Nincs pardon, a magasabb átlagbér a hivatalos - a képviselők is így számolnak

Bár a KSH a munkáltatók teljes körére is közöl már átlagbért, a képviselői tiszteletdíjak alapjául is szolgáló hivatalos adat továbbra is az az ennél magasabb összeg, amelynél csak a nagyobb cégek dolgozóit veszik figyelembe.

A munkáltatók teljes körére vonatkozóan közzétett kereseti információk egyelőre csak kiegészítő adatként szolgálnak, hivatalos átlagbérnek továbbra is a szűkebb körben - a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások, valamennyi költségvetési intézmény és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetek teljes munkaidős alkalmazottai körében – mért keresetek átlaga számít. Ez derül ki a KSH lapunknak küldött válaszaiból. A kérdést azért tartottuk fontosnak tisztázni, mert több juttatást – például az országgyűlési képviselők fizetését – is az átlagkeresethez viszonyítva állapítanak meg a hatályos jogszabályok. Márpedig április óta már kétféle kategóriában is elérhető bruttó nemzetgazdasági átlagbér a KSH táblázataiban, a kettő között pedig többnyire 10-12 ezer forintos különbség van. Így nem mindegy, melyik alapján számolunk.

A képviselők tiszteletdíja több, mint 100 ezer forinttal nőtt az idén márciustól. Az Országgyűlésről szóló törvény vonatkozó passzusa szerint ugyanis az adott év március 1-jétől automatikusan a KSH által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset háromszorosának megfelelő összegre nő a képviselők alapilletménye. Az emelésnél a KSH által a 2020-as évre vonatkozóan a Hivatalos Értesítő február végi számában is közzétett 403 600 forintos bruttó átlagbért vették figyelembe. Így a képviselői alapilletmény az előző évi bruttó 1 millió 103 ezer forintról 1 millió 211 ezer forintra emelkedett.

Pedig ez az átlagbéradat csak a legalább 5 fős vállalkozásoknál, költségvetési intézményeknél és jelentősebb nonprofit szervezeteknél dolgozó 2,7 millió teljes munkaidős alkalmazott fizetése alapján számolt átlag. Április elején frissített táblázataiban a KSH egy ennél bővebb körre, az összes munkáltatónál – az 5 fősnél kisebbeket is beleértve – teljes munkaidőben dolgozó 2,96 millió alkalmazott keresete alapján is közölt átlagbért. Ennek összege bruttó 391 ezer forintra jött ki a 2020-ra, mivel a kis cégeknél dolgozó mintegy 260 ezer alkalmazott alacsonyabb fizetése lefelé húzta az átlagot.

Ha tehát ez utóbbi átlagkereseti adatot vették volna figyelembe a képviselői illetmények kiszámításánál, akkor most mintegy 37 ezer forinttal kevesebb, bruttó 1 millió 173 ezer forint járna havonta a képviselőknek. Miután az Országgyűlési törvény a frakcióvezetőknek a képviselői alapilletmény kétszeresét – magyarán az átlagbér hatszorosát – ítéli meg, esetükben a kétféle átlagbérrel számolt emelés különbsége még nagyobb, több mint 70 ezer forint lenne.

De nem csak a képviselői illetmények összegét igazítják az átlagkereseti adatokhoz. A 25 év alattiak adókedvezményéről szóló, március elején benyújtott törvényjavaslat 2022-től „a tárgyévet megelőző év július hónapjára a KSH által a teljes munkaidőben alkalmazásban állók tekintetében közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset” mértékéig adna szja-mentességet a fiataloknak. A tervezetben nem szerepel az a kitétel, hogy ezalatt a legalább öt fős cégek alkalmazottainak körében számolt átlagbért kell érteni. A javaslat indoklása azonban példának hozza fel 2020. július hónapjára vonatkozóan a 401 847 forintos összeget, ami a csak az öt fősnél nagyobb cégeket figyelembe vevő adat. A munkáltatók teljes körénél ekkor csak 389 391 forint volt a bruttó átlagbér. Vagyis utóbbi alapján mintegy 12 500 forinttal alacsonyabb fizetésig járna csak az adókedvezmény.

A fentiekkel kapcsolatos érdeklődésünkre a statisztikai hivatal leszögezte: a KSH kereseti adatközléseinek vonatkozási köre alapvetően továbbra is a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások, valamennyi költségvetési intézmény és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetek. Jelenleg ez biztosítja az adatok hosszabb távon történő összehasonlíthatóságát, és a KSH kereseti adatára hivatkozó hatályos jogszabályoknak is megfeleltethető. A munkáltatók teljes körére közzétett információk így egyelőre kiegészítő adatként szolgálnak.

Arra is felhívták a figyelmet, hogy a KSH a Hivatalos Értesítőben teszi közzé a különböző ellátások számítási alapjául szolgáló kereseti adatokat, hogy a jogalkalmazók számára egyértelmű legyen a felhasználható érték. A hivatalos statisztikai szolgálat ugyanis más keresettel összefüggő indikátort is előállított eddig is – magyarázták írásos válaszukban.

Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója szerint ugyanakkor politikai szempontból is előnyösebb az öt fősnél nagyobb munkahelyeken dolgozók átlagbérét hivatalosnak tekinteni, hiszen ez rendre magasabb. Az is igaz ugyanakkor, hogy a kisebb cégeknél elég nagy a volatilitás, például egy-egy adóváltozás kapcsán. Egy néhány fős iroda alkalmazottaiból gyorsan válhatnak katás vállalkozók, vagy részmunkaidősök is, ha az adókörnyezet úgy kedvezőbb a cégnek – említett Molnár László egy példát, hozzátéve: az ilyen, a kereseti átlagokat is jelentősen befolyásoló „stiklikre” egy nagyobb vállalatnál kevésbé van mód.