Hatott a brüsszeli ultimátum

Az utolsó pillanatban nyújtotta be a kormány a parlamentnek a civiltörvény eltörléséről szóló javaslatot.

Az Európai Bizottság ugyanis április 18-ikáig adott határidőt a jogszabály hatályon kívül helyezésére, másként kénytelen lett volna ismét az Európai Unió Bíróságához fordulni, amely tavaly júniusban az uniós jogot sértőnek minősítette az átláthatósági törvényt, amit a magyar Országgyűlésnek érvénytelenítenie kellett volna. Az Európai Bizottság többször is felszólította erre Magyarországot, s mivel a figyelmeztetései visszhang nélkül maradtak, február 18-ikán ultimátumot adott az Orbán-kormánynak: vagy megszünteti a jogsértést, vagy ismét bírósági eljárás következik, ezúttal az ítélet be nem tartása miatt kiszabható bírság összegének a megállapítására. Budapest ezt a lépést már nem várta meg.

Jellemző, hogy a magyar kabinet egy ideig Brüsszelt próbálja felelőssé tenni a késlekedésért, derül ki abból az írásos válaszból, amit Dunja Mijatovicnak, a páneurópai jogvédő szervezet, az Európa Tanács emberi jogi biztosának márciusi feljegyzésére küldött. Mijatovic memorandumára hosszú feljegyzésben válaszolt a kormány, amelyben hangsúlyozta: az igazságügyi miniszter már elküldte a törvény átdolgozott szövegét az Európai Bizottságnak, ám az nem reagál. A Népszava kérdésére válaszolva Christian Wigand bizottsági szóvivő viszont leszögezte: ezzel a javaslattal nincs dolga a Bizottságnak, a magyar kormány kötelessége végrehajtani a Bíróság döntését, azaz egyszerűen törölje a kifogásolt rendelkezéseket.