A kormány visszavonja a 2017-es civiltörvényt, és új javaslatot terjeszt a parlament elé – vette észre a hvg.hu. Az Országgyűlés honlapján közzétett indítvány szerint a 20 millió forintnál nagyobb bevétellel rendelkező szervezetek gazdálkodásáról (kivéve a sportegyesületeket, a vallási és nemzetiségi szervezeteket) az Állami Számvevőszék készít majd „évente összefoglaló jelentést”. Lényeges elem, hogy a rendelkezésére álló törvényi szankciókat az ÁSZ nem alkalmazza: a jogalkotói szándék, azaz az átláthatóság ugyanis – idézzük az előterjesztés indoklását – „pusztán a nyilvánosságra hozatallal megvalósul”.
Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója felidézte, hogy az Európai Unió Bírósága tavaly júniusban jogsértőnek minősítette azt a 2017-ben elfogadott magyar törvényt, amely stigmatizáló rendelkezéseket tartalmazott az úgynevezett „külföldről finanszírozott civil szervezetekkel” szemben. A 7,2 millió forintnál nagyobb külföldi támogatással rendelkező szervezeteknek kellett bejelentést tenniük. A jogalkotó ezt úgy definiálta, hogy „a terrorizmus finanszírozásának megelőzésére szolgáló törvényben meghatározott összeg kétszerese”. Még ebben az összefüggésben is pejoratív, lejárató asszociációkat akart kelteni a törvényhozás – hívta fel a figyelmet a jogi igazgató.
– A történet legcsodálatosabb pillanata az volt, amikor Varga Judit igazságügyi miniszter igyekezett úgy kommunikálni az uniós bíróság döntését, mintha az nem elkaszálta, hanem megerősítette volna a civil szervezeteket megbélyegző magyar törvényt – jegyezte meg Ligeti Miklós. A miniszter abba kapaszkodott bele, hogy az EU-s bíróság is legitim célnak nevezte az átláthatóság megteremtését. Csak épp – folytatta a jogi igazgató – a magyar jogszabálynak semmi köze nem volt az átláthatósághoz. Hiszen zömében közhasznú, egyébként is nyilvános jelentéstételi kötelezettséggel terhelt szervezetek számára írt elő értelmetlen követelményeket.
A Transparency a jogszabályt végrehajtó kevés civil szervezet egyike volt. „Esetünkben mindez azzal járt, hogy elkészítettük az éves közhasznúsági jelentésünket, majd abból készítettünk egy külön kivonatot, hogy megfeleljünk ennek a külföldi finanszírozási átláthatóságnak nevezett akárminek” – számolt be Ligeti Miklós. Tehát olyan adatokat kellett külön bejelenteni, amelyeket egyébként is nyilvánosságra hoztak. Teljesen képmutató szabályozás volt, azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy a kormány lejárasson civil szervezeteket.
Ami a mostani helyzetet illeti: a magyar állam húzta-halasztotta a dolgot, de már muszáj volt lépnie valamit. Ligeti Miklós értékelése szerint a civilellenes törvénnyel totális kudarcot vallott a kormány: „Tudjuk azonban, ha a szultán lova letette a lábát valamely ország területén, attól kezdve az a terület a szultáné”. Így működik a magyar kormány is. Ha egyszer azt mondta, hogy a civil szervezetek külföldi ügynökök, meg a külföld finanszírozza őket és kockázatot jelentenek, akkor nem tárhatja szét hirtelen a kezét, hogy az egész csak „kitaláció, kacsa, egy rossz álom” volt.
A kormány pótmegoldást keresett, utóvédharcot folytat. Már az új törvényjavaslat címe is rejtélyes: „A közélet befolyásolására alkalmas tevékenységet végző civil szervezetek átláthatóságáról és az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról”. A kormány az EU-s bírósági döntést lovagolja meg, amely valóban tartalmaz a közélet befolyásolására utaló megállapítást. Ligeti Miklós szerint valamilyen mértékben mindegyik civil szervezet befolyásolni szeretné legalább a helyi közéletet, még a lepkeszámlálással foglalkozó egyesület is. Demokratikus jogállamban ez teljesen normális dolog, amit azonban a magyar kormány elítélendő és kártékony tevékenységnek próbál beállítani.
Egyelőre nem lehet tudni, hogy a számvevőszék megelégszik-e a nyilvánosan hozzáférhető adatokkal, vagy helyszíni vizsgálatokat is készül végezni. „Mindenképpen rákerülünk az ÁSZ étlapjára, elképzelhető, hogy számunkra nem kellemes következtetések jelennek majd meg rólunk” – fogalmazott Ligeti Miklós. Bár az ÁSZ a javaslat értelmében elvileg nem szankcionálhat, elképzelhető az is, hogy a civil szervezeteknek „adminisztratív leterheléssel járó” vegzálásra is számítaniuk kell. „Tisztában vagyunk azzal, hogy az Állami Számvevőszék, ha akar, tud ártani” – hangsúlyozta a jogi igazgató. Éppen ezért szerinte nem pusztán látszatintézkedésről van szó, hanem olyan elterelő hadműveletről, amelynek alapvetően az a rendeltetése, hogy elleplezze: a kormány ezen a fronton vereséget szenvedett.
A civilellenes törvény a hatalom visszaéléseinek egyik szimbólumává vált. Hatályon kívül helyezése fontos eredmény, de a valódi változást a hatalom civilekhez való viszonyának a rendezése jelentené – írta közös állásfoglalásában csaknem húsz szervezet. Aggályosnak tartják az ÁSZ szerepét: félő, hogy a számvevőszék mozgósítása nem más, mint egy újabb lehetséges eszköz a civilek lejáratására és megbélyegzésére.
