Előfizetés

Ausztriában május 17-én újra kinyitnak az iskolák

MTI
Publikálás dátuma
2021.04.24. 18:17

Fotó: JOE KLAMAR / AFP
Az intézményekben újra kötelező lesz a maszkviselés, a rendezvényeket továbbra sem engedélyezik, és sportolni, énekelni csak a szabadban lehet.
Ausztriában május 17-én, hétfőn újra kinyitnak a hetekkel ezelőtt a koronavírus-járvány megfékezése érdekében távoktatásra átállt iskolák - jelentette be szombaton Heinz Fassmann oktatási miniszter. Az iskolákban, mint korábban, újra kötelező lesz a maszkviselés, a rendezvényeket továbbra sem engedélyezik, és sportolni, énekelni csak a szabadban - az udvaron, illetve a kültéri sportpályákon - lehet. A miniszter továbbra is nagy hangsúlyt fektet a gyerekek rendszeres szűrésére, hogy megelőzzék a koronavírus-gócpontok kialakulását az iskolákban, de az egészségügyi miniszter által pénteken bejelentett heti háromszori tesztelést nem erősítette meg. A pedagógusok folyamatos oltása, illetve a koronavírus tesztelése hivatott biztosítani, hogy az idei tanévben már ne kelljen újra távoktatásra váltani - mondta a tárcavezető. A hosszú zárlat, a barátok hiánya és az otthoni tanulás következményeként sok gyereknél fellépő járulékos negatív következmények - mint például alvászavarok, depresszió - orvoslására a miniszter bejelentette, hogy 20 százalékkal megnövelik az iskolai pszichológusok munkájára szánt keretösszeget. Ez lehetővé teszi, hogy minden gyermek, akinek szüksége van rá, megfelelő szakmai segítséget kaphasson. Fassmann a közelgő érettségi vizsgákról szólva elmondta, csak az írásbeli számonkérések lesznek kötelezőek, szóbeli vizsgát csak azoknak a diákoknak kell megszervezni, akik ezt kifejezetten kérik. A fiatalokat pedig arra kérte, hogy közvetlenül az érettségi előtt kerüljék a szociális kontaktusokat, és továbbra is tartsák be a koronavírus megfékezését szolgáló egyéb rendelkezéseket, hogy idén is problémamentes lehessen a vizsgák lebonyolítása. 

Merkel: szigor kell a járvány feltartóztatására

MTI
Publikálás dátuma
2021.04.24. 17:56

Fotó: JOHN MACDOUGALL / AFP
Németországban a beoltott emberek lazíthatnak, de csak akkor, ha bizonyíték lesz rá, hogy a vírus terjedését is gátolják a vakcinák.
A többi európai országban tapasztaltakra tekintettel nincs alternatívája a Németországban szombattól hatályba lépett szigorú, koronavírus elleni intézkedéseknek, vagyis az úgynevezett vészfékrendszernek – közölte Angela Merkel. A német kancellár szerint egyetlen országnak sem sikerült a járvány harmadik hullámának megtörése után lazításokat bevezetnie anélkül, hogy előtte kemény intézkedéseket hozott volna. Heti videóüzenetében példaként az éjszakai kijárási tilalmakat említette, és mint mondta, Németország sem kerülheti el ezeket az intézkedéseket.
„Csakis a héten elfogadott korlátozásokkal lehetséges belátható időn belül apasztani a fertőzöttek számát”

– fogalmazott Merkel.

Kiemelte, hogy a kórházak intenzív osztályaira rendkívüli nyomás nehezedik, és „igazi segélykéréseket hallanak” az orvosoktól és az ápoló személyzettől. Ugyanakkor szerinte a pandémia leküzdésében kulcsszerepet játszó oltási kampány is kezd lendületbe jönni. Németországban eddig a lakosság 7 százalékát immunizálták teljes körűen. A Robert Koch közegészségügyi intézet (RKI) szerint a lakosság 22,8 százaléka kapta meg eddig valamelyik vakcina legalább első adagját.
„A teljesen beoltott emberek esetében bizonyos korlátozásokat feloldhatnak, amennyiben megállapítást nyer, hogy az oltás nemcsak a betegség kialakulása, de a vírus terjedése ellen is véd”

– közölte Christine Lambrecht német igazságügyi miniszter

Hozzátette, ez nem valamiféle előjog az immunizált emberek számára, hanem alkotmányos követelmény. A tárcavezető szerint hétfőn vitathatják meg az erre vonatkozó felvetéseket. A szövetségi parlament szerdán fogadta el a fertőző betegségek és járványok elleni védekezésről szóló törvény módosításával kialakított rendszert, amely a szövetségi kormánytól és a tartományi kormányoktól függetlenül, automatikusan beindul minden közigazgatási egységben, ahol tartósan – egymás után három napon keresztül – száz fölött van az előző hét napon regisztrált új fertőződések százezer lakosra vetített száma, azaz a hétnapi fertőzésgyakoriság.
A legfőbb szigorítás, hogy száz feletti hétnapi fertőzésgyakoriság esetén részleges kijárási korlátozást kell elrendelni este tíz és reggel öt óra között. A részlegesség azt jelenti, hogy a kutyasétáltatás, az egészségügyi séta és a kocogás éjfélig még engedélyezett, és halaszthatatlan ügy, például munkavégzés céljával bármikor el lehet menni hazulról.

Csernobili katasztrófa: Nem öröklődnek tovább a sugárzás okozta genetikai elváltozások

MTI
Publikálás dátuma
2021.04.24. 13:40

Fotó: STRINGER / Sputnik via AFP
Ezt egy nemzetközi kutatócsoport állapította meg 35 évvel a világ legsúlyosabb nukleáris balesete után.
A csernobili sugárzás okozta genetikai változásokat nem örökölték azon szülők később született gyermekei, akiknek egészsége súlyosan károsodott az atomerőmű 35 évvel ezelőtti felrobbanása nyomán keletkezett ionizáló sugárzásban – állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport 1987-2002 között született 130 gyermek teljes genomjának vizsgálata alapján. A tudósok olyan gyermekeket vizsgáltak, akiknek szüleit akkor érte a sugárzás, amikor a világ legsúlyosabb nukleáris balesete után a sugárszennyezett térség eltakarítási munkálataiban segédkeztek.
„Ez az első tanulmány, amely bizonyítja, hogy a sugárzás okozta DNS-károsodást nem öröklik a jövőbeni gyermekek”

– olvasható a BBC News honlapján.

Az amerikai Nemzeti Rákkutató Intézet (NCI) vezette nemzetközi kutatócsoport a Science című folyóiratban tette közzé eredményeit. Stephen Chanock, az NCI munkatársa elmondta:
„A kutatócsoport teljes családokat vont be a tanulmányba, hogy a tudósok összehasonlíthassák az anya, az apa és a gyermek DNS-készletét.”

– Nem azt néztük meg, hogy mi történt azokkal a gyermekekkel, akik már az anyaméhben voltak a balesetkor, hanem az úgynevezett új mutációkat vizsgáltuk. Minden nemzedékben van 50-100 ilyen mutáció és ezek véletlenek. Megnéztük az apák és az anyák genomját, majd a gyermekekét. További kilenc hónapig vizsgáltunk minden olyan lehetséges jelet a mutációk számában, amely a szülők sugárzásnak való kitettségével állt kapcsolatban. Semmit nem találtunk – hangoztatta Chanock.
A kutatók szerint ez azt jelenti, hogy a szülők szervezetét ért sugárzás nincs hatással a jövőben fogant gyermekekre.

Egy másik Csernobillal kapcsolatos kutatásban Gerry Thomas, a londoni Imperial College professzora és kollégái a nyirokmirigy rákot tanulmányozták, mivel a baleset nyomán mintegy ötezer ilyen esetet jegyeztek fel, a betegek többségét meggyógyították. – Azt találtuk, hogy nincs különbség a csernobili sugárzás okozta nyirokmirigyrák és más nyirokmirigydaganatok között. Nincs Csernobil okozta démon tumor, amelyet ne tudnánk gyógyítani, ugyanúgy kezeljük ezeket az eseteket, mint más ilyen betegséget – idézte a professzort a BBC. (Képünkön: biztonságos zóna Csernobilban, 35 évvel a katasztrófa után)