Aranyútlevél három óra alatt

Kiszivárgott e-mailekből kiderül, milyen trükkökkel árusítják a schengeni útlevelet gyanús milliomosoknak, kijátszva az uniós előírásokat.

Az európai értékek nem eladók – reagált az Európai Bizottság szóvivője, miután sajtóhírekből nyilvánvalóvá vált, hogy Máltán szervezett csalással kerülik meg a szabályokat az „aranyútlevélért” folyamodó külföldiek. Milliomosok pénzért, trükkösen szerzik meg az állampolgárságot és vele a schengeni útlevelet, ami Brüsszel szerint jogsértő. A leleplezésekhez vezető oknyomozást a meggyilkolt Daphne Caruana Galizia örökségét ápoló alapítvány koordinálta.

A vallettai kormány 2014-ben vezette be az úgynevezett Egyéni Befektetői Programot (IIP), amelynek keretében 750 ezer eurós (kb. 270 millió forint) beruházásért állampolgárságot adnak. Ám az EU-nak engedve kikötötték, hogy a kérelmezőnek legalább egy évig a szigetországban kell élnie, mert az állam és polgára között „valódi kapcsolat” (genuine link) szükséges. Eddig sem volt titok, hogy léteznek kiskapuk, ezért októberben kötelezettségszegési eljárást indítottak Málta ellen. (Ciprus ekkor felfüggesztette a saját hasonló programját.) A most nyilvánosságra hozott dokumentumok azt mutatják, hogy a szabályok kijátszása rutinszerű biznisz a földközi-tengeri szigetországban.

A több ezer e-mail a Henley & Partners tanácsadó cégtől került ki, amely a kormánytól kapott koncessziót a programra. A Passport Papers néven emlegetett botrány lényege, hogy a „valódi kapcsolatot” elég színlelni. A kérvényezők az előírt évből átlagosan 16 napot töltenek ténylegesen Máltán, sokan ennél is gyorsabban lezavarják a formaságokat. Egyikük az Egyesült Arab Emirátusból alig kilenc órát maradt 2017 szeptemberében. Kocsi várta a repülőtéren, egyből a hivatalba hajtatott, letette a hűségesküt „az országra, alkotmányára és népére”, és még elérte az este visszafelé induló járatot. Akadt olyan, Londonból érkező nigériai befektető, akinek a teljes procedúrát sikerült belesűrítenie három órába.

Gyakran fiktív a nélkülözhetetlen máltai lakcím. Közvetítők intézik, az igénylő nem is járt a bérelt ingatlanban, ahol hivatalosan él. Volt, aki a nyomtatványon beikszelte a havi 1350–1800 eurós árkategóriát, a megjegyzés rovatba pedig ezt írta: „Nem érdekel, milyen. A legolcsóbbat, ami megfelel a programnak.” Egy 12 tagú, dúsgazdag család parányi garzonba volt bejelentve, más esetben többen használták ugyanazt a címet. Megesett, hogy valaki mégiscsak látni akarta bérleményét, ám a helyszínen befejezetlen építkezést talált. A kérelmezők névleg belépnek egy helyi klubba, jachtot bérelnek, előfizetnek egy mobilszolgáltatónál, vagy kisebb összeget adományoznak egy máltai jótékonysági szervezetnek, hogy így keltsenek hamis látszatot.

Egy orosz férfi azzal igazolta az országhoz fűződő „valódi” kapcsolatait, hogy felsorolta, milyen drága berendezéseket vásárolt helyi kereskedőktől: 3D-s nyomtatót, zongorát, távcsövet, két mountain bike-ot és edzőtermi eszközöket. Állítólag privát máltai és japán nyelvleckéket is vett egy helyi tanártól. Összesen 851 orosz folyamodott máltai útlevélért, köztük Irina Abramovics – az egyik legismertebb oligarcha, Roman Abramivics, a Chelsea angol futballklub tulajdonosának ex-felesége –, ám ő az utolsó pillanatban lemondta a tranzakciót. Valószínűleg máltai útlevelet szerzett a szaúdi királyi család két tagja is.

Válaszul a Henley & Partners tagadta, hogy rendszere hibás volna, vagy tisztességtelen célokat szolgálna. Silvio Schembri gazdasági miniszter védelmébe vette az „aranyútlevelet”, mondván az abból származó bevétel segít finanszírozni a járvány hatásait enyhítő mentőcsomagokat. A vitatott programot még az azóta megbukott miniszterelnök, Joseph Muscat vezette be, ám a folytatás láthatóan fontos utódjának is. A kötelességszegési eljárás megindításakor Robert Abela azt mondta, „megvédik Máltát”, az állampolgárság tagállami kompetencia, Brüsszel nem szólhat bele.

Sven Giegold, az Európai Parlament zöldpárti képviselője úgy fogalmazott, Máltán semmibe veszik az európai értékeket, és az állampolgárság árusításával „kaput nyitnak a korrupciónak”. Korábban civilszervezetek felhívták a figyelmet a nemzetbiztonsági kockázatokra. Oligarchák és bűnözők kétes eredetű pénzből, vesztegetéssel juthatnak schengeni útlevélhez. Az útlevélpanama felbukkant a Daphne Caruana Galizia gyilkosai utáni nyomozásban is. Keith Schembri, az egykor befolyásos miniszterelnöki kabinetfőnököt azzal gyanúsítják, hogy kenőpénzeket fogadott el – ezt a blogger írta meg elsőként, röviddel azelőtt, hogy felrobbantották.