Hosszú árnyékok

Az amerikai nép megemlékezik ma mindazokról az örményekről, akik életüket vesztették a 106 évvel ezelőtti népirtásban – közölte szombaton Joe Biden elnök, több mint egy évszázad múltán hivatalosan is népirtásnak nevezve, hogy 1915 áprilisától másfél millió örményt gyilkoltak le a hajdani Oszmán Birodalomban.

Hogy milyen hosszú a régi bűnök árnyéka, azt nem csak az mutatja, hogy a demokrácia mintaképének tekintett Egyesült Államoknak is ennyi idő kellett, míg a "politikai realitásokhoz" igazított történelmet félretolva nevén merte nevezni az akkori eseményeket. Hanem az is, hogy eddig mindössze 29 állam tette ezt meg. Többségük európai: Franciaország, Dánia, Németország, Oroszország, Olaszország, a Vatikán. A Visegrádi 4-ek között egyetlen kivételként Magyarország nem cselekedett így.

Joe Biden - választási ígéretéhez tartva magát - nem egyszerűen az örményeknek tett gesztust, ha népirtással kapcsolatban lehet egyáltalán gesztusról beszélni. A “gesztus” a történelemnek szólt és a világnak: jelezheti a szándékot, merre tarthat Amerika Donald Trump után. Csak a szándékot, mert nincsenek illúzióink, a trumpizmus nem tűnt el Trump bukásával, akinek királysága megmutatta, mennyire törékeny nemcsak az európai, hanem az amerikai demokrácia is, amikor a populista nacionalizmussal kell szembenéznie.

Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter azonnal reagált Biden szavaira: „Nincs mit tanulnunk másoktól a múltunkat illetően" – jelentette ki. Ez jelzi, az örmények elleni népirtás amerikai elismerése vihart fog kavarni a NATO-n belül, mert éppen annak feszül neki, amit a török külügyminiszter számon kér. “A politikai megalkuvás a legnagyobb árulás a béke és az igazság ellen” - mondja. De: a régi bűnök hosszú árnyékának letagadása a mai reálpolitikai megalkuvás gyökere, s tényleg a legnagyobb árulás tud lenni a béke és az igazság ellen.