Előfizetés

Szabad szemmel: dübörög a végkiárusítás, Orbánék így visznek ki mindent

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2021.04.26. 06:56

Az egyetemek lenyúlásától hangos a külföldi sajtó.

Süddeutsche Zeitung

Alapítványokba viszi ki a közvagyont, így a legtöbb egyetemet is a magyar kormány – írja Végkiárusítás című beszámolójában a legolvasottabb német lap. Orbán Viktor a nagyobb rugalmassággal és a pénzzel érvel az új gyakorlat mellett, a bírálók ezzel szemben azt mondják, hogy ily módon állam jön létre az államban. A felsőoktatásban nagy hullámokat kavar, hogy jön a Fudan egyetem. Csak az építési költség átszámítva 1,5 milliárd eurót tesz ki, a telek a kormány ajándéka. A miniszterelnök szerint tanulni kell a Kelettől, de úgy tűnik, a CEU sok jóval nem tudott szolgálni, mert annak mennie kellett. Most éppen visszatérhetne, mert módosítják a vonatkozó törvényt, de inkább nem kér belőle. A két intézmény körüli vita nagy érdeklődést váltott ki külföldön is, ugyanakkor meglepően csekély figyelem övezi a diplomások képzése körül zajló „modellváltást”. Kastélyok, parkok, termelőföldek vagy éppen kulturális intézmények sorsa ugyanaz: állami kézből vagyon kezelő alapítványokhoz kerülnek. A hívek szerint az átalakulás versenyképesebbé teszi az országot. A kormány azt közölte az újsággal, hogy a vagyonelemeket kizárólag a közjó érdekében lehet felhasználni, nem kerülnek automatikusan magántulajdonba. A másik oldal ezzel szemben azt hangsúlyozza, hogy a Fidesz be akarja biztosítani magát, ha netán jövőre elveszti a választást. Ezért pénzt spájzol, saját embereit jól fizető posztokra rakja. A legtöbb egyetem többé-kevésbé önkéntesen fejet hajtott a törekvés előtt, habár még a támogatók között is van olyan, aki enyhe zsarolást emleget. Mindenesetre a hatalom a tervhez négy milliárd eurót még abból az európai újjáépítési alapból is igénybe kíván venni, amit Orbán az ősszel majdnem meghiúsított. Ugyanakkor az EU aligha tudja majd nyomon követni, hogy a magyarok mire fordítják a pénzt. A modell ugyanis főként az átláthatóság és az autonómia kapcsán hibádzik. Vagy ahogy Polónyi István oktatáskutató összefoglalta: a kuratóriumokba a kormány a saját híveit nevezi ki, az alapítványokhoz kerülő vagyon viszont nem az egyetemeké. A régi szabályok már nem érvényesek, bárkit ki lehet rúgni. Szóval ugrás a sötétbe. Setényi János, aki magát konzervatívnak tartja, két, ellentétes álláspontot vázol: az egyik szerint az új rendszer új lehetőségeket kínál. A másik szerint viszont közforrások gigantikus lenyúlása zajlik az Orbán által teremtett nemzeti burzsoázia útján. Ennek része, hogy az egyetemek közreműködésével tüntetik el az uniós alapok egy részét. Deák Dániel a Corvinusról úgy véli, a kuratóriumok strómanokból állnak, mert a kormányfő számára fontos, hogy kézben tartsa a felsőoktatási intézményeket, egyben pedig tovább dagassza a cimborák bankszámláit. Ezzel szemben a tudományért felelős miniszter európai példákra hivatkozik, ám ezt német szakértők kézből kontrázzák. Továbbá emlékeztetnek arra, hogy az alapítványok korifeusait életük végéig nevezik ki és csak kétharmaddal lehet őket leváltani. Ráadásul sok közöttük a magas rangú kormányzati tisztségviselő, miniszter. Az MTA ugyan sürgette, hogy a kinevezéseknél arányosan kapjon képviseletet a politika, a gazdaság, az oktatás és kutatás, továbbá forgó rendszerben cserélődjenek a tagok, de nem úgy néz ki, hogy ebből lesz bármi is.

Le Monde

A német futball piros lapot mutatott fel Orbán Viktor melegellenességének. Ezzel tér vissza az újság a Petry kontra Gulácsi-ügyre, hozzátéve, hogy a két főszereplő Németországban idáig nem hívta fel magára a figyelmet a saját szakmáján túl. Ám az LMBT-jogokat korlátozó magyar politika utolérte őket. Ők ketten a kérdésben mutatkozó hazai megosztottság jelképei lettek. A Lipcse kapusa 14 éve külföldön él, ezért valószínűleg nem gondolta, hogy a melegek melletti kiállása a gyűlölet és az intolerancia ekkora áradatát váltja ki. De hát Magyarország egyre inkább homofób lett a nacionalista Orbán alatt. Mindezt a keresztény értékek nevében. A miniszterelnök úgy állítja be, hogy ő csupán azokat védelmezi. Gulácsinak kiállása után nekiesett a kormánypárti média és kapott rendesen a közösségi hálón is. Ezért azóta inkább óvatosan hallgat. A magyar labdarúgásban annál is inkább érdemes távolságot tartani a politikától, mert a kormányfő közpénzzel árasztja el a sportágat. Utóbb Petry hiába próbált elhatárolódni saját kijelentéseitől, mennie kellett Berlinben, mert az a sokszínűségéről és arról nevezetes, hogy elfogadja a nemi kisebbségek jogait. Az alkalom viszont nagyon is kapóra jött a magyar vezetésnek, noha az európai intézmények sűrűn bírálják Orbánt a jogállam leépítéséért. Amióta a Fidesz otthagyta a Néppártot, semmi sem akadályozza a kormányfőt és truppját, hogy ne menjen neki Németországnak. Ebben ezúttal különösen Gulyás Gergely jeleskedett, aki az eset kapcsán már a náci időket is felemlegette. A Merkel-kabinet ezt a lehető leghatározottabban visszautasította.

Project Syndicate

Joschka Fischer minden ellenérv dacára nem ért egyet azzal, hogy a Nyugat az őszre kivonja csapatait Afganisztánból, mert emiatt beláthatatlanul sok szenvedés zúdul majd a helyi lakosságra, arról nem beszélve, hogy a világnak milyen megpróbáltatásokra kell majd felkészülnie. A volt német zöldpárti külügyminiszter, aki a háború után Budaörsről kitelepített szülők gyerekeként már odakint született, emlékeztet arra, hogy az al-Kaidát nem sikerült szétzúzni, a tálibok pedig Kabulon kívül erősebbek, mint valaha. Vissza fogják szerezni a hatalmat, továbbá változatlanul fenyegetést jelentenek majd a Nyugat számára. Afganisztánban nincs olyan kormányzati erő, amely meg tudná fékezni a terrorizmust, a korrupciót, a kábítószerkereskedelmet, amely békés, nyugodt jólétet tudna szavatolni a lakosságnak. A regionális stabilitás még törékenyebb lesz, mint idáig. A kivonulás a transz-atlanti szövetség vereségét jelenti, a humanitárius következmények ugyanakkor drámainak ígérkeznek. Ezért várhatóan újabb menekülthullám indul be. Hatalmi vákuum alakul ki és azt a régió országai igyekeznek majd betölteni. Pakisztán, Irán, és főként a terjeszkedni kívánó Kína. Persze Peking aligha tud többet elérni ebben a helyi lőporos hordóban, mint a szovjetek vagy az amerikaiak. Fischer mindezek alapján azzal érvel, hogy nincs alternatívája az USA fegyveres jelenlétének, mert szeptember 12-ével nem egy biztonságosabb, jobb világ köszöntene be. Éppen ellenkezőleg, humanitárius katasztrófa fenyeget. 

Amerika politikai megosztottságáról árulkodik Biden első száz napjának társadalmi fogadtatása

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2021.04.25. 22:15

Fotó: BRENDAN SMIALOWSKI / AFP
A legrosszabb osztályzatot az elnök bevándorlási politikája kapta.
Az amerikaiak alig több mint fele ítéli meg kedvezően Joe Biden demokrata párti elnök tevékenységét a beiktatása után száz nappal

- jelentette a The Washington Post című lap az ABC televízióval közösen készíttetett közvélemény-kutatása alapján.

A közvéleménykutatást a magyar állami média, az MTI szemlézte. A The Washington Post című napilap és az ABC televízió számára elvégzett felmérésben a megkérdezettek 52 százaléka mondta azt, hogy kissé (18%) vagy egyértelműen (34%) helyesli az elnök munkáját, és 42 százaléka találta nem megfelelőnek. Négy éve, 2017 elején a Trump-kormányzat első száz napja után készült felmérés szerint Donald Trump támogatottsága 42 százalékos volt. Ezzel együtt Donald Trumpot és Gerald Fordot leszámítva Bidené a legalacsonyabb elégettségi arány a második világháború utáni amerikai elnökök között az első száz nap után. Ez arról tanúskodik, hogy az ország továbbra is megosztott politikailag. Ugyancsak többségben voltak a Bidennel elégedettek egy másik közvélemény-kutatás szerint, amelyet a brit YouGov, nemzetközi internetes és adatelemző cég készített az amerikai CBS televízió számára. 
Eszerint a megkérdezettek 58 százaléka elégedett, 42 százaléka pedig elégedetlen a kormányzás első száz napjával, de a számításnál nem vették figyelembe azokat, akiknek nem volt véleményük.

A YouGov által megkérdezett amerikaiak mintegy 72 százalékának volt pozitív véleménye a Joe Biden és kormányzata által megszervezett oltási kampányról. Az ABC és a The Washington Post által közzétett felmérés szerint 64 százalék értékeli kedvezőn a világjárvány kezelését. A YouGov által megkérdezett amerikaiak mindössze 43 százaléka ért egyek az elnök bevándorlási politikájával, Joe Biden ezen a területen kapta messze a legrosszabb osztályzatot. Az ABC-nél és a The Washington Postnál a megkérdezettek alig 37 százaléka ítélte meg kedvezően a migránskérdés kezelését.

Jó lesz beoltottnak lenni Németországban

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2021.04.25. 19:50
Oltás Frankfurtban.
Fotó: SEBASTIAN GOLLNOW / AFP
Eközben mérsékeltebb ütemben, de erősödik a járvány.
Felmenthetik az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) terjedésének lassítását szolgáló korlátozások némelyike alól a vírus okozta betegség (Covid-19) elleni védőoltással rendelkezőket Németországban a szövetségi kormány vasárnap kiszivárogtatott tervei szerint - írja az MTI.

A fertőzésveszéllyel járó kapcsolatok, érintkezések számának csökkentését szolgáló szabályok alóli esetleges felmentések ügyében csekély engedményeket javasolnak, a tervezet szerint csak az idősotthonokban, bentlakásos ápolási otthonokban élő beoltottak esetében kellene visszavonni a korlátozásokat, enyhítendő az ilyen intézményekben élő emberek elzártságát. Németországban egyelőre a Pfizer/BioNTech-, az AstraZeneca- és a Moderna-féle vakcinával igyekeznek elérni a Covid-19-cel szembeni közösségi immunitást. A szövetségi kormány legutóbbi adatai szerint péntekig a lakosság 7 százaléka - 5 855 864 ember - kapta meg mindkét adagot valamelyikből. Legalább egy adagot a lakosság 22,8 százaléka, 18 965 663 ember kapott - áll a magyar állami hírügynökség beszámolójában. A SARS-CoV-2 harmadik hulláma egyelőre erősödik Németországban, de nem a szakértők által valószínűsített ütemben, hanem jóval mérsékeltebben. A hullám erősödésének kezdetén, márciusban készített modellszámításokban az állt, hogy a húsvét utáni napokban elérheti a 300-at a megelőző hét napon regisztrált új fertőződések százezer lakosra vetített száma. Azonban ez a mutató egyelőre a második országos fertőzéshullám tetőzésének idején, az év elején mért 200 körüli szintet sem érte el. Az utóbbi napokban a 160-165 körül mozgott. A frissített szakértői elemzések ezt a jelenséget annak tulajdonítják, hogy a veszély hatására erősödött a lakosság óvatossága, tudatossága, így a legtöbben viszonylag fegyelmezetten tartják be a járványügyi szabályokat, amivel sikerült csökkenteni a harmadik hullám hevességét. 
Sorszám az egyik oltóponton.
Fotó: STEFAN SAUER / AFP
A szövetségi kormány vezetői és a tartományi kormányfők egyeztető testülete, az úgynevezett miniszterelnöki konferencia (MPK) hétfői közös tanácskozására készített előterjesztés alapja a Robert Koch országos közegészségügyi intézet (RKI) április elején készített szakvéleménye, miszerint egy beoltott az utolsó adag - kétfázisú oltás esetén a második, egy adagból álló védőoltásnál az egyetlen adag - beadása utáni 15. naptól kisebb valószínűséggel terjeszti a vírust, mint egy tüneteket nem mutató fertőzött. A berlini vezetés javaslata szerint erre a megállapításra építve be kellene vezetni, hogy a beoltottakat az utolsó adag beadása utáni 15. naptól kezdve ugyanúgy kell kezelni, mint a negatív SARS-CoV-2-teszttel rendelkezőket. Ugyanakkor kiváltságokkal, többletjogosítványokkal nem jár az oltás, vagyis a beoltottak is csak azokat az üzleteket kereshetik fel, csak azokat a szolgáltatásokat vehetik igénybe és csak azokat kulturális, sport vagy egyéb intézményeket látogathatják, amelyek működése az aktuális járványhelyzethez igazított szabályok alapján engedélyezett. 
A szövetségi kormány azt is javasolja, hogy mentsék fel a külföldi út miatti karanténkötelezettség alól az oltással rendelkezőket, kivéve a SARS-CoV-2 valamely új, fokozottan veszélyes típusa által erősen fertőzött területeken tett utakat.

Erre utal az is, hogy nagyobb feszültség és rendbontás nélkül vezették be a hét végén az eddigi legszigorúbb járványügyi szabályt, az este 10 és reggel 5 óra közötti kijárási korlátozást. Ez a szabály az úgynevezett vészfékrendszer része, azokban a közigazgatási egységekben kell alkalmazni, amelyekben tartósan - egymás után három nap - 100 felett van a hétnapi fertőzésgyakoriság. A 412 közigazgatási egység - járás, város, nagyvárosi kerület - közül több mint 350 tartozik ebbe a kategóriába, de csak szórványosan és legfeljebb néhány száz résztvevővel tüntettek a kijárási korlátozás ellen. Az RKI vasárnapi adatai szerint a hétnapi fertőzésgyakoriság országos szinten 165,50-en áll, emelkedett az egy héttel korábbi 162,30-hoz képest. Az intézet kimutatása szerint az utóbbi 24 órában 18 773 fertőződést szűrtek ki tesztekkel, ez csökkenés az egy héttel korábbi 19 185-höz képest. Az új esetekkel együtt 3 287 418 ember szervezetében mutatták ki a vírust. 
Ugyanakkor a SARS-Cov-2 által okozott betegséggel (Covid-19) összefüggésben egy nap alatt regisztrált halálesetek száma 120-ra emelkedett az egy héttel korábbi 67-ről. Az új halálesetekkel 81 564-re emelkedett a járvány áldozatainak száma Németországban.