"Húsz év megtakarítását vitte el a bezárás"

Készülnek a vendéglátóhelyek a hétvégi nyitásra. A dolgozók 30-40 százaléka hagyta ott munkáját az elmúlt hónapokban. Áremelkedés várható.

Éttermi dolgozók sürgölődnek körülöttünk a Ráday utcában. A csütörtöki napsütésben húzzák fel a terasz berendezéseit, hogy szombatra készen álljon minden a vendégek fogadására. A készletfeltöltés a legtöbb helyen már megtörtént. A vendéglátósok leginkább a sörfőzdék miatt aggódtak, hogy lesz-e elegendő kézműves sör, de – mint az egyik kocsma csaposától megtudtuk - a sörfőzdék is rákapcsoltak.

Orbán Viktor miniszterelnök ugyanis a terasznyitás feltételéül azt szabta, hogy három és félmillió ember legyen beoltva. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökség vezetője tegnapi sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy péntekre meglehet ez a szám, és az ezt követő napon, szombaton kinyithatnak a teraszok. Este fél 10-ig lehetnek majd nyitva, és este 11 órára módosul a kijárási tilalom kezdete.

Sokaknak azonban ez már késő lesz. A Ráday utcában alig néhány helyen építenek most teraszt. Ahol nem, ott nagy valószínűséggel a tulajdonos úgy döntött: vége. Ez történhetett a Ráday utca egyik legendás, nagy múltú éttermével is: a kirakatában most a „kiadó” tábla díszeleg.

- Ma még nehéz megbecsülni, hány vendéglátóhely üzemeltetője döntött úgy, hogy ténylegesen befejezi a tevékenységét – fogalmazott érdeklődésünkre Gál Pál Zoltán, a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetségének (VIMOSZ) elnöke. Szerinte nyárra derülhet ki, hogy milyen hatással voltak a szektorra a járvány miatti korlátozások.

Ha az idén is elmaradnak a turisták, az komoly gondokat okozhat a fővárosi vállalkozásoknak. A szakma már így is súlyos veszteségeket szenvedett el: még a jó nyári szezont zárt balatoni vendéglátósok körében is 30 százalékkal esett vissza az árbevétel. A fővárosban a helyzet sokkal drámaibb volt, mivel a nyári turistaszezon mellett az év végi karácsonyi szezon is kiesett. A vállalkozások a tartalékaikból éltek.

„Mi a dolgozóinkkal úgy működtünk mint egy család. Volt, hogy mi támogattuk őket és volt, hogy ők minket” – mondta az egyik étterem tulajdonosa, aki a zárás idején is fizetést adott alkalmazottainak. Az állam helyett. A kormány „válságkezeléséről” neki és kollégáinak is rendkívül elítélő véleménye van: szerinte brutális és ostoba döntés volt, hogy egy teljes szektor dolgozói mindenfajta segítség nélkül maradtak.

A férfi nem titkolta: azért élte túl vállalkozása a korlátozások miatti leállást, mert a fővárosban négy másik üzlete is van, illetve külföldön is vannak érdekeltségei, amiből voltak megtakarításai. Ezek, mint mondja, most semmivé lettek. Úgy saccolja, a családja 15-20 évnyi megtakarítása égett el nyolc hónap alatt. Ez volt az ára annak, hogy most talpon vannak, és várják a nyitást.

A VIMOSZ elnöke szerint tavasszal ugyan gyorsan jött a kormányzati segítség, így az ágazat illetékmentességet kapott, illetve rövidített munkaidő-támogatást, ám a második hullámhoz kötődő támogatás csak november-december körül érkezett. Azaz a vállalkozások jó részének hónapokig vendég és támogatás nélkül kellett túlélnie. A másik komoly probléma, hogy a kormányzati támogatás kizárólag az alkalmazottak bértámogatására vonatkozott, ám az üzemeltető rezsiköltségeire nem.

Az ágazatban dolgozók 30-40 százalékát kellett elbocsátania a munkaadóknak. Volt, ahol komoly kompromisszumok árán sikerült megtartani a törzsgárdát, de ők most némi helyzeti előnyből indulnak.

„Aki a kényszerszünet idején szélnek eresztette a dolgozóit, az most foghatja a fejét” - mondja egy étterem-söröző tulajdonosa. A terasznyitásra ugyanis „élesben” kell működnie mindennek, mintha nem is lett volna nyolc hónapnyi fennakadás. Ha valaki most akar egy-két nap alatt dolgozót toborozni, az biztosan nem fog sikerülni.

A szakma egy része jobb híján mindenféle munkát elvállalt a kieső hónapok alatt. Jócskán voltak, akik a kényszerszünetben gyártósori, bolti munkalehetőséget fogadtak el, és most már nem fognak visszamenni a vendéglátásba.

Gál Pál Zoltán is megerősíti, gondot okoz, hogy az ágazat már évek óta munkaerőhiánnyal küzd, és a járvány miatti leállás sokakat eltérített a vendéglátástól. A munkaerőhiány pedig bérnövekedést eredményez. Szerinte az alapanyagár-infláció és a forint-euró árfolyam alakulása is felfelé hajtja a vendéglátóhelyi árakat. - Nagy kérdés, hogy az új árakból mennyit hajlandó a piac elfogadni, és hogy az állam részéről lesz-e valamilyen adócsökkentés – mondta az elnök, aki szerint nem lehetetlen, hogy a Balatonnál tavalyhoz hasonlóan az idén is jobban tudnak árat emelni a vendéglátósok, míg a fővárosban vagy másutt vidéken kevésbé. Azaz áremelkedés szempontjából kettészakadhat a szakma.