy hétfőn telefonon beszélt Floyd családjával.

– Megismertem George családját. Jó család. Békét és nyugalmat követelnek, függetlenül attól, hogy mi lesz az ítélet – tette hozzá Biden. Rövid nyilatkozata alatt az elnök többször megismételte, hogy csak azért beszél az ügyről, mert az esküdtszéket már elkülönítették. – El tudom képzelni, hogy milyen nyomás van rajtuk és mennyire szoronganak, ezért megvártam, amíg az esküdteket elkülönítették, és ezután hívtam fel őket (a Floyd-családot) – magyarázta Biden. – Semmit sem akartam erről mondani, ahogyan Philonise mondta ma a televízióban, ez egy privát beszélgetés volt. George Floyd öccse, Philonise Floyd az NBC amerikai televíziónak kedd reggel adott interjújában elmondta, hogy az elnök hétfőn felhívta a Floyd-családot, miután az esküdtszék tagjait elkülönítették és megkezdték a tanácskozást. Nem Biden az egyetlen demokrata párti politikus, aki a per lezárása előtt arról beszélt, hogy milyen ítéletet vár. Maxine Waters demokrata párti képviselő szombaton csatlakozott egy tüntetéshez, amely egy külvárosi rendőrőrsnél zajlott, ott, ahol egy héttel ezelőtt igazoltatás után egy rendőr lelőtt egy közlekedési szabálysértés miatt megállított afroamerikai fiatalt. Waters a tüntető tömeg előtt felszólalva azt mondta: azt akarja, hogy gyilkosság miatt ítéljék el Chauvint. Nyilatkozatával kapcsolatos kérdésre válaszolva a képviselőnő azt hangoztatta, hogy a tüntetőknek ellenkező esetben az utcán kell maradniuk, aktívabbaknak és konfrontatívabbaknak kell lenniük, hogy ők (a bírók) is tudják, hogy (a tüntetők) mit értenek a dolgok alatt. A Chauvin-pert vezető bíró, Peter Cahill visszataszítónak nevezte hétfőn, hogy Waters halálos ítéletet követelt az egyelőre még bűnössé sem nyilvánított vádlottra. A bíró úgy fogalmazott:
„a jogállamiság és a bíróság iránti tiszteletlenség, ha egy megválasztott képviselő a per kimenetelével kapcsolatos nyilatkozatot tesz, amikor az esküdtszék éppen döntéshozatalra ült össze”.

Ilhan Omar, minnesotai demokrata párti képviselőnő Minneapolis egyik elővárosában kedden újságíróknak arról beszélt: nem is kérdéses, hogy Chauvin ne az elkövetett bűncselekménynek megfelelő büntetést kaphatna. – Remélhetőleg a verdikt hamarosan megszületik és a közösségben megkezdődhet a gyógyulási folyamat – fogalmazott a szomáliai származású Omar. A 45 éves volt rendőr, Derek Chauvin ellen gyilkosság miatt emeltek vádat. Tavaly május 25-én, egy rendőri intézkedés során Minneapolisban perceken keresztül térdelt az afroamerikai Floyd nyakán, és ezzel a vád szerint a férfi halálát okozta. Később a nyilvánosságra hozott boncolási jegyzőkönyvből kiderült, hogy az áldozat szívbetegségben és az új típusú koronavírus okozta Covid-19 betegségben szenvedett, továbbá a szervezetében rengeteg kábítószer is volt. Az esetnek nagy visszhangja volt az Egyesült Államokban. Minneapolisban és számos más amerikai nagyvárosban hetekig tartó tüntetéseket tartottak a rendőri brutalitás és fajgyűlölet ellen, de más országokban is voltak tüntetések. A Minneapolisban zajló perben hétfőn hangzottak el a vád és a védelem záróbeszédei. A tárgyalás után a hat fehér és hat afroamerikaiból álló esküdtszék már hétfőn este megkezdte a tanácskozást. Ez szakértők szerint akár napokig is eltarthat. Az esküdtek addig nem érintkezhetnek a külvilággal, és Peter Cahill bíró arra kérte őket, hogy ne nézzenek híradásokat sem. Az elmúlt napokban a Nemzeti Gárda több mint háromezer tagja más rendfenntartókkal együtt elözönlötte Minneapolis utcáit. Az AP amerikai hírügynökség hétfői helyszíni jelentése szerint a város egyes helyszínei szinte már rendőrállami állapotokra emlékeztetnek, a hatóságok szögesdrótot, beton úttorlaszokat és összeláncolt kordonokat helyeztek el a belvárosi utcákon, hogy szükség esetén gyorsan el tudják keríteni a bírósági épületet.